Mint megírtuk: a július 1-jétől hatályos új Btk. 12 éves korra szállította le a beleegyezési korhatárt, amennyiben két 18 éven aluli fiatal szexuális kapcsolatáról van szó. Vagyis már nem számít megrontásnak, ha például egy 17 éves fiú lefekszik egy 12 éves lánnyal, feltéve, hogy az beleegyezett a szexbe (a beleegyezés nélküli, vagyis erőszakos szexuális cselekményeket továbbra is szigorúan bünteti a Btk., mint ahogyan azt is, ha felnőttkorú fekszik le egy 12–14 éves fiatallal, valamint a 14–18 évesek is felelnek, mégpedig szexuális erőszak miatt, ha a sértett 12 éven aluli, még ha beleegyezett is a szexuális cselekménybe.)

Az új Btk. benyújtásakor azzal indokolták a módosítás szükségességét, hogy a fiatalok szexuális érése napjainkra jelentősen felgyorsult. A témába vágó vizsgálatok – például az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) 8. és 10. osztályos diákokat érintő felmérése – alátámasztják ezt az érvelést. A vizsgálati mintába került diákok 40 százaléka ugyanis már létesített szexuális kapcsolatot: a fiúk átlagéletkora az első közösülésnél 13,56 év, a lányoké 13,97 év volt. Figyelemre méltó, hogy voltak fiúk, akik 9-10 éves korukra helyezték az első nemi aktust, a lányoknál pedig 11 éves kor volt a legfiatalabb életkor. Beszédes adat a KSH abortuszstatisztikája is, amely szerint például 2010-ben 171 művi terhességmegszakítást kérő lány még nem volt 14 éves sem.

Vagyis kétségtelenül igaz, hogy a fiatalok szexuális életének kezdete egyre fiatalabb korra tolódik. A bíróságok elé mégiscsak elvétve kerültek olyan megrontási ügyek, amelyben az elkövető is 18 éven aluli volt. Olyannyira, hogy ilyen statisztika nem is létezik – mondja Kadlót Erzsébet. Megjegyezte: többnyire akkor derült fény az ilyesmire, amikor a lány teherbe esett, ilyenkor ugyanis a kórháznak hivatalból jeleznie kellett az esetet.

Nem börtönbe kell zárni a tiniket, hanem megóvni a bajtól

Ez történt a legutóbb egy zalai tinipárnak az esetében is: a 15 éves fiú ellen 14. évét még éppen be nem töltött barátnője megrontása miatt vádemelési javaslattal zárta a nyomozást a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság. A fiú számára az új Btk. az ártatlanságot jelenti, ami Kadlót Erzsébet szerint nagyon helyes, hiszen még egy felfüggesztett börtönbüntetés is derékba törhette volna az életét. Erkölcsi bizonyítványt ugyanis még a büntetés lejárta után évekig nem kaphatna, vagyis nem tudna még egy reptéri takarítói állást sem elvállalni – mutat rá a volt büntetőbíró. Hozzátette: minden jobb, mint egy kamasz életét tönkretenni egy ma már mindennaposnak számító olyan élethelyzet miatt, amelybe sokszor csupán a szeretethiány miatt sodródik bele. Nem börtönbe kell őket zárni, hanem megóvni attól, hogy ilyen szituációkba keveredjenek – hangsúlyozza a szakember.

Kadlót Erzsébet azt mondja: nem arról van szó, hogy ne kellene védeni a 12 éveseket a túl korai szexuális élet káros következményeitől, de annak nem a büntetőjog a megfelelő eszköze, azt csak akkor szabad használni, ha más eszközzel nem lehet a társadalmi igazságosságot elérni.

Már pedig jelen esetben inkább a felvilágosításra, a szexualitásról való beszélgetésekre volna szükség. – Ezt azonban nem 12 éves korban kell elkezdeni, mert akkor már késő – fogalmaz Kadlót Erzsébet. Megjegyezte: a mai magyar társadalmat egyszerre jellemzi az erőteljes szabadosság és a prüdéria, aminek következtében a kamaszokkal való beszélgetésekben legföljebb az anatómiáig és az olyan technikai részletekig jutnak el, mint például az óvszerhasználat szükségessége. Az érzelmekről, a szexualitás lényegéről azonban már nem sok szó esik.

A fiataloknak nincs kivel beszélni a szexről

Ezt támasztja alá az OEFI vizsgálata is, amely szerint a fiatalok közül csak nagyon kevesen beszélgetnek a szexről, mert vagy nincs kivel, vagy kerülik a témát: egyszerűen nem találnak olyan embert, akinek zavaruk ellenére nem kellemetlen kérdéseiket feltenni. Így azután a fiúk kétharmada, a lányok fele egyáltalán nem beszélget senkivel a szexről. Mindez pedig független a fiatalok családi hátterétől: hogy ki beszélget a szexualitásról és ki nem, nem magyarázható a szülők iskolai végzettségével vagy éppen vagyoni helyzetével – mutat rá az OEFI tanulmánya.

Mindezek következtében nem csoda, hogy a lányok csak a menstruációról rendelkeznek megfelelő információkkal, kétharmaduknak azonban nincs elég ismerete az ovulációról és a szexuális erőszak elkerüléséről, felük a nemi betegségekről és azok megelőzéséről sem tud elegendőt. A fiúknál még rosszabb a helyzet: náluk a kutatók nem találtak olyan területet, ahol kielégítő lett volna az ismereteik szintje, kivéve talán a nemi szervek higiéniáját.

Mindezek miatt súlyos kritikák is érték a beleegyezési korhatár 12 évesre csökkentését, mondván: a 12-13 éves gyerekeknek még nem sok fogalmuk van a szexualitás jelentőségéről, annak esetleges következményeiről, ráadásul erősen befolyásolhatók, viszont nem feltétlenül képesek átlátni tetteik következményét.

Kadlót Erzsébet szerint viszont egy jogrendet koherensen kell alakítani. – Nem lehet egy 12 évest egyfelől súlyos testi sértés miatt felelősségre vonni, a másik oldalról pedig azt mondani: nincs elég belátási képessége egy szexuális kapcsolat létesítéséhez – fogalmazott, utalva arra, hogy az új Btk. öt törvényi tényállás, például a testi sértés súlyosabbnak minősülő eseteinél 12 éves korra szállította le a büntethetőségi korhatárt. Megjegyezte: ellentmondásossága ugyanakkor az új Btk.-nak is van ezen a téren. Egy 12 éves lány és egy 17 éves fiú szexuális kapcsolata jelenleg ugyanis engedélyezett, egy év múlva viszont már büntetőjogi kategóriává válik. Hiszen a fiú nagykorú lesz, a lány viszont még mindig 14 éven aluli: onnantól kezdve nemi kapcsolatuk – formálisan – szexuális bűncselekménynek fog számítani.