Ünnepnek látszó kampány
– Ott jön! – kiáltott egy középkorú férfi a székesfehérvári Koronázó téren hétfő délelőtt, és a városháza felé mutatott. A körülötte állók, lehettek úgy ötvenen-hatvanan, egy emberként, izgatottan fordultak a belváros felé, és tapsolni kezdtek.
– Tényleg ott jön! Ott jön már a Viktor! – sóhajtotta egy idős asszony, aki közel egy órát várt arra, hogy a kormányfő közelében lehessen, s láthassa, amint koszorút helyez el Szent István szarkofágjánál a nemzeti emlékhelyen.
A kormányfő lendületes léptekkel közelített, ám amikor a szimpatizánsai közelébe ért, lelassított.
– Jó napot, Orbán Viktor vagyok! – nyújtott kezet egy férfinak, aki erre mérhetetlen zavarba jött.
– Jó napot – hebegte, és csak annyit tudott még kinyögni. – Mi is magyarok vagyunk!
– Nagyon helyes – biccentett elégedetten a kormányfő, és már lépett is tovább. Akárcsak egy jól felkészített celeb, mindenkihez volt egy kedves szava, barátságos mozdulata: simogatott babakocsiban ülő kisgyereket, meglapogatott tizenéves fiút, és kezet fogott szinte mindenkivel, aki útjába került.
Egyszer azért zavarba hozták őt is: – Két percet szeretnék kérni öntől, miniszterelnök úr – lépett hozzá egy férfi, és már mondta is keservét. A kormányfő rögvest elütötte volna a kérést egy szellemes válasszal, ám a férfi tántoríthatatlan volt, s felpanaszolta: – Már levelet is írtam önnek, de nem kaptam választ!
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, a Fidesz országgyűlési képviselője sietett a kormányfő segítségére, és ígérgetni kezdte a férfinak, előbb-utóbb biztosan válaszolnak a levélre, mert olyan nincs, hogy ne válaszoljanak. A pillanatnyi szünetet kihasználva Orbán odébb lépett, s már egy hatvanas éveiben járó asszony kezét szorította meg, aki aztán üdvözült mosollyal jelentette ki: „Legalább egy hétig nem mosok kezet!”
A kormányfőt – miután találkozott híveivel, s elhelyezte koszorúját – a szinte teljesen megtelt Városház térre kísérték, hogy a több száz fős tömeg előtt elmondja ünnepi beszédét „államalapító királyunk emlékére”. Azzal nyitott: Szent István király tettei nélkül ma aligha beszélhetnénk önálló magyar nemzetről, hiszen első országvezetőnk nagyszerű államférfiként túllépett az ország mindennapi kormányzásához szükséges küzdelmeken, taktikákon, és az emberek összekapcsolásával egyben tartotta a magyar nemzetet.
A miniszterelnök beszédében kitért arra is, hogy a magyar nemzet megmaradását államférfiak hosszú sorának köszönhetjük, akik között az első helyen István áll. A kormányfő szerint az országot egyben tartó kötelékek erősítése azért fontos, mert azoknak „olyan a természetük, hogy időről időre meglazulnak, mint a megöregedett hordó abroncsai”.
„S ha valaki nem erősíti meg, vagy újakkal nem váltja ki a megereszkedett abroncsokat, a dongák a gravitáció törvényének engedelmeskedve széthullanak, s helyükön nem marad más, mint egy halom haszontalan hulladék” – fogalmazott, hozzátéve: így enyésztek el tucatszám Európa hajdanvolt nemzetei is. Szent István ebben a helyzetben az élre állt, így megmentette hazáját és népét a széteséstől – mondta Orbán.
A miniszterelnök beszédében megemlítette, ma is érvényesek Szent István intelmei. Ezek közül többet is idézett: „Légy szelíd, hogy soha se harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz. Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel föl, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és gyűlölség”.
Az ünnepi beszéd után is akadt még feladata a miniszterelnöknek Székesfehérváron, a kabinet ugyanis a városban ünnepi kormányülést szervezett. Ezt Orbán azzal indokolta, hogy az ülés tiszteletadás és főhajtás lesz: „fejet hajtunk nagyszerű városunk történelmi érdemei előtt, és kifejezzük tiszteletünket a mai lakók iránt”. A kormányülés azonban – legalábbis az a része, ami a sajtó számára nyilvános volt – sokkal inkább emlékeztetett PR-rendezvényre, mint tiszteletadásra.
Az ülés kezdetén rögvest Cser-Palkovics András polgármester adott összegzést a város helyzetéről. Ebből lényegében az derült ki: a megyeszékhelyen kolbászból van a kerítés is, egymást érik a fejlesztések, épül-szépül a város, a cégek „jól érzik magukat” és munkahelyből sincs hiány. A polgármester szerint az a néhány gond, ami még akad, kizárólag a 2010 előtti kormányzat bűne. Ezek után pedig elsorolta kívánságlistáját a kormányfőnek: segítse a városi fűtőerőmű visszavásárlását, a Székesfehérvárt elkerülő út építésének folytatását, egy új jégcsarnok építését, a Sóstói Stadion fejlesztését, a Szent György kórház működési adósságának megszüntetését és a székesfehérvári nemzeti emlékhely átalakítását, fejlesztését.
Cser-Palkovics előadása után Orbán azonnal kézbe vette az irányítást. Kérdések özönét zúdította az adott területekért felelős miniszterekre, államtitkárokra. A válaszokra pedig – a kamerák kereszttüzében – jobbára látványosan reagált. Megdöbbent például, amikor megtudta: a fehérvári betegek közül sokaknak bizony Budapestre kell utazniuk, mert csak ott kaphatnak megfelelő ellátást. Elégedetlen volt, amikor kiderült: nem néhány hónap, hanem majd egy év kell a Sóstói Stadion fejlesztésének előkészítéséhez. Örült, amikor megtudta: már most is sok száz fehérvári kisiskolás tanul korcsolyázni. És kicsit dühbe gurult a nemzeti emlékhely ügyében: nem értette, miért csak kis fejlesztésben gondolkodunk, amikor nagyot is álmodhatnánk.
A nyilvánosság számára megrendezett PR-ülés végén persze a kormányfő az ügyek döntő részében a város számára kedvező döntést hozott. Eldöntetett, hogy a kormány támogatja a korábban privatizált székesfehérvári erőmű állami költségvetési forrásból történő visszavásárlását, az elkerülő út építésének folytatását, a Szent György kórház segítséget kap működési adósságának megszüntetésére. Emellett bizottságot hoznak létre, amely feltárja, hogy „milyen nagy ívű vállalásokat” tehet az ország a székesfehérvári nemzeti emlékhelyen az Aranybulla elfogadásának nyolcszázadik, illetve Szent István király halálának ezeréves évfordulójára.
A kormány megvenné a Dunaferrt
A kormány még a héten vételi ajánlatot tesz a Dunaferr-re – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn az M1 esti Híradója tudósítása szerint. A miniszter közölte: egyeztetett a Dunaferr vezetőségével, és ez alapján döntött már hétfőn a kormány. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy elhibázottnak tartják a Dunaferr 2004-es privatizációját. Hozzátette: az ár kérdése és a körülmények tisztázása nagyon fontos a kormány számára.
Úgy fogalmazott: „Én azt gondolom, hogy ha van egy pozitív hozzáállás a mostani tulajdonosok részéről, akkor akár már az őszre, szeptember végére, október közepére meg lehet állapodni a legfontosabb kérdésekben.” A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy ha nem fogadja el a tulajdonos az ajánlatot, akkor a kormány feladata segítséget nyújtani minden olyan embernek, akit elbocsátanak. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat például ügyfélszolgálatot nyit a cégnél. Varga Mihály hétfő délelőtt, a cég vezetésével folytatott személyes egyeztetést követően újságírói kérdésre még úgy fogalmazott, a Dunaferr „visszaállamosítása” nem merült fel. (MTI)
