Csak jönnek a kamionok
A körforgalmat felépítménnyel együtt átugrató, a forgalom lassítására épült járdaszigeteket letaroló kamionok emlékezetesek a cigándiak számára. Ezek ugyanis a bodrogközi városnak és az egész vidéknek évek óta súlyos problémát jelentenek. A 3814-es út köti össze az évi több százezres kamionforgalmat lebonyolító 37-es főutat a záhonyi határátkelővel. A nehézgépjárművek elsősorban az utakat teszik tönkre, a helybeliek véleménye szerint ugyanis a Tisza és a Bodrog által körbeölelt tájegység egykori lápos talaján nem lehet olyan utat építeni, amely elbírná ezt a teherforgalmat. A megyei hírportál tavaszi szavazásán Borsod-Abaúj-Zemplén megye legrosszabb útjának választották az olvasók a cigándit.
Oláh Krisztián, a kisváros polgármestere már többször panaszkodott, hogy amióta a közelben átadták a Tisza-hidat (1994), folyamatosan nő a térségben a kamionforgalom. Ráadásul mindezt úgy kell elviselniük a lakosoknak, hogy a szállítmányozás egyetlen munkahelyet sem eredményezett a környéken. A kátyúk az út menti, repedező falú házak lakói mellett azokat sújtják a leginkább, akik más településekre vagy a szomszédos városokba járnak dolgozni. Ezek az emberek nettó 70-90 ezer forintot keresnek, és az idén volt olyan munkába járó, aki egy hónapban kétszer ment gumijavítóba és fizetett több tízezer forintot a javításért, no meg az új gumikért.
Úgy tűnt, a helyzet július elsejétől megváltozik, ugyanis az e-útdíj bevezetésével egy időben a KRESZ is módosult. Mégpedig úgy, hogy nehézgépjárművek (néhány kivételtől eltekintve) csakis autópályán, autóúton vagy főúton közlekedhetnek. Ennek ellenére a helyiek nem tapasztalták, hogy csökkenne a kamionforgalom. A Magyar Közút Zrt. időközben megkezdte a végletekig tönkrement Sárospatak–Cigánd útvonal kátyúzását. De ez csak tűzoltás, a tervek szerint ugyanis valamikor nagyobb felújítást is végeznének a közel 40 kilométer hosszú útszakaszon. Az egyik elképzelés alapján ott, ahol a helyzet megkívánja, akár több száz méteres kopórétegcserével végrehajtott kátyúzást hajtanának végre. A másik terv pedig arról szól, hogy az egész utat újraaszfaltoznák. Hogy melyikre lesz forrás, az csak később derül ki, de a tervezés már az idén elkezdődhet – közölte tudósítónkkal Oláh Krisztián.
Az ideiglenes kátyúzás azonban mit sem ér, ha a kamionok továbbra is széttapossák az utat – mondta lapunknak Gál Béla, Cigánd jegyzője. Szerinte a napokban betömött gödröket rövidesen ismét kijárják a nehézgépjárművek, aztán várhatnak a következő kátyúzásra. A cigándiak azért is viselik nehezen a helyzetet, mert meggyőződésük, hogy jelentős szerepük van a KRESZ módosításában. Korábban ugyanis folyamatosan tárgyaltak a szakminisztériummal, és kerékpáros demonstrációt is szerveztek a forgalom ellen, valamint az út felújítása érdekében.
Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata július 22-én arról tájékoztatta tudósítónkat, hogy a rendőrség is észlelte a problémát. Nemcsak Cigánd környékén, hanem Borsod megyében más területeken is, például Hidasnémeti és Mád, valamint Sajóvelezd és Ózd között. Mint kiderült, ezek az útszakaszok több héten át szerepeltek az e-útdíj úgynevezett viszonylati jegyeit kiadó program szoftverében, vagyis az arra járó kamionosok számára ajánlotta a KRESZ által tiltott útvonalat. A tájékoztató szerint az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a Borsod megyei rendőrök jelzése után napokon belül korrigálta a problémát, azóta ezeken az útvonalakon sem közlekedhetnek a kamionok, számukra csakis a célforgalom engedélyezett. Ennek betartását a rendőrség közlekedésrendészei folyamatosan ellenőrzik.
Meglehet, így van, de ennek ellenére a Sárospatak és Cigánd közötti, körülbelül félórás úton tudósítónk július utolsó napjaiban is több tucat – elsősorban ukrán, szlovák, litván és bolgár rendszámú – kamionnal találkozott. Kibédi-Varga Lajos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium e-útdíj-projektjének szakmai szóvivője lapunknak azt mondta, hogy korrigálták a problémát, és pontosították a rendszerüket.
