Létszám-finanszírozás: Kételyek, kérdések
A gyerekek után járó normatív finanszírozást felváltja a létszám-finanszírozás. A tanévkezdés előtt néhány nappal viszont nem lehet tudni, hogy hány oktatót, segítőt, pedagógust és más szakembert finanszíroz az állam. Vagyis nem tudni, hányan dolgozhatnak tovább az intézményekben. Lesz viszont intézményi tanács az iskolákban, amely a jogász szerint lehetővé teszi majd, hogy a nyugdíjas pedagógusokat tovább lehessen foglalkoztatni.
Szüdi János közoktatási szakértő felhívja a figyelmet arra is, hogy a létszámról szóló rendelet legkorábban csütörtökön jelenhet meg a közlönyben, így az intézményvezetők számára mindössze a hétvége áll majd rendelkezésre, hogy szembesüljenek azzal, hány kollégával folytathatják a következő tanévet. További kérdés, hogy szeptemberben hogyan lehet 150 ezer pedagógust átsorolni a pedagógus-életpálya kategóriáiba, és új munkaszerződést, új közalkalmazotti kinevezést készíteni részükre. Ez azért kulcskérdés, mert október elsején már az új bért kapják a pedagógusok, és addig bérszámfejteni is kell. – A közalkalmazottként dolgozó pedagógusok „jutalmat” is kapnak az új tanévben: tagjai lehetnek a nemzeti pedagóguskarnak. Ami nincs is, mert ugyan a törvény szerint szeptember elsején megalakul, mindenki taggá válik, de szeptemberben indulnak be az előkészítő munkálatok. Egy nem létező kar tagjai lesznek – fogalmaz Szüdi. A szakértő azt is kiemeli, a nyári kormánykommunikáció szerint a pedagógus-életpályához szükséges illetményemelést 2017-ig vezetné be a kormány, azonban a törvénymódosítás csak 2014-ig rendelkezik.
Ez a bizonytalan helyzet különösen az alapítványi, magániskolákat sújtja, hiszen úgy indulnak neki a tanévnek, hogy nem tudják, hány álláshely után kapnak majd állami támogatást. Mint ahogy azt sem tudják, kötnek-e velük egyáltalán köznevelési szerződést. Számos iskola, különösen a nehezen kezelhető vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatását felvállaló intézmények pedagógusait keseríti el a káosz.
A normatív finanszírozás megszüntetése elsősorban az új köznevelési rendszertől idegen, alternatív pedagógiával dolgozó iskolákat fojtja meg. Egy közülük – a számos szakmai sikert felmutató – csepeli Burattino Általános és Szakképző Iskola, Gyermekotthon, amely tavaly hiába pályázott a Közoktatási Megállapodás 2012 című pályázaton, végül nem került a nyertes fenntartók közé. Az igazgatónőtől megtudtuk, a hivatalos indoklás szerint azért, mert szakiskolai képzést is kínálnak az intézményben. (Úgy tudjuk, ez másoknál nem volt kizáró ok, a nyertes intézmények közül ugyanis több szakképző iskola is található.)
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a miniszter az ősz folyamán szerződést köt az iskolával, de „a financiális keretek szűkössége miatt addig nem indulhatott meg a köznevelési szerződés előkészítése, amíg a köznevelési szerződés alapján történő finanszírozáshoz szükséges forrás átcsoportosítása a szakterület által kezelt előirányzatra meg nem történt”.
Az iskolák mellett a szülők sem tudnak semmit. Ezért Amit minden szülőnek tudnia kell tanévkezdés előtt címmel eligazító olvasmánnyal segíti a hamarosan megkezdődő tanítási évvel kapcsolatban az érdeklődőket az Európai Szülők Egyesülete honlapján. Salamon Esztertől, a szervezet elnökétől megtudtuk, hogy néhány nap alatt, több mint százezren jártak a infopoly.info/szulok/ címen elérhető internetes oldalukon, ami szerinte jól mutatja, milyen hihetetlen információhiány van a családokban. Az egyesület számba veszi a legfontosabb intézkedéseket, így részletesen kitér arra, hogy az általános iskolában kötelezően 4-ig bent kell maradniuk a tanulóknak, rendőrök lesznek a tantestületben, jelentősen nő a diákok terhelése az új kerettantervek belépésével.
