Azért szólítottam meg, mert a Hajdú-Bihar megyei város melletti, Tiszalök és Ohat-Pusztakócs közötti vasútvonal mentén épült Vay-kastélyban tegnap több civil szervezet szervezésében figyelemfelkeltő, s egyben tiltakozó akciót tartottak A vidék is élni, közlekedni akar címmel. A rendezvényen megjelentek a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (DERKE), a Magyar Közlekedési Klub, a Tiszacsegei Vasútbarátok és a Vasúti Tour de Hongrie aktivistái, akik azt szeretnék elérni, hogy Kelet-Magyarország közlekedési színvonala javuljon. A mostani nívó ugyanis szerintük kritikán aluli.

2007-ben, a második Gyurcsány-kormány idején az országban tizennégy vasútvonalat zártak be 474 kilométer hosszan, a Bajnai-kormány idején, 2009-ben újabb 24 vonalat szüntettek meg 828 kilométeren. A Fidesz azt ígérte 2010-ben, hogy a megszüntetett vonalakat újraindítják, de a második Orbán-kormány idején ez csak tíz helyen történt meg összesen csak 356 kilométeren, sőt 2012-ben újabb 38 vonalon ritkították a járatokat. Az említett civil szervezetek szerint a periferikus területeken napi két-három járat közlekedik többnyire egyetlen kocsival, amire egy kisebb kerékpáros csoport már nem is fér föl.

Az utazás egyre drágább, a színvonal egyre rosszabb

A tegnapi rendezvényen megtudtam: a térség amúgy is katasztrofális közösségi közlekedési helyzetét tovább rontotta, hogy a Debrecen és Füzesabony között húzódó, korábban évtizedekig pontosan és megbízhatóan működő 108-as vasútvonalra a közelmúltban rákapcsolták a Mátészalka és Fehérgyarmat felől induló szerelvényeket. Ez hatalmas káoszt okozott, hiszen ez a több mint száz kilométernyi szakasz mindössze egyvágányos, azaz a vonatoknak egy-egy pályaudvaron be kell várni egymást, hogy tovább tudjanak haladni. A Debrecen és Füzesabony közötti vasúti közlekedés ennek következtében kiszámíthatatlan, a szerelvények óriási késéssel futnak be. Jónás Zoltán, a DERKE elnöke azt mondta: előfordul, hogy Budapestről Tiszacsegére nyolc órába telik hazajutni, ráadásul az utazás egyre drágább, a színvonal pedig egyre rosszabb.

Szavait megerősítették a helybéliek, akiktől megtudtam azt is, hogy mit jelentenek a járatritkítás és vasútvonalbezárás puszta számai az itt élők mindennapjaiban. Mint elmagyarázták, a térségből Debrecent vasúton Tiszafüredről lehet elérni, ahonnan a mintegy hetven kilométeres távolságot a vonat sajnos nagyon hosszú idő, mintegy másfél óra alatt teszi meg. De előbb Tiszacsegéről autóbusszal át kell menni Tiszafüredre, amihez viszont korán kell kelni, tekintettel arra, hogy Tiszacsegéről Tiszafüredre csak hajnal fél öt és nyolc óra között jár autóbusz.

– De hát Tiszacsegéről van közvetlen autóbuszjárat Debrecenbe –mondtam nekik, mire egy tiszacsegei nő visszakérdezett:

– Jó-jó, de kinek van rá pénze? A buszozás sokkal drágább lett az utóbbi időben, az emberek pedig egyre szegényednek.

A nagypolitika erőlteti az értelmetlen járatokat

Ha a helyszínen nem is, de Debrecenben sikerült beszélnem magas beosztásban dolgozó MÁV-dolgozókkal, akik nyilatkozatot nem vállaltak ugyan, de ezekre a kérdésekre név nélkül szívesen válaszoltak. Mint megtudtam tőlük, a MÁV-nál nyílt titok, hogy az említett szakmaiatlan döntéseket nem a vasúttársaság, hanem a tulajdonos, vagyis az állam vezetői hozzák meg a közúti lobbi nyomására.

– A nagypolitika szándékosan ránk erőlteti, hogy értelmetlen időpontokban közlekedtessünk járatokat a mellékhálózaton, a lobbisták hatására így akarják gyöngíteni a vasutat, s erősíteni a közúti közlekedést – magyarázta egy MÁV-vezető. – Azt hazudják, hogy a közúthálózat fönntartása olcsóbb, mint a vasút, de ez nem igaz. A mi költségeinkbe ugyanis mindent beleszámítanak, még a szimfonikus zenekar büdzséjét is, a közút esetében viszont „elfelejtik” megemlíteni a burkolatfelújítások vagy a lámpás csomópontok üzemeltetésének költségét - mondja.

Egy vasutas föltette azt a kérdést is: szándékos-e vajon, hogy a vasúti szerelvények tisztításának nincsen minőség-ellenőrzése? Majd meg is válaszolta: – Igen. Az ember kétségbeesésében már nem tud másra gondolni. A nagypolitika tudatosan tönkreteszi a magyar vasúthálózatot, ezért nevezem én az állami vasúttársaságot „tükörnek”. Amennyire mocskos a politika, éppen olyan mocskos egy MÁV-szerelvény. Tudja, hol kellene kezdeni a kocsik kitakarítását? A Parlamentben.

Rákérdeztem arra is, hogy mi lesz a tiszalöki, s a többi periferikus mellékvonal sorsa, mire a vasúti vezető megrántotta a vállát: – Mi lenne? Fel fogják szedni az összeset, a helyét meg majd benövi a gaz.