A Hajdú-Bét szelleme kísért Pápán
– Körberöhögnek a környékbeli sertéstermelők, hogy komolyan vettem a politikusok ígéretét – panaszolja a lajoskomáromi Csepregi Kálmán családi gazdálkodó. Az általa vezetett, tizenöt gazdát tömörítő mezőföldi termelői csoport március óta 1213 sertést adott le a Pápai Húsnak, ám csak 160-nak az árát kapta meg. A csődeljárás alatt álló cég 70 millió forinttal tartozik nekik.
– Ebből a pénzből alig két-három millió forint lenne a haszon, a többit azonnal vissza kellene forgatni a termelésbe – magyarázza Csepregi Kálmán. – Ezért nem tudjuk elfogadni a cég ajánlatát, hogy a tartozásnak csak egy töredékét fizetnék ki. Nincs már tartalékunk, és hitelekhez sem jutunk. Az életben maradásunk a tét.
A nagyobb beszállítók közé tartozik a pápai Varga Béla családi gazdálkodó is, aki eddig 1200 darab állatot adott le, ám csak 500-nak az árát kapta meg.
– Korábban hosszú ideig szállítottam állatot Pápára, de tavaly leálltam, miután a cég megbízhatatlanul, óriási késésekkel fizetett. Soha többé nem álltam volna szóba velük, ha március elején Áldozó Tamás pápai polgármester ki nem áll a nyilvánosság elé azzal, hogy az akkortól többségi tulajdonossá vált önkormányzat garanciát vállal a sertéstartók kifizetésére. Segítséget kért tőlünk, hogy a vállalat talpon maradhasson. Csakis azért szerződtem a céggel, mert komolyan vettem a szavait.
Hasonlóan nyilatkozott Csepregi Kálmán is, aki szerint a sertéstenyésztőknek a vállalatban megrendült bizalmát az állította helyre, hogy általuk addig hitelesnek tartott politikusok a nyilvánosság előtt személyes garanciát vállaltak a leadott állatok kifizetésére. – A hétfőre meghirdetett gazdademonstrációval valójában nem is a csődeljárás alatt álló társaságra, hanem a helyi és az országos politikai vezetőkre szeretnénk nyomást gyakorolni – közölte Varga Béla. – Egy fideszes polgármester, aki mögött egy olyan kormány áll, amely kártalanította a Hajdú-Bét hoppon maradt libatenyésztőit, nem fordulhat el a pórul járt pápai sertéstartóktól.
Varga Béla jogi képviselője, Bősze Ferenc ügyvéd szerint nem csak erkölcsi felelőssége van az önkormányzatnak. „A gazdák csak azért adták le az állataikat, mert a Pápai Hús többségi tulajdonosa ígéretet tett a fizetésre. Ezzel a város úgynevezett mögöttes felelősséget vállalt az adós helyett. A tartozást nem a cégtől, hanem annak tulajdonosától követeljük, megegyezés híján pedig kártérítési pert indítunk az önkormányzat ellen” – mondta az ügyvéd.
Áldozó Tamás szerint a gazdák rosszul emlékeznek, egyetlen politikus sem vállalt garanciát az önkormányzat nevében arra, hogy teljes egészében ki fogják fizetni a leadott sertések árát. – Én március 6-án, az üzletrész-átruházási szerződés aláírásakor azt ígértem, hogy a rendelkezésre álló keret erejéig az új tulajdonos, vagyis a város jótáll az akkortól leadott állatokért – mondja a polgármester. – Abban a hiszemben tettem ezt, hogy az állami támogatásból végrehajtott 1,5 milliárd forintos tőkeemelés fedezetet nyújt erre. Amikor azonban április 19-én ténylegesen birtokba kerültünk, kiderült, hogy a baj sokkal nagyobb, mint korábban gondoltuk.
Budai Gyula, az agrártárca államtitkára pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: a termelők jelentős részének az élő sertés ellenértékét azért nem tudták kifizetni, mert amikor a tavasszal a cég megvált a régi menedzsmenttől – amelynek tagjai egyébként beszállítók is voltak –, a maguk által leadott élő állatok ellenértékét kivették a cég kasszájából. Ez az összeg az, amely pillanatnyilag hiányzik – állította az államtitkár. Az ügyben rendőrségi nyomozás indult, pénteken a Pápai Hús 1913 Kft. egykori gazdasági igazgatójánál már házkutatást is tartottak.
Arra a felvetésünkre, hogy a gazdák a Hajdú-Bét példájára hivatkozva kérik az önkormányzattól vagy a magyar államtól a pénzüket, Áldozó Tamás közölte: a két ügy között lehet ugyan távoli hasonlóságot felfedezni, ám az is tény, hogy az egyes élelmiszer-ipari cégek csődjekor eddig nem volt egységes a magyar állam hozzáállása az élőállat-beszállítók kártalanításával kapcsolatban. A Hajdú-Bét példájából automatikusan nem következik, hogy az állam kötelezettséget vállalt volna a pápai gazdák kártalanítására – tette hozzá.
Budai Gyula pénteki bejelentése kapcsán, amely szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium saját forrásból október végéig kifizeti azokat a sertéstartó gazdákat, akiknek a követelése nem haladja meg a 2,5 millió forintot, Csepregi Kálmán örömét fejezte ki, hogy a kormány legalább a kisebb gazdáknak hajlandó segítséget nyújtani, de várja a folytatást. „Éppen ez a lépés igazolja, hogy az összes érintett sertéstermelőnek jár a kártalanítás. Vagy nekünk is segít az állam, vagy csődbe megyünk.”
