Az ökopárti frakcióvezető kérdésünkre hozzátette: a két hét múlva esedékes kongresszuson a „régmúltból elvarratlan stratégiai szálakat” vitatják majd meg, illetve a programalkotás és a költségvetés-módosítás mellett a jelöltállítási szabályzaton is végrehajtanak majd apróbb korrekciót. Schiffer azzal kapcsolatban, hogy a demokratikus ellenzéki oldal – eltérő eredményességgel – lezajlott szövetségkötési tárgyalásai mennyiben javították az LMP pozícióit, a politikus azt válaszolta: nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, mondván számukra minden versenyző egyformán ellenfelük a választási küzdelemben.

Schiffer András: Az LMP-nek mindenki egyformán ellenfél

„A 2002–2010 közötti hatalmi elit belső huzakodásaival nem kívánunk foglalkozni. Hasonló a helyzet most, mint a legutóbbi választás idején volt: az LMP kormányváltást akar, de ezen túlmenően nincs kitüntetett ellenfelünk. Az LMP legnagyobb ellenfele maga az apátia. Ki kell tudnunk mozdítani azokat a szavazókat, akik nem támogatják az elmúlt huszonöt év politikai elitjét, és nem nyitottak a szélsőségesek felé sem. Számunkra az az igazi feladat, hogy ezt a közel egymilliós tömeget miként tudjuk úgy megszólítani, hogy végül ne a kisebbik rosszat ikszelje be” – fogalmazott Schiffer, és hozzátette: a Lehet Más a Politika mögött jelenleg közel kétszázezer stabil szavazó áll, ez a szám pedig akár félmillióra is megnőhet; ami már tízszázalékos választási eredményt jelenthet.

Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője szerint az LMP sorsa a közvélemény-kutatásokon múlik, ahogy 2010-ben.

A szakértő azt mondta lapunknak: ha a választókban az a benyomás alakul ki az eredmények, illetve az eredményekről szóló hírek alapján, hogy a zöldpárt bejutna a parlamentbe, annak szavazatfelhajtó hatása lenne és önbeteljesítő jóslatként segíthetné a küszöb átlépését. „Ha azonban a kutatók nem látják esélyesnek a pártot, potenciális szavazóik elfordulhatnak tőlük, nehogy elvesztegessék szavazatukat. Jelenlegi, küszöbközeli ingadozása miatt még nem dőlt el a párt sorsa. Ha az új, önálló frakció nyújtotta felszólalási lehetőségeit ki tudja használni, lehet esélye a küszöb átlépésére” – fogalmazott Mráz.

Az elemző szerint a felszólalások kapcsán nem elsősorban az intenzitás, hanem a párt pozicionálása fontos. Rámutatott, hogy ellenzéki pártként úgy kell bizonyítania a kormányváltás melletti elkötelezettségét, hogy eközben a baloldali kormányváltók megegyezésében nem vesz részt. „Az LMP legfőbb ellenfele a szavazószerzésben az MSZP-re szavazó, vagy potenciálisan szavazó polgárokon kívüli rétegre is pályázó Együtt 2014–PM pártszövetség lehet. Ugyanakkor az ő megszólításukban jobb esélyekkel indul a zöldpárt, mert eddig hitelesen tudott elzárkózni az MSZP-vel való együttműködéstől.

A zöldek abban érdekeltek, hogy a szeptember eleji megállapodás ne legyen működőképes, mert így baloldali szavazókat el tudnak »halászni« a koordináltan induló baloldal elől. Minden bizonnyal Bajnai Gordonék is tudják, hogy az LMP kiemelt versenytársuk, ezért komoly küzdelemre lehet számítani részükről is. Ennek eszköze lehet a zöldek kormányváltás melletti elkötelezettségének megkérdőjelezése. Az LMP kampányának igazi felhajtóerőt csak az tudna nyújtani, ha önálló arculatát erősíteni tudná, s például közismert személyiségekkel tudná bővíteni személyi kínálatát, pótolva az év eleji szétválással lecsökkent médiaszereplőinek számát” – fogalmazott lapunknak Mráz Ágoston.