Jövőre újra pörög a BKV-hitel
A Fővárosi Közgyűlés tavalymárciusban kezességet vállalt a közlekedési cég teljes, 64 milliárd forintra rúgó banki adósságára, lévén a bankok csak ennek fejében voltak hajlandóak meghosszabbítani a lejárt hitelszerződéseket. Ráadásként 5 milliárd forint tulajdonosi kölcsönt nyújtott a BKV-nak az azonnali összeomlás elkerülésére. A bankok „alig” ötszázalékos kockázati kamatfelárat kértek az állami garancia nélküli hosszabbításért cserébe. A hitelállomány csaknem felét – 28,2 milliárdot – a választások 2015. június végéig kell visszafizetni, de 9,4 milliárd már jövőre esedékessé válik. 2015 márciusában pedig törleszteni kell további 6,75 milliárdot, míg a hitel fennmaradó részének kiegyenlítése 2015 végén válik esedékessé.
S nemcsak ez a 9,4 milliárd forint az egyetlen új és húzós tétel a jövő évi költségvetésben. A 4-es metró, melynek átadásában Tarlós István főpolgármester bejelentése után – miszerint maga kérte Pesti Imre kormánymegbízott segítségét az engedélyezési folyamatok felgyorsításában – aligha kételkedhetünk, további 7 milliárdos új kiadási tételt jelent a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), illetve a BKV büdzséjében. Holott egyelőre az idei működési költség is csak papíron van meg. Bár ezen kevesen izgulnak a BKV-nál. Az immáron hosszú évek óta alulfinanszírozott, állandó fizetési gondokkal küszködő cég számára az év vége még messze van. A pénzhiány pedig jelen állás szerint csak az év utolsó egy-két hónapjára válhat kínzóvá.
Tarlós István főpolgármester június elején jelentette be, hogy összesen 24 milliárd forintos támogatást kap Budapest a kormánytól augusztus közepéig a közösségi közlekedés működtetésére. A közösségi közlekedésre eleve biztosított tízmilliárd forintos támogatást júniusra ígérte a kormány, az első 7 milliárdot július 15-re, a másodikat augusztus 15-re. Ebből eddig a költségvetésben is szereplő 10 milliárd fele érkezett meg, és a kormány július végén döntött a 7 milliárd forint átutalásáról.
A városvezetés egyúttal arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy a főváros és a BKK, illetve a BKK és a BKV közötti szerződések a korábbi gyakorlattal ellentétben kiszámíthatóvá tették a cég finanszírozását, miután azt a BKV, illetve a többi partner teljesítményéhez kötötték. Ennek arányában július végéig összesen 35,95 milliárd forintot fizetett ki a fővárosi önkormányzat a BKK számára a közlekedésszervezési feladatok ellátására.
A fővárosi közösségi közlekedés finanszírozása évi 140 milliárd forintba kerül, ennek felét jegyár bevételből – 52 milliárd –, illetve a menetdíj-kiegészítés 17 milliárdjából teremti elő a BKK, illetve a BKV. A fennmaradó részre a városvezetés 58 milliárd forintot irányozott elő az idei költségvetésében, de egy percig sem tagadták, hogy a „közösségi közlekedés korábbi évekhez hasonló szintű fenntartása” ebből az összegből nem valósítható meg. A két cég által májusban aláírt közszolgáltatási szerződésben 79 milliárd forintos finanszírozási igényt határoztak meg. S ez a régi szokásokhoz hasonlatosan csak kormányzati segítséggel volt előteremthető. Ám az Orbán-kabinet szorítva egyet a satun, először megvonta a 32 milliárd forintos normatívát. Tarlós István főpolgármester minisztériumi és kormányülésen tett látogatásai nyomán azután mégis megszavazott 10 milliárd forint közösségi közlekedésre pántlikázott állami támogatást, majd ígéretet tettek további 7+7 milliárdra.
A fővárosi önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint a kormánnyal kötött Budapest 21 megállapodással biztosítható a közösségi közlekedés finanszírozása. A városvezetés hangsúlyozza, hogy a BKV 2003–2009 között 78 milliárd forint hitelt vett fel, de 2010 ősze óta egy fillért se kért kölcsön banktól, sőt 64 milliárdra nyomta le az adósságot. (Csak a teljes igazság kedvéért: a cég tett rá kísérletet, de a bankok nem voltak rá kaphatóak.) A városvezetés szerint a cég átlátható, teljesítményarányos, az uniós elvárásoknak megfelelő finanszírozásának köszönhetően a BKV az idén minden egyes számláját határidőre kiegyenlítette.
