Szeptember elsejétől új foglalkoztatási és új finanszírozási rendszer lép életbe, de az ezeket szabályzó rendelet még nem ismert. Vagyis a tanévkezdés pillanatában még nem tudni, hány pedagógusálláshelyet finanszíroz az állam. Ezen múlik, hány pedagógus oktathat egy intézményben és mekkora lesz a kötelező óraszám. Szeptembertől minden állami közoktatási intézményben tanító pedagógus kötelezően tagja lesz a nemzeti pedagóguskarnak, amely – mint arra korábbi írásunkban Szüdi János jogász felhívta a figyelmet – még nem állt fel. Szeptember elsejétől lép életbe a pedagógus-életpályamodell és az ahhoz kapcsolódó új illetményrendszer. E szerint minden pedagógus az első kategóriába kerül, onnét későbbi minősítésekkel lehet magasabb fizetési fokozatba kerülni. A sokaknak nagyobb jövedelmet ígérő új bérezéssel megszűntek a különböző pótlékok, így például a minőségi munkáért járó keresetkiegészítések vagy a túlóráért járó pluszpénz. Nagyságrendileg 150 ezer pedagógus kezdi meg így a tanévet, mert az új bérezés nemcsak az állami iskolákra, hanem az egyházi, alapítványi és magániskolákra is kötelező. Ezt a pedagógustömeget néhány nap alatt át kell minősíteni, és új szerződést kell velük kötni: a határidő elég szoros, hiszen ahhoz, hogy októberben kézhez kapják fizetésüket, bérszámfejteni kell, és ahhoz már meg kell történnie az átsorolásoknak.

Szeptember 2-án 1,2 millió diák bonthatja ki a saját nevére szóló tankönyvcsomagját, amit a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) állított össze és szállított ki az iskoláknak. Az Orbán-kormány megszüntette a terjesztésben a piaci versenyt, és e céget jelölte ki a feladatra. Több iskolában már a héten ki akarták osztani a tankönyveket, de aztán kaptak egy központi utasítást, hogy csak szeptember 2-án lehet. A kiszivárgott hírek szerint a kormány következő áldozatai a kiadók lesznek: a tankönyvkiadásban is meg akarja szüntetni a sokszínűséget és a versenyt.

Ettől a tanévtől az általános iskolákban 16 óráig bent kell tartózkodniuk a gyerekeknek, de az egész napos iskola bevezetése mögött nincs kidolgozott szakmai tartalom. Így teljesen esetleges, hogy mit csinálnak a gyerekek az iskolában. A délutáni iskola számos kérdést felvet. Ezek közül egy: mi lesz azokkal, akiknek a szülei nem tudják befizetni a menzát, de nem jogosultak ingyenes étkezésre? Sok gyerek ugyanis eddig ebéd után inkább hazament, ha egy családtag otthon ebéddel tudta várni.

Ettől a tanévtől annak ellenére vezetik be újabb három évfolyamon a mindennapos testnevelést, hogy egy tavasszal készült kormányzati felmérés szerint ez az intézkedés számos nehézség elé állítja az iskolák zömét. (Tornateremhiány, pedagógushiány, a higiénés feltételek hiánya, hogy csak néhányat említsünk a nehézségek közül.)

Aztán érkezik az első, ötödik és kilencedik évfolyamon a kötelező erkölcstan/hittan. Ugyanezeken az évfolyamokon már az új Nat alapján készült kerettantervek szerint indul az oktatás, ennek következtében jelentősen nőnek az óraszámok is. Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete szerint az első osztályban napi 4-ről 5 órára, ötödikben a heti legfeljebb 22,5 óráról 28 órára, a kilencedik évfolyamon 27,5 óráról 35 órára nő a terhelés. Szeptembertől a tantestület tagjaivá válnak aktív rendőrök is: tevékenységük a bűnmegelőzés, amit az Orbán-kormány nem civil szervezetekre, pedagógusokra és szakértőkre bíz. Az aktív rendőrök intézkedhetnek, eljárhatnak és kényszert is alkalmazhatnak.

E pillanatban még számos alapítványi és magániskola nem tudja, lesz-e miniszteri kegyben, azaz köznevelési megállapodásban része. Még az egyházi iskolák is bizonytalanságban vannak: Szüdi János hívta fel lapunk figyelmét, hogy a nyáron módosított egyházügyi törvényből kikerült az iskolák finanszírozására vonatkozó rész. Így most az alapítványi és magániskolák mellett az egyháziak sem tudják, milyen finanszírozással indulnak.

A tankönyveket már a héten kiszállították az iskolákba, de mindenki csak szeptember 2-án kaphatja meg