Egyeztetésre hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit az államfő keddre, mert a parlamentnek hamarosan új ombudsmant kell választania, a jelölés joga pedig Áder Jánost illeti meg. Bár a jogszabályok nem kötelezik őt semmiféle konzultációra – hangsúlyozta –, mégis fontosnak tartja, hogy személyi javaslatának megtétele előtt találkozzék a képviselőcsoportok vezetővel.

A tét egyébként nagy, mert mára az ombudsman az alkotmányosság legfőbb őrévé vált, hiszen 2012 januárjában megszűnt az actio popularis, így absztrakt normakontrollt – tehát a törvények utólagos alkotmánybírósági felülvizsgálatát – csak a kormány, a parlamenti képviselők legalább negyede, valamint az alapjogi biztos kezdeményezheti. Mások csak személyes érintettségre hivatkozással próbálkozhatnak az Alkotmánybíróságnál (AB), de a testület az ilyen alkotmányjogi panaszokat eddig szinte kivétel nélkül visszautasította.

Szabó Máté megbízatása szeptemberben jár le

A kormány a saját jogszabályait nyilván nem támadja meg, a parlamenti ellenzék pedig csak a Jobbikkal együttműködve indítványozhatna alkotmányossági kontrollt, az ombudsman viszont maga dönthet. Ezért az alapjogi biztos hivatalához eddig 940 olyan beadvány érkezett, amelyben a panaszos azt kérte, hogy Szabó Máté forduljon az adott ügyben az AB-hez. A biztos ezt csupán 34 esetben látta indokoltnak, négy indítványt pedig hivatalból nyújtott be.

Ezek azonban csalóka számok, hiszen korábban az általános biztos és a ombudsmanok csak kivételesen kezdeményezték jogszabályok alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Például Szabó Máté 2007 szeptemberétől 2011 végéig összesen tizennégy alkalommal. Mára viszont – alig másfél év alatt – annak ellenére is csaknem negyven indítványnál tart, hogy az ügyek egy részében veszített.

Voltak azonban látványos sikerei is, és nem egy esetben a kormányoldal számára fontos és kényes ügyekben nyert. Ilyen volt például az alaptörvény rendelkezéseit kifogásoló beadványa, amelynek alapján az AB a nem átmeneti szabályokat tartalmazó passzusokat megsemmisítette. De az ombudsmannak adtak igazat – esetleg csak a törvény végrehajtásának felfüggesztésével – a hallgatói szerződések, a polgári törvénykönyv örökléssel kapcsolatos pontjai vagy a közszférában dolgozók gyakorlatilag folyamatos ellenőrzését lehetővé tevő szabályok kapcsán is.

A biztos aktivitása annak ellenére sem csökkent, hogy megbízatása szeptemberben lejár. Az utóbbi napokban a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló szabályokat, a polgári törvénykönyvnek a közszereplők bírálhatóságát szűkítő rendelkezéseit, az önkormányzatok bírságolási jogkörének parttalan kiterjesztését és a szociális törvénynek azt a pontját támadta meg, amely szerint ki lehet zárni a közmunkából azokat, akik nem tartják megfelelően rendben a lakókörnyezetüket.

Az államfőnek az efféle egyeztetés valóban nem alkotmányos kötelessége, tehát egyértelműen gesztusról van szó – szögezte le kérdésünkre Kerék-Bárczy Szabolcs politikai elemző. Ha a mai magyar valóságtól eltekintünk – fogalmazott –, ez normális és üdvözlendő kezdeményezés. Szerinte nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni mindazt, ami 2010 óta történt. A folyamatoknak pedig Áder János is részese volt, aki az elmúlt 23 esztendőben a Fidesz egyik legkevésbé toleráns politikusaként vált ismertté – állítja Kerék-Bárczy. A jelenlegi államfő volt a házelnök, amikor az első Orbán-kormány idején jelentősen korlátozták a parlament szerepét azzal, hogy a képviselők nem hetente, hanem háromhetente üléseztek – emlékeztetett az elemző. De szerinte az sem válik Áder dicsőségére, hogy ebben a ciklusban olyan jogszabályokat írt alá gondolkodás nélkül, amelyek még a fideszes alaptörvény szerint is aggályosak. A köztársasági elnök tehát belesimult a rendszerbe, és mindig pártja politikai akaratának megfelelően cselekszik – jelentette ki Kerék-Bárczy.

Az egyeztetéstől az elemző ezért nem vár semmilyen áttörést, hiszen a kormányoldal az elmúlt három évben egyetlen olyan gesztust sem gyakorolt, ami arra utalna, hogy most érdemi párbeszédre lehetne számítani. Úgy véli, Áder legfeljebb azt akarja megmutatni, hogy milyen demokrata. Vagyis: egyfajta színjátékról lehet szó, és Kerék-Bárczy Szabolcs bizonyos benne, hogy végül egy elkötelezett fideszest jelölnek az ombudsmani posztra.

Ezzel az utolsó olyan közjogi intézmény is elbukik, amelynek egyszemélyi vezetője az alkotmányosság, a jogállamiság védelme érdekében ellent mer mondani a Fidesznek – jelentette ki a politikai elemző. Mindezek ellenére a politikai elemző úgy gondolja, hogy a demokratikus ellenzéknek részt kell vennie az egyeztetésen. Ám attól óvakodniuk kell, hogy maguk is asszisztáljanak a látszatkeltéshez, mert érdemi konzultációról valószínűleg szó sem lehet.