Romagyilkosságok: A hamis tanúzás az ítéletet is boríthatja?
„Felsőbb utasításra, akarata ellenére hazudott a parlamenti vizsgálóknak és a bíróságnak H. Ernő, a romagyilkosságok miatt első fokon elítélt Csontos István volt tartótisztje” – írta keddi számában a Magyar Nemzet. A hír, már ha igaz, azért is különösen érdekes, mert a jelenlegi kormány hivatali ideje alatt adták ki vagy tartották érvényben a szóban forgó parancsot. Ezt azonban a Katonai Biztonsági Hivatal utódszervezete, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat névtelenséget kérő illetékesei tagadják. Nyilatkozni azonban csak a honvédelmi tárca jogosult. Ők viszont a kérdéseinkre szánt válaszként a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben erre a kérdésre nem adtak egyértelmű feleletet.
Csak következtetni lehet a leírtakból, hogy a korábbi vizsgálatok alkalmával nem találtak hamis tanúzásra, felbujtásra utaló adatokat, illetve körülményeket.
A tárca közleménye szerint a 2010-es kormányváltás után Hende Csaba miniszter menesztette a KBH teljes vezetését, és teljes körű vizsgálatot rendelt el a romák sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozat ügyében végzett, vagy ahhoz kapcsolódó szakmai tevékenység feltárására.
A 2010. szeptember 15-én elfogadott vizsgálati jelentés azt állapította meg, hogy a KBH korábbi vezetése, név szerint Kovácsics Ferenc altábornagy és Hamar Ferenc vezérőrnagy súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat vétettek az ügyben. Elhallgatták a KBH titkos kapcsolatát a tárca vezetése, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága által kiküldött munkacsoport előtt is. Bebizonyosodott az is, hogy komoly károkat és jelentős presztízsveszteséget okoztak a nyomozó hatósággal való együttműködésben.
A tárca a szóban forgó vizsgálat keretében fontosnak tartotta tisztázni, terhel-e bárkit is büntetőjogi és/vagy fegyelmi felelősség az ügyben. Ennek érdekében a KBH vezetője miniszteri utasításra soron kívüli állásfoglalást kért a katonai főügyésztől. Másnap, szeptember 16-án a katonai főügyész írásban azt közölte a KBH vezetőjével, hogy az ügyben elkövetett mulasztások a büntetőjogi felelősség szintjét nem érik el. Ezen állásfoglalás fényében Hende utasítást adott a fegyelmi eljárás lefolytatására; mivel akkor már az érintettek közül csakis H. Ernő volt korábbi beosztásában, hát vele szemben indult eljárás. Őt, az általa elkövetett ügyviteli és adminisztrációs hibák miatt addigi beosztásából felmentették, alacsonyabb beosztásba helyezték.
A közlemény végén a tárca leszögezi, hogy a miniszter a nagy társadalmi visszhangot kiváltó büntetőper teljes körű támogatása érdekében lehetőséget biztosított arra, hogy az igazságszolgáltatás képviselője részletekbe menően megismerje Cs. István vádlott és a KBH kapcsolatát, továbbá az ügyben kiemelkedően fontos információkat.
A közlemény végül is nem mondta ki, hogy H. Ernő soha, senkitől nem kapott utasítást a hamis tanúzásra, noha a perben eljáró ügyész szerint hamisan tanúskodott, és a hamis vallomását már a jelenlegi kormány hivatali ideje alatt tette, jóval a fent részletezett eredménnyel zárult vizsgálat lezárása után.
Ha az előző kormány ideje alatt kapott volna ilyen parancsot, a kormányváltás után szinte következmények nélkül jelezhette volna ezt feletteseinek, de ezt a feltételezést sem igazolja a tárca közleménye. Ezzel kapcsolatban a tárca leszögezte: hamis tanúzásra konkrét utasítást nem kapott H. Ernő, csupán elfogadhatatlanul hosszú ideig nem kapott felmentést a titoktartás alól, s emiatt nem tudott részletekbe menő vallomást tenni.
Kérdés persze, hogy 2010-ben egyetlen nap alatt mi alapján állapította meg a katonai főügyész 2010-ben, hogy „az ügyben elkövetett mulasztások a büntetőjogi felelősség szintjét nem érték el”. A perben viszont az ügyész már rámutatott, hogy a KBH és személy szerint H. Ernő az eljárás során hamisan tanúskodott. Emiatt azonban legkorábban a jogerős ítélet meghozatala után indulhat ellene és ismeretlen társai ellen eljárás.
Kérdés, hogy H. hamis tanúzása, akár önszántából, akár felsőbb utasításra tette, miképpen hat az első fokon már lezárult perre. Volt bírók szerint akár az egész ítélet hatályon kívül helyezése is következménye lehet Csontos tartótisztjének hamis tanúskodásának. Főleg akkor, ha parancsra tette.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának a fellebbviteli eljárásban mindenekelőtt ezt kell majd tisztáznia. Mert ha bebizonyosodik, hogy Csontos szerepével kapcsolatban a bíróság nem ismerhetett meg minden releváns tényt, a bíróságnak két lehetősége marad: megpróbálja beszerezni a hiányzó adatokat, bizonyítékokat, vagy ha erre nincs lehetőség, új eljárás lefolytatására utasítja a Budapest Környéki Törvényszéket.
