Ha viszont a parlamenti kétharmad a ma kezdődő ülésszak idején a szokásos aktivitást mutatja – az indítványok jelentős részét eddig egyéni képviselői indítványként nyújtották be –, még akár húsz-harminc további előterjesztésre is lehet számítani. A tempó azonban most visszafogottabb lehet, mert a tavaszi ülésszakon 137 tervezetről szavazott a T. Ház, a ciklusban pedig eddig összesen 726 törvényt és törvénymódosítást fogadtak el. Már szeptemberben döntés születhet az alaptörvény ötödik módosításáról, s bár a javaslatot a kormány június első napjaiban nyújtotta be, azt eddig nem vették napirendre.

Az előterjesztés szerint az alaptörvénybe kerül, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el, amivel nyilvánvalóan a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonását készítik elő. Ennek megfelelő törvény készül az MNB-ről, amely szerint a bank egyebek mellett „folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyarországon hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységet végző vállalkozások hitelezési aktivitását”, és meghatározhatja azt is, hogy a kölcsönért folyamodók a jövedelmükhöz képest milyen arányban adósodhatnak el.

Az uniós kritikák hatására kiveszik az alkotmányból az Európai Unió Bírósága vagy hazai bíróságok döntéséből fakadó, az állam által teljesítendő fizetési kötelezettség esetén kivethető különadóra vonatkozó rendelkezést. Igaz, ugyanezt a szabályozást a gazdasági stabilizációról szóló törvénybe emelik át, vagyis: ha egy hibás kormányzati döntés miatt az államot megbüntetik, a terhet változatlanul a lakosságra háríthatják majd. Ugyancsak brüsszeli nyomásra törlik azt a passzust, amely szerint az Országos Bírósági Hivatal vezetője ügyeket az illetékes bíróságoktól elvonhat és azokat más bírói fórum elé utalhat.

A külföldi bírálatok hatására módosítják az alaptörvénynek a kampányra vonatkozó rendelkezéseit is: a közszolgálati média mellett a kereskedelmi rádiók és televíziók is közzétehetnek majd ingyenes politikai hirdetéseket, de hogy ezt vállalják-e, arról maguk dönthetnének. Emellett változnak az egyházzá nyilvánítás szabályai, s a parlament helyett a bíróság döntene az egyházi státus megadásáról, míg az Országgyűlés hatásköre csak az adókedvezmények megadására terjed ki.

Szeptemberben szavazhatnak a képviselők a temetkezésről szóló törvény módosításáról is, amely bevezeti a sokak által támadott szociális temetés intézményét. Aki élni akar ezzel a lehetőséggel, hozzátartozóját ingyen helyezheti az önkormányzat által kijelölt „szociális parcellában” örök nyugalomba, a halott mosdatását, öltöztetését, a koporsó temetőn belüli szállítását, a sírhely kiásását és visszatemetését viszont vállalnia kell.

Jelentősen javíthat a korrupcióellenes küzdelem helyzetén, és hatékony eszköze lehet a korrupció elleni harcnak a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló új törvény – állította korábban Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára.

A civil szervezetek nem ennyire optimisták, mert úgy vélik, a tervezet nem biztosítja a bejelentők hatékony védelmét, a feltárt visszásságokat pedig elsőként azoknak a szerveknek kell majd vizsgálniuk, amelyek tevékenységével kapcsolatban a jelzés érkezett. A javaslat tehát a jogvédők szerint nem hoz létre olyan új eljárási rendet, amely biztosítaná, hogy a bejelentést a lobbiérdekek által foglyul ejtett állam illetékes szervezetei érdemben vizsgálni kényszerüljenek. Az előterjesztésről ugyancsak szeptemberben dönthet a parlament.

A fémlopások megakadályozása érdekében tovább szigorítják a fémkereskedelem szabályait: a kereskedőket fokozottan ellenőrzik, és ha valaki gyanús eredetű holmit vesz át, akár ötmilliós bírságra számíthat. Tételesen meghatározzák a fémtárgyak felismerésre alkalmas jellemzőit is, és például vasúti sínt, közlekedési jelzőtáblát, csatornafedlapot vagy távközlési kábelt magánszemélyektől később egyáltalán nem lehet majd felvásárolni. Ennek a törvénynek már csak a zárószavazása van hátra.

Ősszel a parlament elé kerülhet a büntetőeljárási törvény módosítására vonatkozó nagy terjedelmű, alapvetően az eljárások gyorsítását szolgáló javaslat – amit az eredeti elképzelések szerint júliusig kellett volna beterjeszteni, de ez máig nem történt meg –, valamint az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő, ugyancsak terjedelmes módosítócsomag.

Októberben változhatnak az egyes adótörvények is: a jogszabályok módosítására a szűkszavú indoklás szerint „a kormány adópolitikai céljainak teljesülése érdekében” van szükség. A parlament tárgyal majd a kormányablakok fejlesztésével összefüggő törvénymódosításokról is. Az integrált ügyfélszolgálati irodák 2011 januárja óta 29 helyen működnek, de a járási rendszer kialakítása után már nagyjából háromszáz kormányablak lesz, ahol az eddiginél jóval több ügyet lehet majd elintézni. Ha valaki például családi pótlékot, anyasági vagy gyermeknevelési támogatást, illetve kivételes nyugdíjemelést szeretne kérni, vagy akinek építési engedélyre, esetleg tulajdonilap-másolatra lenne szüksége, az integrált ügyfélszolgálatoknál ezt elintézheti. Az egyéni vállalkozók szintén a kormányablakhoz fordulhatnak, miként azok is, akik a fogyasztók megkárosítása miatt kívánnak panaszt tenni.

Ma a fővárosi és a megyei kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok vezetői parlamenti képviselők is lehetnek – e posztok jelentős részét most honatyák töltik be –, 2014-től viszont az összeférhetetlenségi szabályok változnak. Vagyis: a következő parlamenti ciklusban ilyen hivatalok élén már nem állhat képviselő, és a hatályos jogszabályokat ennek megfelelően módosítani kell. Decemberben a parlament legfontosabb feladata a jövő évi költségvetést megalapozó jogszabályok elfogadása – ezen belül az Európai Tanács vonatkozó, egyebek mellett az államháztartás átláthatóságát biztosító irányelvének átültetése –, illetve a 2014-es büdzséről szóló törvény megszavazása lesz.

Újra üléseznek