A jelenlegi szabályok szerint az egyéni képviselői helyek sorsa egy fordulóban dől el, és a mandátum megszerzéséhez a relatív többség – tehát akár egyetlen szavazatnyi különbség – is elég. A pártoknak tehát már a választás előtt dönteniük kell az együttműködésről, mert ha a hasonló politikai törekvésekkel induló szervezetek egymás ellen mennek, megosztják a választókat.

A pártok 2010-ig úgy indíthattak közös egyéni jelölteket, hogy előre megegyezhettek arról, milyen arányban kell majd megosztani az országos listára felkerülő töredékszavazatokat, ha az emberük veszítene. Ma efféle megállapodásra nincs mód. Ha tehát több politikai szervezet állít közös egyéni jelöltet, a töredékszavazataikat is kizárólag az ugyancsak közös országos listán lehet figyelembe venni, máskülönben a voksok elvesznek.

A korábbi rendszer szerint a 386 mandátum közül 176 sorsa egyéni választókerületben dőlt el, míg a fővárosi/területi listákról 152, az országos kompenzációs listáról 58 képviselő juthatott be a parlamentbe. Jövőre viszont csak 106 egyéni választókerület lesz, míg az országos listáról – az új szabályok szerint erre szavazhatnak a Magyarországon élő és a határon túli magyarok, és itt veszik figyelembe a töredékszavazatokat is – 93-an kerülhetnek az Országgyűlésbe.

Az egyéni választókerületek súlya tehát nagyobb lesz, ugyanakkor a rendszer még inkább a győztes javára húz, mert a listára nemcsak a vesztesekre adott, tehát mandátumot nem eredményező voksok kerülnek, hanem azok is, amelyekre a képviselői hely elnyeréséhez nem volt szükség. Vagyis: ha valakit egy körzetben negyvenezren támogatnak, és a második helyezett jelöltre csak húszezer voks jutott, a nyertes pártlistáján még 19 999 szavazatot jóváírnak, így a győztes szervezet is részesülhet a 93 kompenzációs mandátumból.

A demokratikus ellenzéknek nagyjából két lehetősége volt: közös jelölteket és közös listát állítanak, vagy megosztják egymás közt az egyéni körzeteket, biztosítva, hogy sehol ne induljanak egymás ellen, de ebben az esetben mindegyik pártnak saját országos listával kell rendelkeznie. Egyelőre az MSZP és az Együtt–PM közötti egyezség ez utóbbiról szól, ami Wiener György (képünkön) alkotmányjogász, volt szocialista képviselő szerint a minimálprogram. Kétségtelen, hogy a mandátumvesztés kockázatát ezzel jelentősen csökkentették – a rendszer sajátosságai miatt legfeljebb egy listás helyet bukhatnak el –, de azért akadnak problémás kérdések. Wiener úgy látja, az összefogás erejét még inkább mutatná, ha nem koordinált jelöltállításról beszélnének – ami a gyakorlatban a választókerületek egymás közötti felosztását jelenti –, hanem mindenütt közös jelöltekkel állnának elő. Ugyanakkor figyelmeztetett rá, hogy az MSZP és az Együtt–PM közötti megállapodással a kisebb pártokat marginalizálják, így ezek a szerveződések esetleg külön indulhatnak.

Változik a jelöltajánlás rendszere is: egy-egy ember a körzetének akár összes indulóját támogathatja majd aláírásával. Wiener szerint emiatt is szükség lenne közös egyéni jelöltekre, hogy világossá váljék, mely szervezetek szállhatnak versenybe eséllyel a jelenlegi kormánypártokkal szemben. Így már a kampány idején egyértelmű lehetne, hogy ki az, aki eleve reménytelen helyzetben próbálkozik, s kinek van valóban esélye a mandátum elnyerésére.

Wiener a megegyezés egy a választójogi törvényből fakadó újabb gyenge pontjára is felhívta a figyelmet. A szocialisták a saját 75 körzetükben más baloldali szervezettel is együttműködhetnek, és egyes választókerületeket átengedhetnek a DK-nak, az MSZDP-nek vagy akár Fodor Gábor Liberálisok néven létrehozott új pártjának. Csakhogy a hatályos szabályok szerint az egyéni választókerületek töredékszavazatai kizárólag az ugyanazon pártformációk által bejelentett országos listára kerülhetnek fel.

Ebből az következik, hogy a más pártoknak átengedett körzetekben a jelölteknek a szocialisták színeiben kell indulniuk. A másik lehetséges megoldás, hogy valamennyi jelölt és az országos lista is közös lesz, különben egyes választókerületekben a töredékszavazatok elveszhetnek. Ez viszont újabb kérdéseket vethet fel, hiszen minden név mellett megjelenik például a DK logója is. Így ésszerűbbnek tűnhet, ha az MSZP potenciális partnereinek listás helyeket ajánl fel, de a párthovatartozásukat ott sem jeleníthetnék meg.