Káosz alulnézetből
BUDAPEST
Anya, mi rászorulók vagyunk? – süvölt végig a folyosón a másodikos. Anyja zavartan néz rá: miért lennénk azok? A gyerek előhalássza a könyvét, és felcsapja az elején: bele is pecsételték. Az anyja nézi a könyvtári pecsétet, benne a gyerek mint „első használó” neve és a figyelmeztetés, hogy ez iskolai tulajdon, vissza kell vinni. Nem érti. Ők kifizették a könyvet. A csekket is bemutatták. A középső kamasz fiú szerint teljes a káosz a gimnáziumban. Van, aki könyvet kapott, van, aki papírt, van, aki csekket. Ő hétfőn kapott egy papírt, kedden csekket, szerdán könyvet. S az anyuka nem lepődik meg, mert már előre tudja a szülői levelezésből, hogy a pakk korántsem teljes, az osztály felének hiányzik belőle valami. A pótlásról semmi infó.
A szintén gimnazista nagylány tagadhatatlan kéjjel a hangjában idézi fel az országosan ismert matematikatanár kényszeredett arcát, amikor hallgatva a diákok jelentését a tankönyvhiányról, lemondóan legyint: neki se érkeztek meg, majd fejből ad feladatokat. – S ez mind semmi – teszi hozzá az elit gimnazista. – A tanárok azt se tudják, hová menjenek. Már javában folyt az angolóra, amikor betoppant a magyartanár, és konstatálta: ja, itt már van egy kolléga, keresek egy osztályt, ahol nincs. (Szalai Anna)
DEBRECEN
Az egyik debreceni egyházi gimnázium pedagógusa szerint – aki kérte, hogy nevét ne írjuk meg – hatalmas problémákkal indul a tanév, s ezek közül a tankönyvekkel kapcsolatos káosz csak a gondok egyike. A debreceni pedagógusok között már egész „rémtörténetek” keringenek arról, hogy a Klebelsberg központ milyen embertelen munkabeosztásba kényszeríti azokat a pedagógusokat, akiknek egyetlen iskolában nem volt meg a kötelező heti 24 órájuk. Beszélt egy 57 éves matematika-tanárnőről, akinek Debrecenből hetente kétszer Berettyóújfaluba kell utaznia órát tartani, de az útiköltséget nem fizetik, ráadásul a menetrendek természetesen nem az iskolai órákhoz vannak igazítva, tehát a nyugdíj előtt álló tanárnőnek az utazgatás meglehetősen nagy fizikai megterhelést okoz majd.
A pedagógusok új munkarendje a délutáni kötelező foglalkozások miatt egyébként rettenetes, a diákoknak pedig a tanárok többsége szerint pusztán azért kell bent maradnia délután, hogy a pedagógusoknak meglegyen a kötelezően előírt délutáni foglalkozás. Hatalmas probléma, hogy a tanárok a szakmai felkészülést nem írhatják be a foglalkozások közé, holott az órákra való felkészülésre keretet kellett volna biztosítani. (Kácsor Zsolt)
SÁROSPATAK
Több alapítványi iskolában úgy kezdődött el a tanév, hogy a tanároknak fogalmuk sincs, milyen szempontok alapján kapják majd meg a bérüket. Csetneki József, a sárospataki Art Ért iskola alapító művésztanára szerint szeptember 30-ig még a hagyományos, normatív támogatás alapján kapják a költségvetést, az év utolsó három hónapjára azonban kacifántos szorzók alapján kellene kiszámolni, kinek mennyi jut. De igazából bele se fogtak a matekozásba, mert szinte napról napra változnak az információik arról, milyen elvek alapján támogatják majd az alapítványi, azon belül is a művészeti iskolákat. Szavai szerint korábban Hoffmann Rózsa még arról beszélt, hogy átlagbér-finanszírozást kapnak – de hogy ez mit jelent, azt senki sem tudta –, és megszűnik a normatív támogatás. Kiszivárogtak olyan információk, hogy 78,8 gyerekre számolhatnak el egy státust ezek az iskolák, ami például az 550, zömmel hátrányos helyzetű borsodi diákot délutánonként foglalkoztató sárospataki iskola esetében hét tanári állást jelentene. A bérüket egy másik szorzó alapján kalkulálhatnák: egy tanár bruttó bére az év végéig hátralévő három hónapra összesen 975 ezer forint lehetne.
- Miután bizonyára nagy munkával kiszámolták e szorzókat, rádöbbenhettek arra, hogy a művészeti iskolákban ez abszolút nem működik. Hiszen egy csellótanár olykor csak egy-két diákot tanít, míg egy festő akár harmincat. Így még mindig nincs hírünk arról, milyen elvek alapján mennyi fizetést kapunk majd októberben – mondta Csetneki József.
Egy zempléni általános iskola tanára arról beszélt: előbb örült, amikor kiszámolta otthon, hogy nagyjából 15 ezer forinttal emelkedik majd a bére. Aztán rádöbbent: azért a pluszóraszámért, amit a délutáni foglalkozások miatt kötelezően bent kell töltenie az iskolában, ez nagyon kevés ellentételezés, visszaszámítva pár száz forintos órabért jelent. (Doros Judit)
PÉCS
Több iskolában immár 10-15 éves gyakorlat a könyvek kiosztása augusztus végén. Az alsósok szülei megszokták és kedvelték ezt, mert késő délután, kora este 10-30 perces várakozással megkapták, hazavihették, otthon beköthették a könyveket, így szeptember első napján nem kellett napközben, a munkából elkéredzkedve bemenni a könyvekért. Hisz senki se bízza szívesen egy 20-25 kilós gyerekre a 10-12 kilós könyves pakk hazacipelését…
A felsősök egész napos foglalkoztatásának hírére a baranyai iskolákban lázas munka kezdődött, hogy milyen szakkörökkel lehet kitölteni a délutáni órákat. Többen panaszolták, hogy roppant későn jött ez a rendelkezés. Az egyik pécsi tanárnő megjegyezte, hogy az átlagos képességű és annál tehetségesebb gyerekek túlnyomó többsége számos szakkörre jár, zenél, táncol, színjátszó és képzőművészkörhöz kötődik, nyelvet tanul, sportol. Őket – várhatóan – a hét nagyobb feléről elkérik majd a szülők. A fentiekből adódik, hogy a kevésbé „penge” diákok maradnak majd ott az iskolai szakkörökön. Hogy őket, akiknek gyakran teher az iskola, sikerül-e lekötni, az erősen kérdéses, tette hozzá a név nélkül nyilatkozó, középkorú pedagógus. Ugyanakkor egy másik tanár szinte ezt a gondolatot tovább víve arról beszélt, hogy a délutáni foglalkozásokon talán a gyengén teljesítő diákok agya is mozgásba hozható.
A várható fizetéseket a neten közzétett táblázatokból kalkulálják a tanárok. A bér kiszámításában keveseknek van rutinja, de úgy látják, hogy bár a külön szakkörökért és túlórákért kapott pénz elveszik, a nettó jövedelem akár 12-18 százalékkal is emelkedhet. De erről majd akkor mondanak biztosat, ha aláírták és kézhez kapták a fizetésüket. Addig nem mernek örülni. Volt, aki megemlítette, hogy biztos lesz olyan időszak, amikor elkerülhetetlen a tanárok egy részének túlóráztatása. Például a kollégák betegsége esetleges járvány miatt. Kérdés, hogy akkor miképp veszik rá a hadra foghatókat, hogy esetleg hetekig jelentősen több órát szolgáljanak ellentételezés nélkül.
Nagy Erzsébet, a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ általános iskolájának tanára, aki egyben a PDSZ ügyvivője a baranyai megyeszékhelyen, úgy látja, hogy a tanárok egy része biztosan tovább lesz kénytelen szolgálni az előírt heti 32 óránál. Az ügyvivő prognózisa szerint várható, hogy az intézményfenntartó parancsba adja majd az igazgatóknak: találják ki, milyen indokra hivatkozva nem fizetik ki az így keletkező túlórákat. Nagy Erzsébetet rendkívül zavarja, hogy az intézményfenntartó igazgatóknak írásban adott utasításait a szakszervezet nem ismerheti meg, mivel azok bizalmas iratok. (Ungár Tamás)
