A világhírtől a csőd küszöbéig
A pápai dobozos sonka a nyolcvanas években ismert és keresett élelmiszer volt az amerikai piacon. A tengerentúli, valutát hozó megrendelőire nagyon vigyázott a gyár, egy-egy előre bejelentett higiéniai ellenőrzésre hónapokon át készültek. Általában ki is állták a próbát, bár az is megtörtént, hogy az árengedményt kicsikarni akaró amerikai szakember semmi mást nem vizsgált, csupán rámutatott az egyik mérlegre és darabokra szedette azt. Az apró alkatrészeken talált hússzennyeződés miatt jelentős árkedvezményt ért el.
A nagy múltú és többször is tulajdonost váltó pápai vállalat a jelenkori piac mérlegén könnyűnek találtatott, s a felszámolás réme fenyegeti. Kevés disznót visznek a gazdák a húsgyárba, mert vagy fizetnek érte, vagy nem.
A cég nagyjából 700 millió forinttal tartozik a sertésbeszállítóknak, ezért a gazdák szeretnék állami garanciával eladni az élő állatot. Hétfőre tüntetést hirdettek a gyár elé a járandóságukért, ám a demonstráció sokuk számára okafogyottá vált. Az agrártárca ugyanis bejelentette: október végéig saját forrásból kifizeti azokat az élőállat-beszállítókat, akiknek a követelése nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Ez 122 beszállítót érint a 152-ből. Csak a kistermelőket.
A gyár szempontjából most, átmenetileg nem olyan nagy baj, ha nincs rengeteg disznó, mert a termékei egy részét csak veszteségesen tudja eladni, sok árut raktárra termel. A város polgármestere, Áldozó Tamás szerint – ő úgy jön a képbe, hogy a vállalat 96,65 százalékos tulajdonosa tavasz óta a pápai önkormányzat – csak sertéslábból van vagy 25 tonna. A dolgozók számára viszont drámai a sertéshiány, hiszen ha kevés a vágás, munka is alig akad, s a munkahelyük veszélybe kerül. Sőt: ez már most is így van.
– Bementem egy bankba lakáshitelért – meséli egy harmincas évei legelején járó férfi a húsgyár boltja előtt. – Amikor megmondtam, hogy hol dolgozom, őszintén közölték velem: ez a munkahely igen rossz ajánlólevél a hitelbírálathoz. Pedig direkt azért mentem most, hogy ne munkanélküliként kelljen pénzt kérnem, mert akkor biztosan nem adnak.
A cég ellen csődeljárás folyik, szeptember hatodikán egyeztetnek a hitelezőkkel. Ha sehogy sem tudnak megállapodni, akkor felszámolják a Pápai Hús 1913 Kft.-t, és 900 ember kerülhet az utcára, pedig a tulajdonosváltást követően a munkahelyek megtartása érdekében a kormány másfél milliárd forintot juttatott tőkeemelés formájában a társaságnak. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek. A hitelezők szerint a legújabb ajánlat arról szól, hogy öt százalék azonnali kifizetésre vállalna garanciát a gyár, további negyvenet pedig azután kapnának kézhez, ha sikerülne eladni a vállalat vagyonelemeit. Az általunk megkérdezett hitelezők napokkal ezelőtt még azt mondták: az ajánlat számukra elfogadhatatlan. Az agrártárca időközben megszületett döntése viszont megosztja az élőállat-beszállítókat: a kisebbek állampénzen a járandóságukhoz jutnak, a nagyobbak egyelőre nem.
A Pápai Hús gazdasági helyzetét illusztrálva Áldozó Tamás érdeklődésünkre elmondta: a cég tavaly a belföldi piacokon 800 millió forintos veszteséget produkált, külföldön pedig félmilliárdot. Szinte minden kiszállításán veszteséget könyvel el. – Négyszáznál több termék készül a gyárban, ezt a kínálatot mindenképpen szükséges átgondolni, s piacképessé tenni – szorgalmazza a polgármester. – Másfajta piaci magatartásra van szükség, mint korábban, a vállalat irányítási rendszere az 1990-es időket idézi, ráadásul a foglalkoztatottaknak alig több mint fele dolgozik csak a közvetlen termelésben, ezen a struktúrán is változtatni kell.
Áldozó Tamás elismeri, hogy az ágazati válság is felelős a kialakult helyzetért, de szerinte alapvetően a piaci alkalmazkodás hiánya járult hozzá a veszteségek fölhalmozásához. Gőgös Zoltán pápai szocialista országgyűlési képviselő úgy véli, az ágazati válságot nem lehet fölszámolni az élelmiszer áfájának radikális csökkentése nélkül. A feketegazdasággal ugyanis nem bírják a versenyt a piac tisztességes szereplői.
A polgármester három lehetséges jövőképet vázol fel: az egyik az, hogy jön egy vevő, s megvásárolja a gyárat. Erre igen kicsi az esély, hiszen a Pápától alig hatvan kilométerre található tehermentes kapuvári húsgyárat már kétszer meghirdették, de ajánlat nem érkezett a felhívásra.
Második elvi lehetőség, hogy az önkormányzat törzstőkét emel, de erre nincs pénze. A harmadik, hogy egy vevő és a mostani többségi tulajdonos együtt emel törzstőkét. Ezeknek a megoldásoknak azonban jelenleg nincsenek meg a feltételei. A politikai konszenzus azonban legalább létrejött az önkormányzatot alkotó pártok között a gyár megmentése érdekében, hangsúlyozza a polgármester. Grőber Attila szocialista képviselő, a felügyelőbizottság önkormányzat által delegált egyik tagja szerint a csődeljárás során egyszerre több, az egyezséget megalapozó feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a megoldás valóban létrejöhessen.
Példaként említi: az idei évre prognosztizált hiánynak a hetven százalékát már most elérték. Az év végéig nehéz lesz tartani a hiánycélt, emellett pedig a tervezett bevételnek is be kell jönnie. Az is nehezíti a helyzetet, hogy a gyár vagyonelemein egy korábbi hitel állami garanciavállalása miatt jelzálogjoga van a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB). Ha erről a bank lemond, akkor is meg kell találni a vevőt. Azt Grőber is elismeri, hogy a céget újra kell szervezni, ám ehhez is pénzre van szükség, de honnan?
Mit támogatnak a munkavállalók, próbálom megtudni az eddig inkább a kollektív szerződés felmondása miatt tiltakozó szakszervezet vezetőjétől, Harkai Attilától, aki a törvény szerint ugyancsak tagja a felügyelőbizottságnak. – A munkavállalók mindenekelőtt azt akarják, hogy megmaradjon a gyár, megmaradjon a munkájuk, és kapjanak bért – summázza az alapvető törekvéseket Harkai. Hozzáteszi: a bizonytalanság megviseli az embereket, egyelőre nem nagyon látják a kiutat a súlyos helyzetből. Ilyen körülmények között érthető módon fölerősödik a gyanakvás is minden intézkedéssel szemben.
