Kedden a minisztérium eredeti előterjesztését szavazta meg a parlament, így körülbelül 4500 pedagógus fizetése fog csökkenni az új illetményrendszer bevezetésével. Hoffmann ezzel kapcsolatban újra arról beszélt, hogy a csökkenés az extrém fizetési kategóriában lévő tanárokat sújtja. Az extrém jelző emlegetése a pedagógusbérekkel összefüggésben arról tanúskodik, hogy a kormányban elterjedt az a nézet, miszerint egyes tanárok rengeteget keresnek. Korábban a kormányszóvivő emlegetett horribilis juttatásokat.

A pedagógusok nagy részének érzékelhetően emelkedik szeptembertől a fizetése, kérdés, ez az emelés milyen arányban lesz az előírt többletmunkával. Könnyen meglehet, hogy az életpályamodellből következő tehernövekedést kompenzálja csupán a béremelés. A Népszabadság által megkérdezett közoktatási szakértő szerint nemcsak arról van szó, hogy 4500 pedagógusnak biztosan csökkenni fog a bére, hanem arról is, hogy a többieknek sem fog a különböző pótlékok és a túlórapénz elveszítése miatt jelentősen emelkedni. Szüdi János emlékeztetett arra, mit is hangoztatott a kormány, amikor a közoktatás drasztikus átalakításába belefogott.

 – Azt mondták, hogy az államosítással kiegyenlítik azokat a különbségeket az iskolák között, amely a különböző anyagi helyzetű települések önkormányzati intézményei között kialakult. A kormány szerint a bérek közötti különbségeket is meg lehet szüntetni – magyarázza. A jogász úgy véli, joggal lehetett kritizálni azt, hogy a közalkalmazotti bérekhez évek óta nem nyúltak hozzá. Azonban most az történik, hogy a kormány kiválasztott a közalkalmazottak közül egyes szereplőket, jelen esetben a pedagógusokat, és azoknak ad béremelést, míg más közalkalmazottaknak nem.

 – Egy iskolában a pedagógusok kapnak, az ugyanabban az épületben dolgozó könyvtáros, szociális munkás meg nem. Ez a megoldás igazságtalan – fogalmaz, megemlítve azt is, hogy az intézkedés munkapiac- és versenyellenes. Hiszen azokat a pedagógusokat is bevonja a béremelés körébe, akik nem közalkalmazottak, azaz az egyházi vagy alapítványi, magánintézmények tanárait is. Nem lehet eltérni a megállapított bértől, nincs tehát munkaerő-piaci helyzetben senki, akkor sem, ha egyébként a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik.

– Ez idáig volt egy garantált bér, amelyhez a munkaadó hozzátehetett. Ezzel a differenciálással a jobb munkavégzést ismerhette el. Az új illetményrendszerben a munkáltató nem honorálhatja a kiemelkedő teljesítményt, a többletmunkát, a nagyobb tudást és tapasztalatot. Ez az igazi egyenlősdi, ami elkeserítő azoknak, akik többet, jobbat teljesítenek, és örvendetes azoknak, akik annyit nyújtanak, amennyit muszáj – fejti ki Szüdi János.

És milyen pótlékokat szüntet meg a kormány az új illetményrendszerben? Eltörlik a minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítést. Ilyet kaphattak például azok a pedagógusok, akik iskolai minőségbiztosítási programban dolgoztak. (Ezt a programot Pokorni Zoltán, az Országgyűlés szakbizottságának kormánypárti elnöke még miniszterként indította el 13 évvel ezelőtt, „Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program” címmel. A szocialista–liberális kormányok pályázati úton megszerezhető egymilliárd forinttal egészítették ki a programot.)

A másik érzékeny veszteség az integrált pedagógiai rendszerhez (IPR) tartozó iskolák pedagógusainak juttatott pótlék megszűnése. Ez az intézkedés – a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fogalmának újradefiniálásával – gyakorlatilag az utolsó szöget veri az oktatási integráció koporsójába. Az IPR-hez nagyságrendileg 1900 iskola csatlakozott. Ezzel az intézmények vállalták, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma gyerekeket nem elkülönítve, hanem együtt tanítják. Ezzel a vállalással nemcsak havi többletbérhez jutottak az érintett iskolákban tanító pedagógusok, hanem hozzáfértek egy olyan eszköztárhoz, amelynek igénybevételével – tréningeken, továbbképzéseken – a legmodernebb, más országokban sikeresen alkalmazott módszereket sajátíthattak el.

Az új illetményszámítási rendszer egyik következménye, hogy a gyerekeket integráltan oktató iskolákban tanító pedagógusok havi öt- és hatvanezer forint közötti összegtől esnek el. (Ötezer volt a pótlék minimum-, hatvan a maximumösszege.) Pokorni ugyanakkor bízik benne, hogy meglesz a fedezet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (KLIK) az iskolaigazgatók bérének egyéni vizsgálat utáni esetleges kompenzációjára. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a keddi sajtótájékoztatón azt mondta: minden iskolaigazgató jövedelmét egyedileg megvizsgálja a kormány. Tájékoztatása szerint a kormánypárt képviselőcsoportjának hétfői ülésén felmerült az igény törvényi biztosítékra annak érdekében, hogy az intézményvezetők bére se csökkenjen.

A frakcióvezető közlése szerint ehhez törvénymódosítás nem szükséges. Beszámolt arról is: a hétfői frakcióülésen – heves vita után – többen törvényi garanciákat vártak az intézményvezetők bérének szinten tartására, ám ebben hétfőn nem jutott döntésre a képviselőcsoport. Ezért felkérte az oktatási kabinetet a módosító javaslatok kidolgozására és benyújtására – fűzte hozzá. Pokorni Zoltán és kormánypárti politikusok e kérdésben módosító indítványt is nyújtottak be, de ezt a törvény elfogadása előtt visszavonták. Az oktatási bizottság elnöke kedden azt mondta, továbbra is azt gondolja, jobb lett volna, ha a törvényben rendezik ezt a kérdést. Mindenkire kiterjedő, egyszerűbb megoldás lett volna, bár kétségtelenül többe került volna – jegyezte meg a kormánypárti politikus.

Szüdi szerint a pedagógiai intézetekben dolgozó szakembereknél és a szakszolgálatoknál dolgozó pedagógusoknál is „lenullázza” az életpálya bevezetésével meghirdetett béremelés jelentős részét az a tény, hogy elveszik a pótlékokat. A nevelési tanácsadóra, a logopédusra ugyanis nem terjed ki az új pótlékolási rendszer, vagyis az az abszurd helyzet áll elő, hogy a gyógypedagógus az iskolában megkapja munkájáért a pótlékot, de a szakszolgálatnál nem. Az érintett szakembereknél ez nagyságrendileg 16 ezer forintos veszteség is lehet. – A pedagógusok emellett nem kapják majd a szakvizsga után járó pénzeket sem, nem élvezik annak gyümölcsét, hogy többet tanultak. Az új illetményrendszer nem ösztönöz továbbtanulásra, mint ahogy jobb munkára sem, mert a munkáltató nem ismerheti el azt a fizetésben – fogalmaz Szüdi János, aki úgy látja, hogy a béremelésre még mindig nincs meg a fedezet a költségvetésben.

 – Ez az egész életpályamodell pimaszság, hiszen a kormány úgy tünteti fel a pedagógusok eddigi munkavégzését, mintha lógnának, és csak 22 órát dolgoznának. Ez teljes lekezelése a szakmának, hiszen órára kell készülni, foglalkozni kell a tanulók munkáival otthon is, például ki kell javítani a dolgozatokat. Eddig is az intézmény vezetője mondta meg, mikor milyen munkát kell elvégeznie a pedagógusnak, meddig kell benntartózkodnia az iskolában. Csak nem kellett akkor is bent ülni a zsúfolt, levegőtlen tanári szobában, amikor arra nem volt szükség.

A Fidesz-frakció megtapsolta, hogy megszavazták a pedagógusok fizetésemelését