Az összeesküvés-elméletek egyik gyakran felmerülő alapvetése, hogy a demokrácia valójában csak színjáték, és a hatalom tényleges birtokosai nem a megválasztott politikusok, hanem rejtett, háttérben tevékenykedő titkos csoportok. A Political Capital – egy nemzetközi kutatássorozat részeként – annak járt utána, mennyire népszerű ez a vélekedés hazánkban.

A felmérés eredménye szerint a magyarok relatív többsége (42 százaléka) szerint valójában nem a kormány irányítja az országot, hanem valakik a háttérből mozgatják a szálakat. Ennél némileg kevesebben (36 százalék) voltak ezzel ellentétes véleményen.

A pártválasztók körében még magasabb a konteohívők aránya: 47 százalékuk egyetért azzal az állítással, hogy nem a kormány irányít, és nem tudjuk, ki mozgatja a szálakat a háttérből.

Az Orbán-kormány szabadságharcos retorikájára rímelve a legtöbben a nemzetközi pénzügyi köröket és más államokat sejtenek a konspiráció hátterében. Még a kormánypárt szavazóinak 43 százaléka is azt gondolja – írja blogján a kutatási eredményeket ismertetve a PC –, hogy nem a kormány irányít az országban, így aztán nem meglepő, hogy a szabadságharc gondolata népszerű a körükben. Ennek megfelelően, a konteohívők közül a legtöbben (37 százalékuk) a nemzetközi pénzügyi köröket nevezték meg „valódi” háttérhatalomként, egynegyedük szerint más országok próbálnak uralkodni felettünk, az egyes vallási csoportokat „csak” nyolc százalék nevezte meg, a nagy médiavállalatok és a titkos csoportok, például szabadkőművesek fej-fej mellett állnak öt-öt százalékkal. A parlamenti pártok hívei közül a jobbikosok a leginkább (68 százalék), az Együtt–PM szimpatizánsai a legkevésbé (32 százalék) összeesküvés-pártiak.

A felmérés másik érdekessége, hogy a pártválasztók relatív többsége is azt gondolja, hogy valójában a megválasztott kormány helyett mások kormányoznak majd – többségük mégis elmenne szavazni.

A kutatás szerint ezek az elméletek minden társadalmi csoportban elterjedtek, de leginkább a kevésbé előnyös helyzetű csoportokban fogékonyak rá, számukra a konspirációelmélet „a politikai feszültséglevezetés eszköze is lehet”. Az összeesküvés-hívők nagyobb arányban találhatók meg a férfiak, a szakmunkások, a vidéki városok lakói, illetve a munkanélküliek körében – a vallásosok között viszont (ellentétben a PC írása szerint „jellegzetes vélekedéssel”) kisebb arányban találunk összeesküvés-hívőket.

Mielőtt még azt gondolnánk, hogy valamiféle hungarikumról van szó: összeesküvés-elméletek ugyanúgy hódítanak a szlovákok és a franciák körében – sőt. A Counterpoint adatai szerint a franciák 51 százaléka vallja, hogy nem a kormány irányítja az országot, és „sokkolóan magas”, 77 százalékos volt azok aránya, akik azt gondolták: a nemzetközi pénzügyi körök alkotják a háttérhatalmat, a szabadkőműveseket pedig 27 százalék sejti a háttérben (a PC megjegyzése szerint az eltérő mintavétel miatt óvatosan kell bánni az összehasonlítással). Szlovákiában is kiugróan magas, 63 százalékos többségben vannak az összeesküvés-elméletek elfogadói (bár ez csak az internethasználók körében végzett kutatáson alapul, de ebben a csoportban a magyaroknál 38 százalékos az arány, tehát nem tér el különösebben az országos átlagtól).