A jóváhagyott üzleti tervekből adódó fizetési kötelezettségek – például a BKV-val szemben – és a különféle címen különféle időben érkező bevételek között ugyanis nagymértékű eltérés van.

A cég bevétele két fő forrásból – a fővárossal kötött közszolgáltatási szerződés nyomán megítélt előirányzatból, valamint a menetdíjakból és a szociálpolitikai menetdíj-támogatásból adódik össze. De amíg a kifizetés ideje kötött, a bevételek beérkezése hektikus. Például a menetdíjból származó pénz összege is jelentős eltérést mutat szezontól függően. A kockázatot növeli a támogatásokra bevezetett 105 százalékos felső korlát is. A BKK fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a közlekedési holdingnak jelenleg nincs szüksége a pénzre, a hitelkeret csupán biztonsági tartalékként szolgál. A hitelező bankot közbeszerzési eljárással választják ki, a tender kiírásához azonban szükség van az alapító fővárosi önkormányzat beleegyezésére.

Szintén csak jóváhagyást kér Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes a 4-es metró Kelenföld állomásának kiszolgálásához – az M1–M7-es autópályák közös bevezető szakaszára – tervezett új közúti csomópont kialakításához szükséges ingatlanok felvásárlására. Az új csomópont tervezésekor törekedtek ugyan a takarékos területfelhasználásra és arra, hogy ebből minél több legyen a közterület, de még így is elengedhetetlenné vált kilenc telek megvétele. A jelenlegi tulajdonosok között több cég és magánszemély van, illetve a XI. kerületi önkormányzat is megtalálható. Az ingatlanok megszerzése fontos feltétele az építési engedély kiadásának. A csomópontot építő DBR Metro Projekt Igazgatóság már el is készíttette az értékbecslést az érintett ingatlanokról. Ezek összértéke 311,5 millió forint, amelynek fedezete a támogatási szerződés alapján rendelkezésre áll, erre a fővárosnak nem kell külön forrást biztosítania. (Ha egyébként nem sikerülne megalkudni a tulajdonosokkal, akkor kisajátítási eljárást kezdeményeznek.)

Ennél jóval többet szán a városvezetés egy csömöri bányagödör megvásárlására. A főváros bruttó 838 millió forintot ad egy kizárólag hulladéklerakásra alkalmas tízhektáros gödörért. Az előterjesztést eddig kétszer vették le a napirendről az értékbecslés bizonytalansága miatt. Elsőként a főváros saját cége, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. által készített szakértői anyagban az egyik módszerrel számítva alig 161 millió jött ki, míg másként számolva 682 millió forint. A felülvizsgálati szakvélemény megkérdőjelezte ugyan a BFVK által használt módszertant, de végül nála is 682 millió jött ki. Az áprilisi közgyűlésen Tüttő Kata szocialista képviselő azzal érvelt, hogy az önkormányzatnak az lenne a feladata, hogy minél jobban lealkudja a vételárat, nemhogy ráígérjen. Miközben aligha akad versenytárs, mivel a gödör másra nem használható, a hulladéklerakás pedig a tavaly kivetett állami illeték miatt egyre rosszabb üzlet lesz. Úgy vélte, hogy az értékbecsléseket manipulálták, és az ingatlan értékét a csömöri önkormányzat által kért árhoz – 790 millió –, illetve az idén januárban benyújtott állami tenderben megjelölt ingatlanbeszerzési összeghez – 890 millió – igazították.

Erre utal a jövő hétre készült új előterjesztés. Ebben már nettó 660 millió, bruttó 838,2 millió forint szerepel az adásvételi szerződés összegeként. A főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztés külön hangsúlyozza, hogy a vételár a jóváhagyott célokmány birtokában, az előkészítési források terhére kifizethető, és az uniós támogatási szerződés megkötése után elszámolható a projekt költségei között.

A kelenföldi metróállomás kiszolgálásához még kilenc telek kell