A nézőtér fölé kifeszített, szertelen formájú színes vásznak nem adnak hatékony árnyékot, a tojást megfőzni képes kánikula alig mérséklődik. Az éppen műsoron lévő diszkós által ránk borított zene idegesítően szívdobogás-ritmusú és monoton, az egzotikus népek termékenységi táncát idéző vonaglás mégis lankadatlan. A félmeztelen vagy hóbortos ruhákat viselő közönségre egy tűzoltóautóból táplált porlasztóspricniből víz permetez, ám ez sem igen hűsít, inkább csak hangulati elem. Odébb, egy mélyebb foltban teniszpályányi dagonya, azt kétszázan tapossák a zenére, fejük tetejéig festi be és pikkelyezi őket a sár. A színpad melletti meredek domboldal árnyas fái alatt még vagy félezren bámulják az önfeledt sokadalmat, néha közülük is feláll valaki, és táncolni kezd.

A kedden megnyitott fesztivál persze mindig éjjel emelkedik a zenitjére – a nyolcvanhektáros dádpusztai birkalegelőn felépített sátor- és lakókocsiváros 16 ezer lakója a délutáni melegben inkább csak sziesztázik. A fesztiválterület egyik leghangulatosabb faépítménye, a harmincszor harminc méteres, nádkupolájú Piramis alatt délelőtt jógáztak, most megfáradt fesztiválozók heverésznek, alszanak, beszélgetnek. A Piramis egyik szélén, egy földre terített szőnyegen ül Jochen kikezdhetetlen nyugalommal. Bázelből jött kilencedmagával, negyvenéves tűzbiztonsági mérnök. Az átlagos termetű Jochenre azért kell felfigyelni, mert egy ufószerű féminstrumentumon – a Hang nevű hangszeren – muzsikál. Az ufóból ujjbegyével kopogtatva csal ki keleties dallamokat. A mérnök azt mondja, Ozorán minden szuper.

Mindenki ezt ismételgeti. A Piramistól száz lépésre zsúfolásig megtelt egy U alakú, ácsolt szín. Ide kézművesfoglalkozások vonzanak naponta százakat. Az épület egyik fertályán bábokat készítenek, nemezelnek, batikolnak, az elhasznált ruhák szalagokra hasított anyagából rongyszőnyeget és új ruhát szőnek. Zenére, merthogy egy szitáros-kongadobos duó ad háttérmuzsikát a tevékenységhez. A húszéves Max is épp itt időz, még nem döntötte el, mibe fogjon, csak figyeli a többieket. A reklámfilmek hibátlan arcú férfiaira hajazó Max amúgy bordeaux-i, és szociális munkát végez, gyerekkel foglalkozik, programanimátor, jól ismeri, hogy miket kínálnak a világ fesztiváljai, mégis idejár vissza a legszívesebben, már harmadjára van itt. Most egy öttagú csapattal jött.

– Évről évre jobb itt a zene, és egyre látványosabbak a koncertek – mondja –, de ami ennél is fontosabb, hogy a fesztivál szellemisége páratlan. Mindenki barátságos és nyitott.

Pár méterrel arrébb a 28 éves Nyina is ezt hangsúlyozza. A Kijevben ügyvédként dolgozó, testes, szőke hölgy nagyon várta egyik kedvenc együttese, a Shpongle fellépését, de bármekkora durranás volt is a koncert, az itt fesztiválozó emberek jelentik neki az igazi élményt. Ezt erősítette a társaságában lévő Georg, aki operatőr az ukrán fővárosban: A szőke haját póthajakkal dúsító-hosszító, harmincesztendős férfi elmondja:

– Már az első napokban összebarátkoztam brazil és új-zélandi emberekkel, Ozora nélkül aligha jöhetnének létre ilyen találkozások. Minden csodás és békés.

Az 52 éves Matt Blake is a fesztivál békésségét dicséri. Az elektronikus zene komponálásával foglalkozó londoni férfi – aki feleségével érkezett Dádpusztára – így meditál:

– Sok fesztiválon jártam már, s jellemző, hogy a legtöbb rendezvényen részeg és agresszív emberek randalíroznak. Itt nyoma sincs agressziónak. Mindenki jókedvű és segítőkész. Soha nem láttam még ennyi embert, akik mind szeretik egymást. Jó lenne, ha minden fesztivál ilyen lenne, és ha ilyen lenne az egész világ.

A fesztivált köztudottan sok kritika érte azért, mert az ide látogató goazene-rajongók szívesen erősítik fel élményeiket különféle szerekkel, főképp fűvel. A rendőrség fokozottan ellenőrzi a publikumot, s az elmúlt hat napban már csaknem százan buktak be drogbirtoklás vétsége miatt. A meggyanúsított drogosok valamennyien külföldiek. A drogfogyasztási szokásokról is faggatom a fesztiválozókat. Általános vélemény, hogy immár minden fesztiválra, bulira, partira jellemző a drogfogyasztás. Egy a nevét nem adó magyar egyetemista megjegyzi, hogy hazánkban – a szociológiai felmérések szerint – a fiatalok több mint ötöde kipróbálja a drogokat, ehhez képest az, hogy Ozorán a fesztiválozók alig egy százalékáról bizonyosodik be a kábítószerezés, nem is olyan „durva adat”. Terran, a leírhatatlanul extravagánsan öltözködő, 23 éves southamptoni építész az előbbiekkel kapcsolatban így beszél:

–Néha használok szereket, de most nem volt rá szükség. Annyira inspirálók az itteni épületek, zenék, vizionális effektusok és emberek, hogy minden szer nélkül is teljesen elvarázsol ez a fesztivál. Egyébként szerintem lehet a drogot felelősen fogyasztani, ám sajnos sokan csak magukba dobálnak minden cél nélkül mindenféle szereket, aminek semmi értelme.

Fesztiválterületen csak négy

"Rendőrségi forrásokra hivatkozással több médiaszolgáltató azt a valótlan tényállítást híresztelte, miszerint "Az elmúlt egy napban újabb huszonnégy embert állítottak elő kábítószer birtoklása miatt a sárbogárdi rendőrök az Ozora-fesztiválon" A valóság ezzel szemben az, hogy az O.Z.O.R.A. fesztiválon kábítószer birtoklás miatt csupán azt a négy magyar állampolgárt állították elő, akik karszalag nélkül tartózkodtak a fesztivál területén és alaposan gyanúsíthatóak azzal, hogy a külföldi vendégek sérelmére vagyoni elleni bűncselekményeket követtek el. A fesztivál magánterületen zajlik, ezért a sárbogárdi rendőrkapitányság illetékességi területén elrendelt fokozott közúti ellenőrzés eredményeként - a fesztivál bejáratától több kilométernyire - felderített bűncselekmények nem tekinthetőek a fesztiválon elkövetettnek." - áll a fesztiválszervező ZIM-FESZT Kft. közleményében.

Fokozottan figyelnek