Klinghammer lehet a nyerő

Az ősz folyamán elkészül a felsőoktatási intézmények finanszírozásának átfogó szabályozása – olvasható a kormányportálon Maruzsa Zoltán közleménye. Csakhogy a felsőoktatási helyettes államtitkár mindezt tavaly szeptember 19-én közölte. Az átfogó szabályozás mindeddig csak ígéret maradt. Most, egy évvel később, úgy fest, lesz jogszabály.

Az előzményekről annyit érdemes megjegyezni, hogy a nemzeti felsőoktatási törvényt rohamtempóban, az ágazat stratégiai tervei nélkül fogadta el az Országgyűlés 2011 őszén, vagyis – Orbán Viktor miniszterelnök szavaival élve – a „megújulás évében”. A felsőoktatás finanszírozásának kérdése azóta is nyitott, tavaly, vagyis az „elrugaszkodás” évében sem sikerült kitalálni, hogy a költségvetési források addigi elosztási rendszerét mi váltsa fel.

Korábban az intézmények az államtól érkező pénzt egyharmad-egyharmad arányban kapták a hallgatók után fizetett normatíva, a működési költségeik és a kutatás-fejlesztési tevékenységük alapján. Ezt kívánta felváltani az akkor még Hoffmann Rózsa által vezetett államtitkárság, a hallgatók után kifizetett normatíva súlyát csökkentve. A kormánykommunikáció szerint azért, hogy az intézmények ne legyenek érdekeltek abban, hogy bármi áron hallgatókat szerezzenek, s „tücsökszakokat” hozzanak létre.

A tavaly decemberben országos méretűvé duzzadt diáktüntetések hatására Orbán február közepén elvette Hoffmann Rózsától a felsőoktatás irányítását, és a tárca újabb államtitkárral bővült, Klinghammer Istvánnal. Az egyetemi szféra reménykedve fordult a rektori konferencia volt elnöke felé, azt várva, valódi egyeztetés kezdődik a felsőoktatás jövőjéről. Sokan azt is várták, hogy végre el lehet szakadni attól az Orbán Viktor és Parragh László, vagyis az iparkamara elnöke által fémjelzett kommunikációtól, amely a „rosszul teljesítő magyar felsőoktatásról” szólt.

Klinghammer egyet már biztosan teljesített a várakozásokból: leültette a felsőoktatás szereplőit egy asztalhoz, s a véleményüket kikérve, folyamatosan dolgozik az ágazat stratégiáján. (Igaz, éppen a felsőoktatási változások motorját, a Hallgatói Hálózatot nem hívta meg a találkozókra.)

Klinghammer a napokban bizonyíthatja be, képes-e megfelelni a további várakozásoknak. Ugyanis ezekben a hetekben tervezi a kormányzat a költségvetés fejezeti tételeit. Most dől el, mekkora költségvetési forrással gazdálkodhat az Emberi Erőforrások Minisztériuma, s azon belül mennyi jut a felsőoktatásra. Úgy tudjuk, Klinghammer és szakértői csapata szeretné, ha az idén még más költségvetési sorokon szereplő összegeket össze lehetne söprögetni, és ezek a pénzek ott szerepelnének a felsőoktatás teljes költségvetésében. (Például a kiváló/kutatói egyetemi címmel járó támogatás, a 11 milliárdos strukturális alap vagy a PPP-programok kiváltására szánt összegek).

Ha sikerül meggyőzniük a Naszvadi György-Bathó Ferenc párost a Nemzetgazdasági Minisztériumban, akkor jövőre a felsőoktatás nagyságrendileg 170-180 milliárd forintos állami forrásra számíthat. Ezzel visszaállna nagyjából az 5-6 évvel ezelőtti finanszírozási szint, és arra is esélyt adna, hogy javuljon az ágazat teljesítménye.

Kulcskérdés azonban, hogy ha a kormány rá is bólint a javaslatra, akkor a pénzt hogyan osztják szét az intézmények között. E ponton Klinghammer esélyt kap arra, hogy hosszú távon konszolidálja a tavaly feldúlt egyetemi szférát: az ősz folyamán el kell készítenie a felsőoktatás finanszírozásának átfogó szabályozását.

Jelenleg is dolgoznak azon, mekkora hányadot tegyen ki az intézményi költségvetésben a tanulók számától függő hallgatói normatíva, a tudományos normatíva és a fenntartási költségek. A felsőoktatásért felelős államtitkár igazán e jogszabály megalkotásánál mérettetik meg. Mint írtuk, ezt a jogszabályt már tavaly ősszel el kellett volna készíteni. Ez azért lett volna fontos, mert 2012. június végéig kellett az egyetemeknek a több évre szóló intézményfejlesztési tervüket elkészíteni. E dokumentumok mára már semmit nem érnek. Akkor készültek, amikor még nem kapták a nyakukba a drasztikus zárolásokat, és nem vontak ki az ágazatból két év alatt 66 milliárd forintot. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az államtitkárság által értékelt intézményfejlesztési tervek alapján osztják szét az állami költségvetési támogatás egy részét. Vagyis az egyetemek, főiskolák annak függvényében kaptak volna finanszírozást, hogy teljesítik-e vállalásaikat, mérhető eredményeket tudnak-e felmutatni.

A felsőoktatás minőségi megújítása a tét. Nem tudni, Naszvadit meggyőzi-e Klinghammer. Mindenesetre az államháztartásért felelős államtitkár a felsőoktatást érintő költségvetési alkudozás során olyan tárgyalásoknak néz elébe, amilyenekkel korábban nemigen. Hoffmann Rózsának nem volt ereje a nagy elvonásokat, zárolásokat szakmailag támadni. Az NGM-nek ezúttal, úgy tűnik, nehezebb ellenfele akadt.

Klinghammer István
Klinghammer István
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.