Guriga 'tábornok' furcsa fegyelmije

Lehetett szerepe a Nemzetbiztonsági Hivatalnak az Energol Rt. alapításában és működtetésében.

Portik Tamásnak a múlt nyári letartóztatását követően találgatások sora látott napvilágot, hogy milyen kapcsolatban állhatott a felbujtóként számos gyilkossággal megvádolt férfi a magyar titkosszolgálatokkal. A szolgálatok belső vizsgálatokba kezdtek, és heteken belül megadták a választ, miszerint „hivatalos kapcsolatban nem álltak Portik Tamással”.

Később kiderült, az óvatos fogalmazásnak oka volt: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jogutódjának, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) a vezetői akkor már valószínűleg tudtak a Portik–Laborc-találkozókról, s hogy azokon mi hangozhatott el. Ezért azt nem mondhatták, hogy semmiféle kapcsolat nem volt a cég és Portik között, csak azt, hogy az együttműködés nem volt hivatalos (Portikot nem szervezték be, és hivatalosan más módon sem foglalkoztatták).

Párhuzamosan azonban más vizsgálatok is indultak. Tavaly augusztusban a Heti Válasz Portik Tamás útja az elitig című cikkében felvetette, hogy a 90-es évek olajügyeiben központi szerepet játszó Energol Rt. alapításában és működtetésében szerepük lehetett a katonai titkosszolgálatoknak. A cikk szerint az Energol egyik alapítója, Gulyás Emil az ő támogatásukkal került be a tulajdonosi körbe. Még a 2000-es évek elején, az olajügyek feltárására alakult parlamenti vizsgálóbizottság ülésein meghallgatott rendőri vezetők közül is többen szintén „a katonai elhárítás fedőcégeként”, a „katonai elhárítás által alapított, majd később magánkézbe került” cégként említették az Energolt. Ám ezt sem akkor, sem azóta nem sikerült tényekkel alátámasztania senkinek.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál (KNBSZ) mindenesetre már a cikk megjelenése után újabb belső vizsgálat indult, és kiterjedt az Energol mellett más korábbi olajügyek és azok esetleges katonai titkosszolgálati vonatkozásainak vizsgálatára is. E vizsgálat megállapításai szerint a 90-es évek honvédségi vonatkozású olajügyeinek egyike sem kapcsolódott Portik Tamáshoz. Gulyás Emilnek nincs magyarországi lakhelye, csaknem tíz éve Thaiföldön él. A fiának is csak egy németországi lakcíme ismert, ő még sorkatona sem volt, kizárt, hogy valaha is kapcsolatba kerülhetett volna a katonai titkosszolgálatokkal. Az Energol Rt. neve a katonai titkosszolgálatok által felderített ügyekben nem vetődött fel.

A KNBSZ szerint az 1993-ban az egyik jogelőd szervezetük, a Katonai Biztonsági Hivatal által felderített olajezredesek ügye távol tartotta a köztörvényes bűnözőket a honvédségtől. Emlékeztetőül: a katonai titkosszolgálat felderítése nyomán az ügyészség a Magyar Honvédség Üzemanyag Szolgálata főnökségének több magas rangú tisztje, köztük tábornokjelölt ezredesek ellen tett feljelentést, miután kiderült: az „olajezredesek” rossz minőségű „idegen” üzemanyaggal cserélték ki a MH tartalékainak egy részét, s ezzel súlyosan veszélyeztették a harckészültséget.

A KNBSZ rámutatott, hogy az Energol más technológiát alkalmazott a fűtőolajként behozott olaj üzemanyagként értékesíthető gázolajjá alakítására, és az cég értékesítési köre sem mutatott átfedést az olajezredesek ügyében feltárt hálózattal.

Az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás halála ügyében is képbe került ugyan egy katona, egy altiszt, aki alkalmanként testőrként dolgozott Boros mellett, semmi sem utalt azonban arra, hogy merénylet előkészítésében vagy végrehajtásában részt vett volna. A rendőrség is csak tanúként hallgatta ki az ügyben. 2001-ben leszerelt.

A Portik–Laborc-találkozó egyik résztvevőjének, Glemba Zoltánnak a testvére, Glemba István nyugállományú ezredes a Katonai Biztonsági Hivatalnál szolgált; ez volt még egy szál, amely Portikon keresztül összekapcsolhatta a katonai biztonsági szolgálatokat az Energollal. A belső vizsgálat azonban semmi nyomát nem találta annak, hogy Glemba István foglalkozott volna az Energol dolgaival. 1995-ig az NBH-nál szolgált, majd nem sokkal az után, hogy átkerült a KBH-hoz, előrehaladott rákot állapítottak meg nála. Hónapokat töltött a BM Központi Kórházában. 1998-ban elhunyt.

Tavaly nyár óta az Alkotmányvédelmi Hivatal is belső vizsgálatot folytat, hogy tisztázza, jogelődje, a Nemzetbiztonsági Hivatal érintett és érdekelt volt-e az Energol Rt. megalapításában, majd működtetésében. A vizsgálat befejeződött, megállapításait azonban az AH és a Belügyminisztérium is titkolja. Legalábbis lapunk többszöri érdeklődésére – hogy tudniillik folyt-e vizsgálat, amely tisztázhatta volna, hogy az NBH bármilyen módon érintett volt-e az Energol megalapításában és későbbi működtetésében, s ha igen, milyen eredménnyel zárult – mindig ugyanazt a választ kaptuk a tárca illetékeseitől: volt ilyen vizsgálat. Arra azonban hiába kérdeztünk rá újra, hogy milyen eredménnyel zárult, a válasz mindig csak annyi volt: volt ilyen vizsgálat, és pont.

Végül a tárca egyik névtelenséget kérő munkatársa felfedte a hallgatás okát. Azt mondta, a vizsgálat semmiféle kapcsolatot nem mutatott ki az NBH és az Energol között. Vannak azonban olyan nyugtalanító jelek és körülmények, amelyek miatt ezt azért teljes bizonyossággal még mindig nem lehet kijelenteni. Emlékeztetett rá, hogy a Portik–Laborc találkozók dokumentumait is csak a harmadik nekifutásra találták meg az NBH irattárában, jóval az után, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésén kiderült, hogy volt ilyen találkozó.

De miféle nyugtalanító jelek vagy körülmények miatt nem meri még ma sem kijelenteni a szolgálat vezetése, hogy nem volt semmiféle szerepe az NBH-nak az Energol alapításában és működtetésében, ha igaz, hogy semmit sem találtak, amiből erre lehetne következtetni? A válasz az Energol alapítása körül keresendő.

Az elmúlt években több hatóság és testület is vizsgálta már a titkosszolgálatok és az olajos cégek kapcsolatát, több tucat aktányi titkos iratot tanulmányozhattak át korábban az olaj-, illetve a nemzetbiztonsági bizottság tagjai, de még senki sem találta sem bizonyítékát, sem cáfolatát az esetleges együttműködésnek. Többször is felbukkant azonban e vizsgálatok során az olajos körökben csak Guriga tábornokként emlegetett Kerekes István neve, akit belügyi források által is megerősített információink szerint kevéssel az előtt rúgtak ki fegyelmivel az NBH-tól, hogy az Energol egyik alapítója lett.

Kerekes fegyelmije több okból is bűzlik. Egyrészt azért, mert olyan szabálytalanságért küldték el, amelyet naponta követnek el azok, akik titkos anyagokkal dolgoznak, de senkit sem rúgnak ki miatta. Másrészt pedig azért is, mert távozása után szinte azonnal céget alapított számos, a rendőrség által korábbról már jól ismert, rovott múltú „vállalkozóval”, anélkül hogy akár az NBH, akár a rendőrség a legcsekélyebb érdeklődést is mutatta volna az újonnan létrehozott vállalkozás és annak tulajdonosi szerkezete iránt.

Állítólag annak sincs semmi nyoma az AH irattáraiban, hogy honnan ismerhették egymást az Energol alapítói. Pedig ha egy titkos ügyekkel foglalkozó munkatárs távozik a cégtől, egy ideig még „szemmel szokták tartani”. Már csak azért is, hogy közbeavatkozhassanak, ha az illető olyan körökkel kezd üzletelni, amelyekben minden pénzt megérnek a fejében lévő aktuális (titkos) információk... Ám az AH-nál forrásunk szerint ilyen utóellenőrzésnek sincs semmi nyoma.

Egyes belügyi illetékesek szerint több mint valószínű, hogy az NBH-nak kezdetben legalábbis lehetett szerepe az Energol megalapításában és működtetésében. Bár lehetséges, hogy pontosabb úgy fogalmazni – mondják –, hogy egyes NBH-s vezetőknek és (közelebbről meg nem nevezett) támogatóiknak, akik segítették a döntően az autókereskedelemből és az éjszakai szórakozóhelyek világából érkező tulajdonostársakat az olajpiacra lépésben, esetleg olykor védelmet is nyújtottak, mindezért cserébe pedig a titkos támogatók részesedést kaptak az Energol sokmilliárdos hasznából.

Volt, aki az Egymásért Egy-másért Alapítványhoz hasonlította az Energolt. Ez utóbbinál sem volt hivatalos kapcsolat a titkosszolgálat és az alapítvány között, néhány NBH-s vezetőnek mégis sok tízmilliós hasznot hozott az együttműködés.

Mindez azonban csak az egy éve elrendelt vizsgálat megállapításai és a vizsgálat után is megválaszolatlanul maradt kérdések alapján megfogalmazott feltételezés, miután minden információ és dokumentum, amely ezt a verziót megerősítené vagy kizárná, nyomtalanul eltűnt. Sőt még az eltüntetés nyomait is eltüntették.

Elhagyott olajvagonok Zagyvarékasnál 1996-ban
Elhagyott olajvagonok Zagyvarékasnál 1996-ban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.