Orbán kiadja az ukázt a frakciónak
A tanácskozásra délután három órától regisztrálhatnak a képviselők, és a szokásoknak megfelelően a vacsora után Orbán Viktor miniszterelnök általános politikai, gazdasági helyzetértékelést tart, minden bizonnyal a választási előkészületeknek megfelelően lesznek „ukázok” a fideszes és kereszténydemokrata honatyák számára.
A slágertémákat – rezsicsökkentés, devizahiteles-akciócsomag, gyed extra, családi adókedvezmény kiszélesítése, áfacsökkentés – Lázár János miniszterelnökségi államtitkár, illetve Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető már exponálta.
A belső feszültséget, illetve konfliktust is generáló pedagógus-életpályamodell/béremelés nem kerül informálisan sem napirendre az előzetes tervek szerint – tájékoztatta lapunkat az egyik fideszes vezető politikus.
Visegrádon napirendre kerül a „gyed extra”, amely a kismamák munkaerő-piaci visszatérését segítené. A Révész Máriusz nevével fémjelzett népesedéspolitikai koncepció által is tartalmazott „rugalmas” gyed szerint, aki a támogatási idő lejárta előtt akarna munkába állni, akár egy év alatt megkaphatná a teljes támogatást. A kormány arról már döntött, hogy a családi adókedvezménynek a 16 százalékos személyi jövedelemadóból igénybe nem vett részét a hétszázalékos egyéni egészségbiztosítási járulékból és a tízszázalékos nyugdíjjárulékból is igénybe lehet majd venni, az erről szóló adótörvény-módosítás 2014-től élhet. Ez még szélesebb kiterjesztést jelent, ami különösen a három vagy több gyermeket nevelőket érinti majd előnyösen: náluk bruttó 300 ezer forintos jövedelemig 17 százalékos nettó keresetemelkedést okozhat.
Csúszik a rezsicsökkentés?
Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Lázár János miniszterelnökségi államtitkár tegnap egymásnak látszólag ellentmondó bejelentéseket tettek a várható további rezsicsökkentésről.
Annak kapcsán, hogy Orbán Viktor kormányfő már nyáron rögzítette, októbertől további 10 százalékos áram- és gázárcsökkentés lesz, Rogán Antal a Magyar Nemzetnek adott, a Fidesz-frakció ma kezdődő kihelyezett ülését megelőző interjújában kifejtette: figyelembe kell venni, hogy a jogi megvalósítás reálisan végigvihető-e a fűtési szezon kezdetéig, vagy azt januárra kell halasztani. (A lap korábban felvetette annak eshetőségét, hogy októbertől az áram, januártól pedig a fűtés díja csökken.) A többi rezsitétel – víz, csatorna, szemétszállítás, kéményseprés, palackos gáz, szippantás – árából a polgármester-frakcióvezető szerint a júliusi árcsökkentésekkel már kikerült az a többlet, amennyivel a szocialista kormányok alatt szerinte azok az infláció felett drágultak.
Lázár János egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon viszont november 1-jét jelölte meg a további rezsicsökkentés időpontjaként. Később sajtótájékoztatón annyit mondott, a kormány nyitott a közüzemi díjak fűtési szezon előtti 10 százalékos mérséklésére.
Lapunk értesülései szerint konkrét időpont nincs, mivel erről a frakcióülésen születik döntés. Szakértők nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy a kormányfő korábbi ígéretei ellenére elcsúsztassák a további árcsökkentést olyan nem pontosan körvonalazott jogi aggályok miatt, melyek meglétével bizonyára a Fidesz szakértői sem most szembesülnek először.
Kormánypárti források is azt mondták munkatársunknak, hogy a rezsicsökkentés elhalasztása 2014. január elsejére korántsem biztos. Volt, aki azt sem zárta ki, hogy a következő lépcső bevezetésének az időpontjáról már szerdán megszületik a döntés.
A KDNP-frakció a novemberi bevezetésre szavaz – nyilatkozták kereszténydemokraták lapunknak. De fideszes források is azt valószínűsítették, hogy – ahogyan Lázár János két nap alatt kétszer is nyilatkozta – a fűtési szezonra időzítenék a bevezetést. Más információk szerint kommunikációs szempontok is állhatnak az esetleges halasztás mögött. A kormány ugyanis egy nyugdíjasokat érintő kedvező bejelentést tervez még karácsony előtt, és nem szeretnék, ha ennek időpontja egybeesne a rezsicsökkentésével – mondták munkatársunknak fideszes körökhöz közel álló források.
Kisebb lehet a húsáfa
Januártól 10 százalék alá csökkenhet a hús áfája a mostani 27 helyett – a Vásárhely.24 hírportál beszámolója szerint ezt mondta Lázár János miniszterelnökségi államtitkár egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon. A beszámoló szerint leginkább a sertés- és a baromfihús lehet így olcsóbb, az érintett tárcák ezzel kapcsolatban hatástanulmányokat végeznek.
A termelők szakmai szervezetei már régóta szeretnék elérni, hogy az élelmiszerek Európában messze legmagasabb szintű áfáját mérsékeljék. A várható árcsökkenés miatt szerintük növekedne a fogyasztás, és a hazai gazdálkodók, az élelmiszeripar versenyhátrányát csökkentené. Ráadásul az elvonás mérséklése miatt az ágazatban 30-80 százalékosra becsült feketegazdaság is visszaszorulna. A kormány azonban a javaslatokat eddig nem találta eléggé megalapozottnak – folyamatosan további hatásvizsgálatokat rendelt el. Ez történt az agrártárca javaslatával is. Idén tavasszal született tanulmány arról, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának 12 százalékosra csökkentése milyen következményekkel járna. (A szocialisták szerint minden alapvető élelmiszer áfáját kellene csökkenteni – reagált Lázár mostani javaslatára Gőgös Zoltán szocialista országgyűlési képviselő sajtótájékoztatón).
Az adótörvények benyújtása előtt felmerülő áfarendezési kérdéseknek az uniós szabályok szabnak gátat. E szerint ugyanis három áfakulcs lehet: egy általános (a mai 27 százalékos) és két kedvezményes. Utóbbiaknak 5 százaléknál magasabbnak kell lenniük (ez ma nálunk 5 és 18 százalék), és az is meghatározott, mi tartozhat a kedvezményes körbe. Az élelmiszereket ide lehet sorolni, ám ez – miután a fogyasztás jelentős részét ezek teszik ki – jelentős állami bevételkieséssel jár. Ezért merült fel az, hogy csak egyes húskészítmények áfája legyen alacsonyabb.
A 10 százalék alatti húsáfa ezért ma két dolgot is jelenthet. Vagy egyes hústermékekre vezetnek be ötszázalékos áfát (ez bevételkiesést hoz eleve), amit esetleg a luxustermékekre kivetett extra adóval lehet pótolni. A másik megoldás, hogy a legkedvezőbb áfakulcsot is megemelik – mondjuk 9 százalékosra, és ide sorolják át a hústermékeket. Ezzel a hús olcsóbb lesz, ám az eddig ötszázalékos áfával adózó termékek, a tankönyvek, az újságok, a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök ára emelkedni fog.
Többen úgy vélik azonban: ha a kormány végrehajtaná az államtitkár által bejelentett mértékben a húsfélék áfájának mérséklését (a jelenlegi 27 százalékról 10 százalék alá), akkor ez csak a kereskedők hasznát szolgálná. 2006-ban, amikor 25-ről 20 százalékra változtatták az áfát, a kedvezmény gyakorlatilag a pénztárgépekben eltűnt.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség titkára szerint a 17 százalékos áfatömeg már olyan jelentős mérték, amely mindenképpen csökkentené a fogyasztók kiadásait. Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a fogyasztói árak is csökkennének – ha nem is 17 százalékkal –, hiszen a kereskedőknek költségnövekedést is okoz az intézkedés. Ugyanakkor szerinte a piac mindenképpen tisztul majd, hiszen a csalók, feketézők számára a 27 százalékos áfa „lenyúlása” igen vonzó lehet a lebukás veszélyeihez képest. Hosszabb távon a legális húsforgalom növekedésével, a húsfeketézés visszaszorulásával számolnak.
Senki se jár jól
A Magyar Bankszövetség várja a kormány javaslatát, mikor és milyen irányba folytatódjanak a devizahitelek kivezetéséről szóló tárgyalások – mondta lapunknak Sütő Ágnes, a szervezet kommunikációs vezetője.
A bankszövetség egy hete mutatta be a kabinetnek a devizahitelesek helyzetének rendezésére kidolgozott javaslatait. Az egyik elképzelés szerint a devizahiteleket átváltanák forintkölcsönre, a magasabb forinthitelkamatokat pedig állami támogatással ellensúlyoznák, míg a másodiknál a törlesztőrészletet rögzítenék, és fix árfolyam alkalmazása mellett vezetnék ki a devizahiteleket. A kormánytól múlt csütörtökön kaptak választ, ám csak annyit: a javaslatokat megfelelő tárgyalási alapnak tekinti a kabinet, az egyeztetések folytatódnak.
A Fidesz-frakció szerda–pénteki kihelyezett ülésén foglalkozik a kérdéssel, a párt prominensei ismertetik álláspontjukat, s részben ez alapján határozhat majd a kabinet a folytatásról. A képviselők arra számítanak, tájékoztatást kapnak majd, milyen „hangsúlyokkal” tárgyal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a szövetséggel. Forrásaink nem állították biztosra, hogy karácsonyra megteszi a kormány a bejelentést – azaz kormányoldalon elhúzódó tárgyalásokra számítanak. A bizonytalanság lehet oka annak, hogy még mindig részben egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelennek meg a kormányoldal képviselőitől.
Lázár János miniszterelnökségi államtitkár egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon közölte azt hétfőn: december végéig megoldás születik a devizahitelesek problémáira, mert „megszűnik a devizahitel”. Lázár azt mondta: a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint azok, aki forintban vették fel a kölcsönt.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek adott interjúban viszont azt mondta: annyi biztos, hogy lesz devizahitel-mentő javaslat a parlament napirendjén, de nem lehet azt mondani, hogy az év végével kivezetik a devizahiteleket. Rogán úgy vélte: a terheket nagyrészt a bankoknak kell viselniük, a költségvetésből erre kevesebbet szánnának. Ő azonban nemcsak a bankok, hanem a jegybank javaslatát is elfogadhatónak tartotta, és úgy vélte: a kettő közül az adósok érdekképviseleteinek bevonásával kell dönteni.
Információnk szerint a kabinet is vizsgálja a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) és a jegybank (MNB) javaslatait. A PSZÁF szerint lehetővé kellene tenni, hogy az adósok bármennyiszer kérhessék az árfolyamgát-alapú fixálást, ne csak egyszer élhessenek ezzel öt évre. Az MNB a rögzített és a tényleges árfolyam különbségéből nemcsak a törlesztő kamatrészét, hanem a tőkerészt is részben vagy egészében elengedtetné, és kitolná az árfolyamgátat a hitel futamidejének végéig. Ez szélsőséges esetben azt jelentené, hogy frankhitel esetében az adós 180 forinton törleszt, e felett pedig mindent a bank és az állam vagy csak a bank állna.
