A rossz idő miatt a Balatonnál lefújták a tűzijátékot
Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki az állami ünnepi rendezvények biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője is, azt mondta: a kormány az operatív törzs döntése nyomán az emberek biztonsága és a vagyoni kár elkerülése érdekében mondta le a hat balatoni helyszínre – Siófokra, Balatonlellére, Zamárdiba, Keszthelyre, Zánkára és Balatonfüredre – tervezett tűzijátékot.
Szent István király szerette, óvta, gazdagította népét, személyes meggyőződésével vezette a rábízottakat a keresztény hitre – mondta Erdő Péter bíboros, prímás kedden Budapesten, a Szent István-bazilika előtt, a zsúfolásig megtelt téren. Az esztergom-budapesti érsek, aki a Szent István-napi ünnepi szentmise elején kenyeret áldott meg, bevezetőjében kiemelte: Szent István bölcsen őrizte hazája függetlenségét, de vállalta a testvéri együttműködést az akkori keresztény világgal, kormányzása alatt a soknyelvű nép egységes országgá érett.
Erdő Péter úgy fogalmazott: „amikor évről évre megünnepeljük Szent István emlékezetét, amikor tisztelettel állunk meg a Szent Jobb ereklyéje előtt, közel akarunk lenni hozzá, a kiválasztotthoz, a szenthez. Mert szükségünk van arra, hogy az ő öröksége, az ő utat mutató és jövőt építő jobb keze ma is irányítson, ma is erősítsen minket” – tette hozzá.
A bíboros azt mondta, Szent István király hitt az ember méltóságában és örök életre szóló hivatásában, valamint bízott az isteni gondviselésben és Szűz Mária közbenjárásában. Erdő Péter kitért arra, hogy amikor 975 évvel ezelőtt Szent István király meghalt, Szűz Mária pártfogására maradt az ország, s „az ő anyai gondoskodására van szükségünk ma is, hogy lélekben, bizalomban, szeretetben megújulva áldás legyünk környezetünk számára is”. Hozzáfűzte: az új termést, az új kenyeret is évről évre úgy tekintjük, mint az emberi munka gyümölcsét, és egyben Isten ajándékát, hiszen tőle kaptuk a földet, tőle kaptuk otthonunkat, tőle kapjuk az életet és a megélhetést.
Az ünnepi szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros volt, vele közösen mutatták be a szertartást a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai. A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. A szentmisén részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, Darák Péter, a Kúria elnöke, Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője, az V. kerület polgármestere, valamint Mádl Ferencné, a néhai köztársasági elnök özvegye és Antall Józsefné, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök özvegye. Ott volt továbbá Hölvényi György egyházügyi államtitkár, Tarlós István főpolgármester, Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete, Habsburg György, az utolsó magyar király, IV. Károly unokája és Habsburg Mihály főherceg.
Sólyom László volt köztársasági elnök a bakonybéli bencés monostor felújított kertjének avató ünnepségén azt hangsúlyozta, az ezer éve történtek arra intenek, hogy ne sémákban gondolkodjunk. Az események semmilyen fordulata nem veszi le a felelősséget egy ember válláról sem – tette hozzá a volt államfő, majd felidézte a két szerzetes, Szent Günter és Szent Gellért alakját, akik a bakonybéli szerzetességet megalapították. A százmillió forintos pályázati forrásból megújult Szent Mauriciusz-monostor történeti kertjét Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szentelte fel az ünnepségen.
