Az új pedagógus-életpályamodell az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, valamint – a mostani kiterjesztéssel – a pedagógiai szakszolgálatoknál, illetve gyermekvédelmi és gyámügyi intézményekben pedagógus végzettséggel dolgozókra vonatkozóan egy új, magasabb számjegyekkel kalkuláló bértáblát vezet be. A bölcsődékre vonatkozóan viszont marad a régi közalkalmazotti bértábla, amelynek fizetési kategóriáit utoljára 2008-ban emelték.

Ennek következtében akár bruttó 70 ezer forintnyi különbség is lehet majd szeptembertől két hasonló végzettségű kolléga között, attól függően, hogy óvodában vagy bölcsődében dolgozik-e. Ez különösen a közös igazgatású és az egységes óvoda-bölcsődeként működő intézményekben okoz majd komoly bérfeszültséget.

– Egy tíz éve a pályán lévő, óvodapedagógusi végzettséggel is rendelkező bölcsődei kisgyermeknevelő ugyanis havi bruttó 135 400 forintot keres, míg ugyanezen végzettséggel, ugyanennyi pályán eltöltött idővel egy óvónő 208 769 forintot kap majd az új bértábla szerint – mutat rá Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke. A főiskolai végzettség a bölcsődékben ugyan nem előírás, de a kisgyermeknevelők bő tíz százaléka diplomás: nagy részük óvodapedagógusi végzettséget szerzett.

– Egy közös igazgatású óvoda-bölcsődei intézményben vagy a főként kistelepüléseken jellemző, bölcsődét, óvodát, általános iskolát magában foglaló általános művelődési központokban ezek a kollégák egymás mellett dolgoznak, hasonló a végzettségük, egyikük mégis jóval többet kap, mint a másik – tette hozzá az érdekvédő. Mint mondta: nem az óvónőktől sajnálják a magasabb bért, de a helyzet hosszú távon komoly problémákhoz vezethet. Feszültséget kelthet ugyanis a kollégák között, ha úgy emelnek bért egy intézményben, hogy abból a dolgozók egy jelentős része kimarad. A pályaelhagyási szándék már most érezhetően erősödik: számos bölcsődei dolgozó adta be felmondását, és keresett helyette inkább valamelyik óvodában állást.

A 40-70 ezer forintos bérkülönbség ráadásul annak függvényében különösen óriási, hogy a bölcsődei kisgyermeknevelők 80 százaléka nettó 70 ezer forintot visz haza évek óta. A béreket az iskolai végzettség és a pályán eltöltött idő alapján meghatározó, öt éve nem emelt közalkalmazotti bértábla elemei a folyamatos minimálbér- és szakmunkásbérminimum-emelés következtében ugyanis annyira összecsúsztak, hogy egy 25-30 éve a pályán lévő bölcsődei kisgyermeknevelő is annyit keres, mint egy pályakezdő: a szakmunkás-bérminimumot, vagyis havi bruttó 114 ezer forintot (ami nettó 71 ezer forintot jelent).

– Az elmúlt öt évben a bölcsődei dolgozók mintegy 20 százalékos reálbércsökkenést szenvedtek el, megszűnt a 13. havi illetményük, negatívan érintette őket az egykulcsos adó, a cafeteriajuttatások gyakorlatilag megszűntek, a munkáltatók pedig olykor még a kötelező továbbképzések, valamint a kötelezően előírt munkaruházat beszerzésének költségeit is a munkavállalókra hárítják – sorolja a problémákat Szűcs Viktória.

– Egy fővárosi kisgyermeknevelő a 70 ezer forintból 10 ezer forintot befizet étkezésre, 10 500 forintot bérletre, és máris csak 50 ezer forintja marad. Ennyi pénzből nem lehet ma tisztességesen megélni – mondja az érdekvédő, megjegyezve, hogy sok kisgyermeknevelő gyerekfelügyeletet, piacozást, takarítást vállal a munkája mellett. –Csak a gyerekektől kapott szeretet és a hivatástudat tartja a kollégákat a pályán, de már a tűréshatár szélén állnak – fogalmaz Szűcs Viktória. – Rakosgatják a csekkeket, a befizetendőket, próbálnak spórolni, de 20-a táján mégis mindig elfogy a pénz. Soha ennyi segély iránti kérelem nem érkezett a szakszervezethez, soha ennyien nem kértek fizetési előleget, mint az utóbbi időben. Egyre több kolléga kér jövedelemigazolást is a vezetőktől azért, hogy a szolgáltatók és a pénzintézetek felé jelezni tudja: van munkája, csak éppen a fizetésük nem elég a csekkek és a törlesztőrészletek kiegyenlítésére – mondta az érdekvédő. A fenti problémákat összegezve a BDDSZ nyáron nyílt levélben fordult Balog Zoltánhoz, amelyet azonban a humánminiszter „csalódással” olvasott, majd leszögezte: „az ország gazdasági helyzete nem ad minden ágazatban béremelési lehetőséget”.

A bölcsődékben dolgozókról „megfeledkeztek”