Az ötezer fő alatti településeket teljes egészében megszabadították összesen 72 milliárdra rúgó hiteleiktől. A városok esetében a kölcsönök negyven–hetven százalékát vállalta magára az állam. Az összesen 610 milliárd forintba kerülő intézkedés csaknem kétezer települést érintett. Az arány szubjektív döntés eredménye volt, a hasonló paraméterekkel rendelkező Debrecen és Szeged közül a fideszes vezetésűnek 65, az MSZP-s polgármester által irányított Szegednek csak 50 százalékot engedtek el. De a legjobban járt a csontig eladósodott Hódmezővásárhely, amely a maximális, 70 százalékos leírásban részesült.

Nem ért egyet az újabb adósságkonszolidációval Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere. Az ötszázmilliárd körüli hitelállományon nagyjából háromszáz város osztozik. Van, ahol a tartozás még a tízmilliárdhoz közelít, s a lakosságszámhoz képest talán leginkább eladósodott Hódmezővásárhelyen – ott korábban Lázár polgármester volt – hat és fél milliárdot tesz ki. Ezek a települések Schmidt Jenő szerint jelentős saját bevétellel rendelkeznek, képesek lennének saját erőből is visszafizetni az adósságukat.

Mindenki tudja, hogy kölcsönt nem mindig ott vettek fel, ahol valóban szükség volt rá – hangsúlyozta Schmidt Jenő. Így tulajdonképpen azoknak nyúltak a hóna alá, akik esetleg pazarló módon bántak a közpénzekkel. A TÖOSZ elnöke úgy véli, most is hasonló a helyzet, az újabb adósságkonszolidáció nem a felelős gazdálkodást segíti elő.

Ahol nagyobb adósságállománnyal rendelkeznek, ott reorganizációs tervet kellene készíteni, világossá téve, hogy mekkora a kamatteher, s mennyi a tőketörlesztés, és ezt önerőből kellene fedezni – állította Schmidt Jenő.

Ennek forrását szerinte a szerkezetátalakítási intézkedések eredményeként jelentkező megtakarítás jelenthetné, mert úgy látja, a nagyvárosok rossz struktúrában működnek, ahol „az íróasztal íróasztalt szül”. Ha viszont az állam a hitelt átvállalja – emelte ki –, megszűnik a hatékonyabb gazdálkodást ösztönző külső kényszer.

A korábbi ígéretek szerint azok a települések, amelyek nem adósodtak el – legalább 1200 ilyen van –, valamilyen kompenzációt kaptak volna. Kérdésünkre a TÖOSZ-elnök elmondta, hogy a fejlesztési támogatások odaítélésekor ezek valóban előnyt élveznek, de összességében csak kétmilliárd forintról van szó. Jelezte ugyanakkor, hogy az uniós források felhasználása érdekében senkit nem lehet kizárni az önerő biztosítását célzó támogatásokból.

Alapvetően jó megoldásnak tartja Kovács Róbert önkormányzati szakértő, a Helyi Obszervatórium ügyvezetője, hogy a kormány a devizahiteleket ki kívánja vezetni. A helyhatóságok közpénzekkel gazdálkodnak, de többnyire nem rendelkeznek megfelelő tapasztalatokkal az idegen pénznemben felvett kölcsönök – illetve például a svájci frankban kibocsátott kötvények – jelentette kockázatok kezelésére. Hiteleik jelentős része még mindig valamilyen devizában lehet, így most ettől megszabadulhatnak.

A teljes adósságkonszolidációnak azonban igen rossz üzenete van, hiszen az a felelőtlen gazdálkodás dicsérete – jelentette ki Kovács Róbert. Máig nem látni tisztán, miként keletkezett a több mint ezermilliárdos hitelállomány, s milyen célokra vettek fel kölcsönt. Akár fejlesztettek, akár tartalékot képeztek, vagy esetleg csak felélték a pénzt, azzal a helyi közösség is gazdagodott. Így a szakértő szerint a lakosság egy része ajándékot kap az államtól.

Kovács Róbert szerint a mostani megoldás kevésbé szubjektív, hiszen az összes maradék kölcsönt magára vállalja az állam. Ez azonban Kovács szerint sem ösztönöz felelős gazdálkodásra, miként az idén bevezetett feladatfinanszírozási rendszer sem. Egyelőre úgy tűnik, hogy ahol az önkormányzat bajba kerül, oda azonnal mentőkötelet dobnak, hiszen a kormány mindenképpen bizonyítani akarja az új modell működőképességét.

A helyhatóságok 2014-ben tiszta lappal, tehát adósság nélkül indulhatnak, és újabb hiteleket – az uniós források igénybevételéhez szükséges önerő kivételével – csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel. Ez elvileg kizárná az adósság újratermelődését.

Hódmezővásárhely fennálló teljes adósságállománya tavaly december 31-én 22 milliárd 358 millió forint volt, amelyből az állam 15 milliárd 650 millió forintot vett át – tájékoztatott Göbl Vilmos, a polgármesteri hivatal sajtóreferense. A maradék – jelenlegi árfolyamon – 6,5 milliárd forint. A város jelenlegi adósságállománya kevesebb, mint amennyi 2002-ben, évekkel a kötvénykibocsátás előtt volt.

Az adósságátvállalást követően Hódmezővásárhely hitelből eredő éves adósságszolgálata 400-500 millió forint között mozog, ami a mintegy hárommilliárd forint összegű adóbevételből kigazdálkodható.

A szóvivő kiemelte: Hódmezővásárhely a 2006. évi kötvénykibocsátást követően lényegében nem vett fel újabb hitelt. A csökkenő állami normatíva mellett is megtakarításokat tudtak elérni a működési költségeken. A település adósságszolgálata csupán a fejlesztési célokra felhasznált külső források bevonásából ered. A szigorú gazdálkodás az elmúlt években is folytatódott: idén az első fél évben mintegy egymilliárd forintot tudott a város a működési költségeiből fejlesztési célokra fordítani.

Botka: Most éppen kifosztás zajlik

Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere szerint nem az önkormányzatok megmentése, hanem a kifosztása zajlik. A 2013-as költségvetésből világosan látszik, hogy mintegy 300 milliárd forinttal több forrást vontak el a településektől, mint amennyibe az államosított közfeladatok kerültek. Ez olyan, mintha úgy segítenének a devizahitelesen, hogy elengedik a tartozása felét, közben azonban elvonják a jövedelme kétharmadát. Szeged költségvetése 72 milliárd forintról 35 milliárdra apadt, a megmaradt feladatok ellátására is kevesebb a pénz, mint amikor még a teljes adósságszolgálatot fizették. A polgármester szerint a rezsicsökkentés jelentős része az önkormányzatok kontójára történik. A vízművet és a hulladékszállítást jellemzően olyan cégek üzemeltetik, amelyekben az önkormányzatoknak jelentős tulajdonuk van. Korábban ezek nyereségéből tudtak átcsoportosítani a veszteséges szolgáltatásokra. A nyereség eltűnt az első rezsicsökkentéssel, a most bejelentett 11 százalékos rezsicsökkentéssel pedig Szeged újabb egymilliárd forintot veszít. Botka nem ért egyet Schmidt Jenővel abban, hogy a nagyvárosi önkormányzatokat az adósság elengedése nem ösztönzi pazarló rendszereik leépítésére. Kimutatható, hogy a járási kormányhivatalok a feladataikat 30-40 százalékkal magasabb létszámmal látják el, mint korábban az önkormányzatok.