Napi egy kávéba kerül a nyugalom ára
Leginkább a különlegesebb sportot választókat szokták rémisztgetni, például a búvárkodókat a keszonos mentés több százezer forintos költségével, vagy télen a síelőket a közeli osztrák pályákon jellemző helikopteres mentés árával, ami 2 és 4 ezer euró, vagyis 600 ezer és 1,2 millió forint között mozog. És akkor még az orvos rá se nézett a betegre.
A Magyar Biztosítók Szövetsége néhány hete sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra, hogy a hírek szerint a spanyol, görög, ciprusi vagy az olasz kórházakban és praxisokban, illetve egészségügyi intézményekben időnként akadozik az uniós tb-kártya elfogadása. A gazdasági problémák miatt nehézkesebbé vált az állami finanszírozás is – magyarázták. A szövetség utasbiztosítási bizottságának elnöke, Horváth Péter ezért úgy vélte: jelen körülmények között mindenkinek érdemes átgondolnia utazás előtt a biztosítást akkor is, ha rendelkezik európai egészségbiztosítási kártyával.
A legtöbb európai országban van már olyan önrész az egészségügyben, amit mindenkinek meg kell fizetnie, így azoknak az EEK-val rendelkező turistáknak is, akik ez alapján jogosultak az állami ellátásra – hívja fel a figyelmet Marosvölgyi Péter, az Aegondirekt.hu Zrt. vezérigazgatója arra, miért nem helyettesíti a biztosítást az uniós tb-kártya. Mint mondja, utóbbit csak sürgősségi ellátásokra lehet igénybe venni, a fogfájást például nem kezelik, ahogyan a már járóképes beteget is elküldhetik, az ápolás, a kezelés, az utógondozás ugyanis nem kell része legyen a sürgősségnek. Általános probléma az is, hogy a nyaralóhelyeken magánorvosokkal lehet legtöbbször találkozni, ott pedig az EEK nem érvényes. Olyan ez, mintha azt várnánk egy balatoni kistelepülésen, hogy az állami ellátást a nyaralók számának megfelelően határozzák meg, holott az a helyben lakó néhány ember egészségügyi problémájának kezelését hivatott megoldani. A piac viszont kiépül, tehát minél nagyobb a turistaforgalom a helyben lakók számához képest, annál több magánorvos jelenik majd meg, persze magas szolgáltatási díjakkal.
Kéringer Csaba, a K & H Biztosító nem élet termékmenedzsment és kockázatvállalás vezetője szerint ezen okok miatt akkor is érdemes utasbiztosítást kötni, ha a család minden tagja rendelkezik EEK-kártyával. Ráadásul az utasbiztosítások a lopások, pogygyászkárok esetén is jól jönnek, miközben jogi védelmet is adnak, nem beszélve az asszisztenciaszolgáltatásokról. Nem mindegy, hogy a helyi orvosnak kell-e kézzel-lábbal elmutogatni, mi a baj, vagy anyanyelvünkön kapunk telefonos segítséget, megszervezik az ellátásunkat, és nem utolsósorban minden költséget térítenek.
Persze a biztonságnak ára van, és a biztosítók sem tagadják: mindez nekik is üzlet. A piacon tucatnyi társaság tevékenykedik, tavaly 9,5 milliárdos árbevételt hoztak össze. Egy problémamentes nyaralás végén valószínűleg mindenki úgy gondolja, jól jönne az a pénz, amit induláskor biztosításra fordított. Valóban: a cégek nyeresége abból származik, ha nem történik semmi baj, ám – a biztosítás már csak ilyen – a nagy számok törvénye alapján mindig lesz valaki, akivel viszont igen.
A társaságok szerint a biztonság egyáltalán nem drága, még akkor sem, ha egy négyfős család kétheti biztosítása 20 és 40 ezer forint között mozog. Az összeg rémisztően hangzik ugyan, de ezt jobb összevetni a nyaralás költségével: a 40 ezer forintos, mindenre fedezetet nyújtó drága biztosítás a nagyon olcsón számított (százezer forint egy hétre fejenként) kéthetes külföldi út költségének az öt százalékát jelenti. Másként kalkulálva: személyenként naponta összesen 710 forint. Az olcsóbb biztosítás pedig kijön egy kávé árából, egy európai nyaralásra pedig az is elég lehet.
Marosvölgyi Péter azt ajánlja, a biztosítás kiválasztását tájékozódással kezdjük: érdemes felkészülni abból az országból, ahová indulunk. Minél távolabb, minél hosszabb időre indulunk, minél kevésbé ismerjük a helyi szokásokat, az ottani nyelvet, annál erősebb védelemre, vagyis drágább biztosításra lesz szükség. Az Aegondirekt.hu vezérigazgatója az uniós tagországokban egy alacsony vagy egy közepes csomagot is elfogadhatónak tart, az unión kívüli európai országokba már csak a közepeset, a Közel- és Távol-Kelet országaiba, Amerikába, Kínába és Oroszországba látogatva azonban „szigorúan és csakis” a legmagasabb csomagok közül kell választani.
A megfelelő biztosítás azért szükséges, mert így tényleg azt kapjuk, amit várunk: a magasabb ár nagyobb kártérítési limiteket is jelent, vagyis azt, hogy a biztosító valóban kifizeti a horribilis – amerikai vagy orosz – egészségügyi kezelések árát is. Ahhoz persze, hogy elégedettek legyünk, érdemes néhány szabályt is észben tartani – teszi hozzá Kéringer Csaba. A K & H Biztosító szakértője szerint a legfontosabb szabály, hogy baj esetén hívjuk fel a biztosítót: a káreseményről egyébként is értesíteni kell, és miközben fontos segítséget kaphatunk telefonon, azt is megbeszélhetjük, milyen papírok kellenek, mire kell figyelnünk.
A bankkártya mindenre jó?
Egyre több bankkártyához tartozik vagy vásárolható éves utazási biztosítás is – a szakemberek szerint mind többen élnek is a kedvező lehetőséggel, és most már csak kevés esetben fordul elő, hogy az ügyfelek megfeledkeznének a létezéséről. Majtán Petra, az AIG Magyarország baleset-, betegség- és utasbiztosítási igazgatójának beszámolója szerint van olyan ügyfél, aki kifejezetten az utasbiztosítás alapján választ kártyát vagy bankot is. A kártyához tartozó biztosítást alapvetően üzletemberek néhány napos útjaira találták ki (például csak a kártyabirtokosra érvényesek), de mint Majtán Petrától megtudtuk: általában lehet a nyaralásra kiegészítést kötni a családra is. Az AIG szakértője úgy véli, a nyaralás típusa dönti el, hogy érdemes-e egyéb kiegészítő biztosításokat is kötni a meglévő kártyás mellé. Ahol drágább biztosításokra (nagyobb limitekre) van szükség, ott érdemes ezt megfontolni. Európán kívüli célországok, különleges sporttevékenységek (búvárkodás) esetén például általában ajánlott lehet ezt megtenni, de fontos tényező a műszaki cikkek biztosítása is, hiszen a kártyákhoz kapcsolódó termékek többsége erre nem nyújt fedezetet.
Mit nem „fizethetünk” EEK-val?
Betegszállítást
Magán-, alapítványi, egyházi ellátást
Fogorvosi ellátást
Ápolást, kezeléseket
Vizitdíjat, önrészt (amit az adott országban mindenki fizet)
Ennyibe kerül
Spanyolország: vakbélműtét – 4 millió forint
Németország: lábtörés – 2,7 millió forint
Málta: nyombélfekély – 700 ezer forint
Olaszország: agyrázkódás – 160 ezer forint
