A kamara számításai szerint 38 patikát vehet tulajdonba az állam – tájékoztatta a Népszabadságot Sándor Csaba, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke. Ezek azok a gyógyszertárak, amelyekre ellátási érdekből szükség lehet, ám működtetésük veszteséges, így várhatóan nem érdeke az ott dolgozó patikusnak, hogy most a tulajdonosává váljon. 

S miután a parlament utolsó munkanapján elfogadott törvénnyel a jogalkotók lehetőséget teremtettek arra, hogy az ilyen helyzetekben az állam vásárolja meg átmeneti időre „a gyógyszertári üzletrészt”, itt az állam lesz a tulajdonos.

Az állami szerepvállalás mértékéről, a tulajdonszerzés módjáról, a hitellehetőségekről a köztestület országos előadás-sorozatot tart. A fővárosi rendezvényen Horváth Zsolt (Fidesz) egészségügyi reformokért felelős miniszteri biztos megdöbbentette a hallgatóságát, amikor azt mondta: a törvény célja, szemben azzal, amit addig az érintettek hittek, nem a gyógyszerészek ingyenes tulajdonhoz juttatása, hanem az ágazat „kifehérítése”. Hozzátette: ezt a célt szolgálja a hitelprogram és a patikaalap is. Lapunknak a politikus mindezt azzal egészítette ki: elfogadhatatlan, hogy ne legyenek rendben a pénzügyei annak a patikavállalkozásnak, amely hitelből vagy a patikaalapon keresztül számít tőkebefektetésre üzletrésze megvásárlásához. A 2011-es adatok szerint a gyógyszertári vállalkozások valamivel több mint tíz százalékának 6,7 milliárd mínusza volt. Ebből patikánként átlagosan 26 milliós azonnali tőkepótlásra lenne szükség.

A könnyebb érthetőség kedvéért: a patikaliberalizáció felszámolásáról szóló törvényben 2017 januárjáig minden patikában az ott dolgozó gyógyszerésznek (gyógyszerészeknek) kellene birtokolnia a vállalkozás 51 százalékát, méghozzá úgy, hogy az első 25 százalékos tulajdonrészt 2014 januárjáig meg kell szereznie. Ezt a folyamatot az úgynevezett patikaalapkonstrukció keretében hitellel is segíti a törvény. A célra tízmilliárd forintot különítettek el, ennek egy részéhez a Magyar Fejlesztési Bank által finanszírozott kedvezményes, legfeljebb háromszázalékos hitel formájában vagy az úgynevezett tőkealapkonstrukció keretében juthatnak hozzá a Patikai Tőkeprogram keretében. Az utóbbi nem hitelt nyújt, hanem az érintett patikusok megbízásából tulajdonrészt vásárol vagy tőkét emel az adott patikavállalkozásban. Az állami tulajdonú Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. vásárolja meg a tulajdonrészre jogosult patikust illető százalékot az érintettek helyett. A részvénytársaság a patikus megbízásából szerez üzletrészt, ezt aztán a kedvezményezett gyógyszerésznek ötéves futamidőn belül – élve az opciós jogával – meg kell vennie. Ha időközben a kivásárlás bármilyen okból meghiúsulna, a tőkealap értékesítheti másnak is, aki jogosult patikatulajdont szerezni. A tőkebefektetési alap már előre megmondja, hogy milyen kondíciókkal száll be, és azt is, hogy ki lesz jogosult arra, hogy öt év után az eredeti tulajdonosként visszavásárolja az üzletrészt. Míg a tranzakcióra megbízást adó patikus nem fizeti ki az üzletrészét, addig az állami pénzügyi vállalkozás lesz a gyógyszerész helyett a patikatulajdonos, de a napi működésben a befektetőt a gyógyszerész képviseli.

A lapunknak nyilatkozó gyógyszerész szerint az ő esetében a patikavállalkozás tőkerendezése azt jelentené, hogy előbb valahonnan szert kellene tennie több tízmillió forintra ahhoz, hogy egyáltalán hozzáférjen az állami kedvezményekhez. Ennek előteremtése gondot jelent – mondta, hozzátéve, hogy fogalma sincs, lesz-e az év végére a gyógyszertárban, ahol jelenleg személyjogosként dolgozik, 25 százalékos üzletrésze. Ha viszont nem, akkor a munkahelyét veszíti. Hiszen ha december végéig nem sikerül a tulajdonviszonyokat a törvényben előírt módon rendezni, akkor az egészségbiztosító megszünteti a finanszírozási szerződést, majd ennek híján az Országos Tisztiorvosi Hivatal a működtetési engedélyét is bevonja.

Megmentés vagy befektetés?

A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége nehezményezi, hogy a kétezer főnél kisebb lélekszámú és egy gyógyszertárat működtető települések esetében a törvény kizárja az állami tulajdonszerzés lehetőségét, vagyis épp az egyetlen gyógyszertárat működtető kistelepüléseken a patika fenntartásában az állam nem érdekelt. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége szerint tehát – a kormányzati retorikával ellentétben – valójában nem megmenteni akarják a kispatikákat, sokkal inkább az állami befektetés lehetőségét kívánják megteremteni.