Ez elemi követelmény. Ezért volt az összes hajcihő, és ez megér minden támadást – jelentette ki Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz ügyvezető alelnöke tegnap a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban (TÁG) elmondott tanévnyitó beszédében. Közölte: a cívisvárosban hetvenezer diák kezdi meg az iskolát, amelyből „mindenfajta fenntartó van most már, egyházi, állami, önkormányzati, egyetemi, alapítványi”, és ha szerinte „valaki Debrecenben nem találja meg az igényeinek megfelelő intézményt, na, ott komoly baj van, és nem Debrecennel”.

Kósa felidézte, hogy két éve, amikor a TÁG vezetésének javasolták a nemzetközi érettségi programba való bekapcsolódást, akkor „a lelkesedés nem volt hatalmas, ellenben senki nem merte kifejezni az ellenérzését, mert akkor mi voltunk a fenntartó, és azt nem szokás csinálni, hogy azt mondják, hogy nem”.

Az oktatási reformról ezt mondta: „napnál világosabb volt, hogy az egész átszervezést azért kellett csinálni, hogy egy egységes állami fenntartási-működtetési rendszerben tudjuk támogatni azt, hogy minden gyereknek legyen esélye jó színvonalú oktatást elérni (...) valahogy úgy, ahogy annak idején mi csináltuk a nemzetközi érettségivel: parancs!”. Mint mondta, „egy nemzet versenyképességét nem a legrosszabbak teljesítménye határozza meg, hanem a legjobbaké”.

Kósa Lajos talányosan úgy fogalmazott: „az egész átalakítást tulajdonképpen az motiválta, hogy próbáljuk meg megváltoztatni az oktatási rendszerünket, és erőnek erejével elérni, hogy a legrosszabb tíz százalék a legjobbak között legyen, meg a legjobb tíz százalék is a legjobb tíz százalék között legyen”.

Elmondta azt is: „jön a tanfelügyeleti ellenőrzés, jön a fenntartói ellenőrzés, és megköveteli a kollégáktól, hogy jó teljesítményt kell leadni, és aki a rendszerben nem jól teljesít, ahelyett kell keresni olyat, aki jól teljesít. Muszáj ezt csinálni, mert a tanárokon, a minőség-ellenőrzésen, a minőségbiztosításon, a követelményeken múlik az, hogy egyébként a gyerekek hogyan fognak teljesíteni, mert amúgy a jó gyerekek, ha ütik őket, jól teljesítenek, de a legtehetségesebb gyerek is, ha nem fogják a kezét, akkor elkallódik, elvész”.

A polgármester váratlanul kifejezte abbéli örömét is, hogy beszéde alatt „még senki sem ájult el”. Fölidézte, hogy „én a Kossuthba jártam, és minden tanévnyitón fogadásokat kötöttünk arra, hogy hány diák fog elájulni. De a fogadás résztvevőinek nem volt szabad elájulni, mert ez diszkvalifikálta volna őket a versenyből. Általában néggyel megúsztuk”.

Végül közölte: „nem lesz könnyű tanév, mert most indul be egy új intézményrendszer, fenntartói rendszer, ráadásul miután kellően türelmetlenek is vagyunk, ezért én magam is azt forszírozom, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ azonnal lépjen rá a gázra, és a pedagógusbéremeléssel egy időben kezdje el azt a minőségi programot, ami aztán húsz év múlva, ha kellően elszántan csináljuk, azt az eredményt meghozza, amiről beszéltem”.

Kósa Lajos