Orbán Viktor miniszterelnök engedetlen tanulónak bizonyult: tegnap Törökbálinton, a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola tanulói, pedagógusai és több kormánypárti politikus előtt figyelmen kívül hagyta humánminisztere, Balog Zoltán előző napi felhívását, aki arra figyelmeztetett: „hagyjuk a politizálást az iskolából”.

Nos, Orbán Viktor csordultig töltötte az évnyitót pártpolitikával. Stábjával és számos politikussal – köztük Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel – vonult a Pest megyei településre évet nyitni és új iskolai épületeket átadni. De térjünk csak vissza Balog Zoltánhoz: ő Rilke-idézettel kezdte beszédét, és azt mondta, a varázst minden tanév elején a gyerekek jelentik. Ez azért meglepő kissé, mert a Fidesz–KDNP új köznevelési törvénye nem tartalmaz bizonyos, a gyerekekhez kapcsolódó kulcsfogalmakat, így például az esélyegyenlőséget, a méltányos közoktatást, a gyermekek mindenekfelett álló érdekét, az egyenlő bánásmódot.

Balog felszólalásában bizalomra biztatott, mert anélkül „még a béremelés is értéktelen”. Hangsúlyozta, az oktatás nem szolgáltatás, hanem család és iskola közös felelőssége. Továbbá felszólított arra, hogy „ne rongáljuk feleslegesen a bizalmat a köznevelésben”.

Hoffmann Rózsa is hosszasan beszélt az új tanév kapcsán, s a Hír TV-nek adott interjúban sok pedagógust meg is sértett. Most nem extrém és horribilis pedagógusfizetésekről beszélt, hanem azt részletezte, hogy a jelenlegi oktatásirányítás szakított azzal a „sok-sok évtizedes hagyománnyal”, ami miatt a pedagógusok egy része (Hoffmann ekkor elismerte, hogy nem tudja, mekkora része) csak a kötelező órákat tanítja le, minden további iskolai munkáért túlórákat, ügyeleti díjakat számol fel. – A Magyar Bálint-i idők kedveztek annak a mentalitásnak, hogy mindenért tartsuk a markunkat – mondta, hozzátéve, ez a gyakorlat korábban indult. – A pedagógia lényege a tág értelemben vett nevelés – szögezte le.

Hoffmann ebben az interjúban egy kutatásról is említést tett, amely szerint a pedagógusok kilencven százaléka támogatja a tanfelügyeleti rendszer bevezetését. E kutatás részletei iránt az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályán érdeklődtünk. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a Századvég arról kérdezte a pedagógusokat, „szükséges-e a tanárok munkájának külső szakmai ellenőrzése a minőségi oktatás érdekében?” A felmérés szerint a válaszadók 67 százaléka egyetértett a tanárok munkájának külső szakmai ellenőrzésével, 16 százaléka pedig nem ellenezte – tudtuk meg.

A Facebook az elmúlt napokban felrobbant Hoffmann és Balog nyilatkozataitól, pedagógusok tucatjai fejezték ki felháborodásukat annak kapcsán, hogy az oktatási terület vezetői milyen hangnemben nyilatkoznak a tárcájuk által felügyelt szakterületen dolgozókról. A felháborodás egy részét az a – nemcsak érzések, hanem számos kutatással alátámasztott – tény táplálja, hogy Magyarországon a pedagógusbérek európai összehasonlításban is nagyon alacsonyak, mindössze a diplomásátlagbér 40-50 százalékát teszik ki. Elhivatott tanárok tízezrei dolgoznak szabadidejükben mindenfajta díjazás nélkül: pályázatot írnak, iskolai előadásokat, cserediákprogramokat, kirándulásokat, táborozásokat szerveznek. És „nem tartották a markukat”.

A beszédek kapcsán megkerestük a szakszervezetek vezetőit. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a kormány azt üzeni a kollégáknak, hogy a bíráló szavakat ne engedjék az iskola falai közé beszűrődni. Galló Istvánné rámutat, az új rendszer hibái most jönnek csak elő, sok tanárnak most válik nyilvánvalóvá, hogy a megígért jelentős fizetésemelés és a tényleges, a most hatályba lépő életpályamodell alapján számított bér között nagy a távolság. Ez szerinte akkor is felháborodást szülhet, ha az iskolában amúgy a pedagógusok végrehajtják a központi akaratot.

– Annak jogát nem vehetik el, hogy a tanárok megfogalmazhassák kritikáikat – utal Balog szavaira. – A bizalom kétoldalú, fordítva is működnie kell. Aki másfajta véleményt fogalmaz meg, nem a rendszer ellensége, hanem annak javítása a célja a tanulók érdekében – üzen vissza Galló Istvánné a miniszternek. Úgy véli, a közvélemény félrevezetése, amikor a kormány magas fizetésekről beszél.

 – Az átlagnál valamivel magasabb keresetek mögött mindig munka volt: több szakképesítés, többletfeladatok. A régi bérezési rendszer, ha szerényen is, de honorálta a teljesítményt. Egy felmérésből tudjuk, hogy a pedagógusok átlagosan több mint 40 órát dolgoznak egy héten. Érthetetlen, hogy pont az államtitkár rombolja a pedagógusok presztízsét – fogalmaz, hozzátéve, az egész életpályamodellben a bérezést tartja a PSZ a legsúlyosabb hibának, mert az sem a többletmunkát, sem a minőséget, sem a többlettudást nem díjazza. Szerinte a béremelés részben a rendszerben eddig kifizetett túlórapénzek és egyéb pótlékok újraosztása. Galló Istvánné biztos abban, hogy emiatt komoly feszültségek lesznek.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke Hoffmann beszédére, a markukat tartó pedagógusokra azt mondja: komoly hiba általánosítani. Mendrey László emlékeztet arra, hogy az alacsony fizetések miatt sok tanár másodállások vállalására kényszerült, vagy korrepetált az iskolán kívüli szabadidejében, esetleg jómódú emberek lakását takarította. Balog azon gondolatával viszont, hogy el kéne hagyni a politikát az iskolából, egyetért.

– Végre egy elv, amit a rendszerváltás után még fontosnak tartanak – fogalmaz, hozzátéve, pártpolitika ugyan nem, de a pártpolitika mögött húzódó ideológia megjelenik az iskolában, például a kötelező erkölcs- és hittan bevezetésében. Ha a miniszter komolyan gondolja, hogy nincs helye a politikának az iskolában, akkor felül kéne vizsgáltatnia az új Nemzeti alaptantervet. Szerinte a kormányban felismerték már, hogy nem arat osztatlan sikert az új köznevelési rendszer a pedagógusok körében. Fenyegetésnek tartja a miniszter azon felszólítását, hogy a pedagógusok ne hagyják az ellenállást beszivárogni az iskolába. – A felháborodás, a kritika megfogalmazása még nem ellenállás, hanem jog – teszi hozzá.

Hiányos csomagok

Az oktatási államtitkárság szerint jól vizsgázott a megújult tankönyvellátás. Tájékoztatásukból kiderül: minden iskolába kiszállította a csomagokat a Fidesz-kormány által kinyírt tankönyvterjesztési piac romjain monopolhelyzetbe hozott Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello). Mi több pedagógussal beszéltünk, és a következő kép rajzolódott ki: a tankönyvek az iskolák zömébe megérkeztek. Csakhogy a névre szóló tankönyvcsomagok sok helyen hiányosak. Van, ahol egész évfolyamokon hiányoznak bizonyos kiadványok.

Egy forrásunk szerint éppen ez világít rá arra, mennyivel jobb volt a korábbi rendszer, amikor augusztus 20. után és a tanévnyitó előtt osztották ki a könyveket. Akkor felmérték, mi hiányzik, és a pótrendeléseket időben le lehetett adni, így az évnyitóra már be lehetett szerezni a hiányzó kiadványokat. Mivel az új rendszerben a tanulók és szüleik tegnap szembesültek a hiányokkal, azok pótlása már bőven a tanév megkezdése után várható. 

Az első napon FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS