Az Áder János köztársasági elnök által alapjogi biztosnak ajánlott Székely László volt dunai kormánybiztos nem professor emeritus, nem jogtudós, amilyen Sólyom László vagy éppen Mádl Ferenc volt. Nem az alapjogok expertje, hanem adjunktus, oktató, a neve mellett PhD a tudományos fokozat. Mindazonáltal a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Államés Jogtudományi Karán fog habilitálni, az illetékes bizottsághoz benyújtott tézisfüzetének a címe Magyar sajtó- és médiajog – A tudományos munkásság áttekintő összefoglalása, Győr 2012 –ez szerepel a címlapon.

A hazai sajtójog iránti érdeklődése még az 1990-es évek elején kezdődött, amikor a Magyar Újságírók Szövetségének Bálint György Újságíró Akadémiája állandó tanárnak kérte fel. A habilitáció témája is a sajtó és elektronikus médiumok szabályozásáról szóló 2007-es kötete lett. Talán ezért, a hat évvel korábban publikált kötete miatt fordulhatott elő, hogy a 2012-es habilitációs tézisfüzetének 13. oldalán a régi alkotmányt citálja, amikor annak 61. paragrafusára hivatkozva emlékeztet rá: „Az egyéni véleménynyilvánítás-szabadság szubjektív joga mellett az Alkotmány 61. §-ából következik a demokratikus közvélemény kialakulása, feltételeinek és működése fenntartásának biztosítására irányuló állami kötelezettség.” Az új alaptörvény 2012. január elsejétől hatályos szövegének IX. cikke említi a véleménynyilvánítás, illetve a sajtó szabadságát – ezen passzusokra viszont Székely László nem hivatkozik.

Nem "eleve reménytelen eset"

Ennek ellenére a parlamenti ellenzék néhány, a volt dunai kormánybiztossal régtől fogva személyes nexusban lévő prominensének is az a véleménye: a polgári jogi és a nemzetközi jogi szaktekintély „nem eleve reménytelen” eset, „nem egy Karas Monika”. A szeptember 24-ével távozó Szabó Máténak sem volt széles körű alapjogvédelmi tapasztalata, mégis harcos, aktivista típusú ombudsmanná vált.

Lenkovics Barnabás viszont – aki Gönczöl Katalin intézményalapítót követte – jogtudós, egyetemi tanár, a polgári jog kandidátusa, habilitált, és alkotmánybíróvá is választották, mégis úgy vonul be a biztosok történetébe, mint egy kvázi láthatatlan ombudsman. Kérdés, hogy Székely László képes lesz-e képviselni az ombudsmani hivatal ethoszát, különösen, hogy „neki vannak elköteleződései a Fidesz iránt” – mondják róla.

Áder jelölte, de Orbán is jól ismeri

Egy jogász ismerőse úgy emlékszik, hogy Székely László is „valahol a környékén volt” a Bibó utcai kollégiumnak a Fidesz megalakulásakor. Bayer Zsolt erről szóló Nagy Indiánkönyvében azonban sehol sem szerepel a neve, az egyik Fidesz-alapító pedig erre úgy reflektált, hogy „először Illés Zoltán mellett láttam, valamikor 1991–1992 táján, a párt környezetvédelmi kabinetjének a szakértője lett”. Áder János is jó szívvel ajánlotta, mint olyasvalakit, aki nem volt egyik pártnak sem a tagja.

„Áder János jelöltje” – mondták jól értesült fideszes és kormányzati szereplők is, megjegyezve, Orbán Viktor miniszterelnök is jól ismeri, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pedig „általában javasolni szokta, illetve támogatta mindig, jó viszonyban vannak, jól tudnak együtt dolgozni”.

Mi az eddigi mérleg?

S hogy Székely László eredményes volt-e a különböző Orbán-adminisztrációk alatti funkciókban? A Bős–Nagymaros-ügy sikere nem rajta múlott – véli a téma egyik szakavatott ismerője. Szerinte ingadozott a politikai/miniszterelnöki akarat, Orbán Viktor a 2002-es kampányfinis előtt már nem szerette volna a prioritások közé emelni a Bős–Nagymaros konfliktust. A másik oldalról a szlovák ellenállással kellett megküzdenie. A dunai kormánybiztosnak színre lépésekor a Nemcsók-korszak után „a teljes magyar feladásból kellett visszahoznia az ügyet”.

A fordulatot egy komoly szaktekintélyeket felvonultató stáb segítségével vitte véghez: Nagy Boldizsár, 1993 és 1997 között ügyvédként képviselte a Magyar Köztársaságot a hágai Nemzetközi Bíróságon a Szlovákiával a vízlépcsőrendszer ügyében folytatott perben. Sólyom László államfő 2007-ben Nagy Boldizsárt jelölte a jövő nemzedékek ombudsmanjának, de a parlament nem szavazta meg. A jövő nemzedékek mostani biztosa, Szabó Marcel, szintén elismert nemzetközi jogász (a Cambridge-i Egyetemen is szerzett diplomát) is a Székely-csapat tagja volt, a vízerőművek környezeti-gazdasági-társadalmi hatásait ismerő szaktekintélyhez, Bartus Gáborhoz hasonlóan. Ezeroldalas joganyag elkészítésével sikerült megakadályozni a nagymarosi vízlépcső megépítéséről és üzembe helyezéséről szóló „dealt”.

Volt „kollégái” felkészültnek, együttműködőnek, úriembernek írták le. Arra folyamatosan figyelt, mondták, hogy távol tartsa magát „a közvetlen politikától”, de ez nem arról szól, hogy Orbán Viktor elvárását ne akceptálta volna automatikusan. A konfliktusmezőben jól mozog. Az új polgári törvénykönyv kidolgozásának az utolsó fázisában – amikor Vékás Lajos, a polgári jogi kodifikációs főbizottságának vezetője a Magyar Jog című folyóiratban cikket írt arról, hogy az új Ptk. törvényjavaslatát módosító indítványok alkotmányossági aggályokat vetnek fel, a KDNP ugyanis „hallani sem akart az élettársak családjogi státusának elismeréséről” – Székely László jelent meg a nyilvánosság előtt, nyilatkozott, és ő vett részt a bizottsági üléseken. Általában az ellenzék sem ágált ellene.

Az ellenzék szerint lehetne rosszabb is

Amikor Áder János bejelentette, hogy Székely László a jelöltje a főombudsmani tisztségre, Schiffer András csalódásának adott hangot, mondván, az új Ptk. elfogadásakor leszavazták a jövő nemzedékek érdekét szolgáló LMP-s módosító indítványokat. Ennek kapcsán munkatársunknak más ellenzéki politikusok azt mondták: „lehetne rosszabb is”, Székely Lászlónak akár bizalmat is tudnának szavazni, feltéve, ha Trócsányi László párizsi nagykövethez hasonlóan elutasítaná a kormány felkérését, hogy Paczolay Péter méltatlan visszahívása után elfoglalja helyét a Velencei Bizottságban.

A szocialisták egyszer már elutasították a megválasztását, amikor Mádl Ferenc államfő adatvédelmi ombudsmannak jelölte. „Most barátságosabb lehetne hozzá az ellenzék – az MSZP is –, ha szolidaritást vállalna az Alkotmánybíróság elnökével. Ha a kormány akaratának megfelelően mégis beül Paczolay Péter helyére a Velencei Bizottságba, az árnyékot vet rá”.

Kérdés, hogy Székely László képes lesz-e képviselni az ombudsmani hivatal ethoszát