A Fővárosi Közgyűlés megszavazta, Tarlós István főpolgármester két óra múlva visszavette a Madách Színház igazgatójának 4,5 millió forintos prémiumát. A kettő között Volner János, a Jobbik Budapestért felelős alelnöke feljelentéssel fenyegetődzött, mondván, a városvezetés személyre szabott jogalkalmazásba kezdett.  A javadalmazási szabályzatot csupán azért változtatták meg, hogy kifizethessék a direktor milliós jutalmát, miközben a színház veszteséges – állította Volner. Tarlós István erre a határozat újratárgyalását kezdeményezte, mivel a Jobbik olyat mondott, amit ő nem tudott, így nem tehet mást, mint felfüggeszti a kifizetést. A nap kérdése ezek után kétségtelenül az lett: hány olyan előterjesztést szavazott meg a főpolgármester és vele számos városatya tegnap, amelyről később kiderülhet, hogy a döntéshez nem voltak a szükséges információk birtokában? A felvetésnek különös súlyt adott az a tény, hogy a szezonnyitó Fővárosi Közgyűlés több tucat napirendi pontja között több is akadt, amely százmilliós, milliárdos elköteleződésre vonatkozott.

Szavazás előtt

Így megszavazták az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez szükséges 16,3 milliárd forintos hitel felvételét. A törlesztés fedezete a fővárosi közlekedési társaságok menetdíjbevétele lesz, különös tekintettel az e-jegyből származó többletre. A fővárosi önkormányzat a bankkal kötött külön támogatási szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a holding a futamidő nyolc éve alatt elegendő forrással rendelkezzen az adósságszolgálat teljesítéséhez. S arra is ígéretet tett, hogy nem áll ellen a tarifaemelésnek.

Teljesen véletlenszerűen ugyanezen a napon tárgyalták a hitelfelvevő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kétmilliárd forintos folyószámlahitel-keretének megnyitására vonatkozó előterjesztést is. A fedezet ezúttal is a menetdíjbevétel. Még jó, hogy a csömöri bányagödröt nem ennek terhére vásárolja meg a főváros 838 millió forintért. A vételt támogató döntésben az sem ingatta meg a kormánypárti többségű közgyűlést, hogy a főváros saját cége, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. által készített szakértői anyagban szerepelt egy alig 161 milliós ár is. Csakhogy az idén januárban benyújtott állami tenderben 890 milliót írtak ingatlanbeszerzési összegnek, de senkiben nem merült föl a gondolat, hogy akár alkudozni is lehetne.

A Jobbik – igaz, korábban – szintén feljelentéssel fenyegetőzött a Rác fürdő ügyében is. Ám erre már senki sem emlékezett a csődegyezséghez még szükséges két szándéknyilatkozat megszavazásakor. Mint emlékezhetünk, a létesítményeket birtokló Rác Nosztalgia Kft. ellen egy évvel ezelőtt kért végrehajtást három hitelezője. A Fővárosi Közgyűlés tavaly júniusban rohamtempóban tárgyalta meg és fogadta el a cég peren kívüli egyezségét. Azóta 87 (!) fővárosi határozat született. Ki is osztották, de egyetlen képviselő se kérdezett rá a részletekre. A csődegyezség révén a főváros különféle költségvetési tartalékok terhére venné meg az MFB 7,6 milliárdos követeléseit, erősen diszkontáron. Ezzel többségi tulajdonba kerül a közös cégben.

A Bálna – leánykori nevén CET – ügyében még nem jutottak el ide. A hitelező MKB egyelőre nem alkuszik. A főváros viszont a megnyitóra készül. Meg is szavaztak az ehhez kapcsolódó marketing költségeire 102 millió forintot.

– Mennyibe kerülhet ebből a kék fénycsóva, amivel éjszakánként mutatják, hol található Budapest legnagyobb bolhapiaca? – firtatta Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, aki utalt arra is, hogy immáron 600 forintért vehető bérbe az üzletek négyzetmétere, miközben az üzleti tervben minimum 17 eurót határoztak meg.

Elkelne némi pozitív reklám az 1-es, 3-as villamosprojekt kapcsán is. A pályák korszerűsítése, illetve az 1-es villamos Rákóczi hídon való átvezetését célzó beruházás megvalósítása ugyanis 4,1 milliárd forinttal többe kerül a korábban becsültnél. A három kivitelezői közbeszerzési tendert idén tavasszal írták ki. A nyár végére beérkeztek az ajánlatok. S lássunk csodát, mindegyik meghaladja a tervezettet, s ami ennél is szomorúbb, a jelenleg rendelkezésre álló fedezetet. Így a jelenleg folyamatban lévő közbeszerzési eljárás eredményes lezárásához további 4,1 milliárd forintra lenne szükség. Ennek 93,92 százalékát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől kérné a főváros a KÖZOP uniós forrás terhére, míg az önrész 6 százalékkal nőne. Ez 250 millió forint extra terhet jelentene az önkormányzatnak. A tender eredményhirdetését viszont legkésőbb október 7-ig le kell bonyolítani, különben ugrik a 37,7 milliárdos uniós forrás. De erre csak akkor van mód, ha a szükséges fedezet rendelkezésre áll. A városatyák megértették az üzenetet, és áldásukat adták a többletkifizetésre.

S ahogy peregtek az órák, úgy nőtt a kifizetendő milliárdok számoszlopa. De néha azért zökkent a gépezet. Többnyire Tarlós István főpolgármester nem várt bejelentései okán. Így például sokakat meglepett a Római-védmű megépítéséhez kapcsolódó helyi népszavazás kiírásának ötlete, ami a Fővárosi Csatornázási Művek ár- és belvízvédelmi feladatainak elszámolásához kapcsolódó előterjesztési vitában buggyant ki a főpolgármesterből. Nem mintha a gátügy nem lenne folyamatosan napirenden, hiszen Tarlós István számos közleményt adott ki e tárgyban, az egyikben már célozgatott is arra, hogy a helyiek véleményét is megkérdezné erről. A mobilgát szükségességét erősen vitató Párbeszéd Magyarországért képviselője, Somfai Ágnes viszont úgy véli, hogy ez nem csupán a III. kerületiek ügye, így a népszavazást egész Budapestre ki kellene terjeszteni. A fővárosiaknak egyébként sem mobilgátra, hanem a part rendezésére lenne szükségük.