Ez 160 ezer embert érint a miniszter szerint, aki mindezek mellett azt is kiemelte: a közmunkaprogram folytatására és megerősítésére további 30 milliárd forintos többletforrást tartalmaz a jövő évi költségvetés tervezete.

A 2014-es büdzsétervet első olvasatban szerdán a kormányülésen már tárgyalták, a végső változatot szeptember 30-án nyújtja be az Országgyűlésnek a nemzetgazdasági tárca vezetője. Az alapok már eldőltek, a tervezetet ma küldi el a kormány a Költségvetési Tanácsnak (KT). A testületnek tíz napja van a véleményezésre, és – mint azt Kovács Árpád az MTI-nek elmondta – alternatív makrogazdasági kitekintést is készítenek majd. Ehhez a GKI Gazdaságkutató Zrt., a Századvég Gazdaságkutató Zrt. előrejelzéseit, a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék által készített elemzéseket és megállapításokat, valamint az üzleti szereplők prognózisait is felhasználják.

Varga Mihály egy héttel ezelőtt Visegrádon a Fidesz–KDNP-frakciószövetség tanácskozásán már ismertette a kormányelképzeléseket. A Visegrádról és a szerdai kormányülésről a lapunkhoz kiszivárgott információk szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium immáron 2,9 százalékos hiánnyal számol, holott az Európai Bizottságnak elküldött tavaszi konvergenciaprogramban még a GDP 2,7 százalékát kitevő deficitcél szerepelt. Noha a 0,2 százalékos eltérés valójában minimális engedmény (50-60 milliárdos többletet jelent), a három százalékhoz közeli adat ismét megnyithatja a vitát arról, valójában teljesíti-e majd jövőre az uniós kritériumokat az ország. Ez főként akkor lehet érdekes (jövő tavasszal), ha valamiért az idén is három százalék fölé csúszik a deficit, ami úgy is előfordulhat, ha az idei rendkívüli kiadásokat (a Takarékbank és az MVM együttesen 171 milliárdos tőkeemelését) a hazai várakozásokkal ellentétben kiadásként számoltatják el az uniós statisztikusok.

Érdekes kérdés az államadósság alakulása: az ideihez képest a várakozás szerint gyorsuló infláció és növekedés mindenképpen segíti, hogy a kormány a GDP arányában meghatározott mutatóban jobb eredményt érjen el. Ugyanakkor nehezíti a helyzetet, hogy a kormány nem feltétlenül számíthat tartós forinterősödésre. Mindenesetre értesülésünk szerint a költségvetést a 295,1 forintos euróárfolyammal számolva készítették el (igaz, ez inkább technikai szám, mint hivatalos előrejelzés).

A Népszabadságnak kormányzati források azt mondták, tartani lehet a háromszázalékos hiányt jövőre is, és ehhez, valamint a népszerű kormányzati intézkedésekhez – a most látható kondíciók mellett – nem lesz szükség sem adóemelésre, „sem következő Varga-csomagra”. Arra viszont felhívták lapunk figyelmét, hogy a devizahiteles-csomag, illetve a minisztériumok igényei „átírhatják némiképp” a 2014-es büdzséterveket is év végére.

Azt, hogy túl nagy engedményekre már most nincs lehetőség, nem csupán a hiánycél kifeszítése mutatja. Úgy tudjuk, a kormány ugyan továbbra is fenntartja a vártnál rosszabb gazdasági helyzet esetére félretett Országvédelmi Alap rendszerét, ám most ezen a soron csak százmilliárd forintot különítenek el. (Az idén 400 milliárdot tettek félre, amit most csökkentenek 321 milliárdra egy költségvetési módosítással.) Információnk szerint ugyanakkor jövőre, az ideihez hasonlóan, további százmilliárdos vészhelyzeti tartalékkal számolnak az előre nem látható kiadások fedezeteként.

A kormányzati mozgásteret a kabinet továbbra is részben a bevételek beszedésének hatékonyságával növelné. Információnk szerint a kormány most már tényleg számít a pénztárgépek adóhatósági online bekötéséből származó összegekre. Most a nemzetgazdasági tárcánál úgy látják: már a bevezetés időpontjának közeledésére nőttek a bevételek. Erre alapozva a jövő évi költségvetésben 180 milliárdos többletbevétellel számolnak a forgalmi adónál, természetesen a fogyasztás bővüléséből és az inflációból adódó növekményen felül.