Egy rossz lépés, és a nyaralás négymillió forintba fáj
Az asszony ugyanabban a helyzetben találta magát, mint számos brit és német turista az utóbbi években Spanyolországban: az üdülőövezetek túlzsúfolt állami kórházaiban magánbetegként kezelték őt is, és ennek árát ki is fizettették vele. Az Európai Bizottság június elején kötelezettségszegési eljárást indított Madrid ellen az európai jogszabályok megsértése miatt. Erről júniusban lapunkban is beszámoltunk: akkor az illetékes magyar hatóságtól, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól azt az információt kaptuk, hogy magyar turisták nem tettek panaszt hasonló visszaélések miatt.
H. Gabriella ezután kereste meg lapunkat azzal, hogy ő bizony hónapok óta próbálja visszaszerezni a pénzét az OEP-en keresztül. Sikertelenül.
– A szállodában csúsztam el, először nem gyanakodtam komolyabb sérülésre, de aztán egyre rosszabbul lettem. A szálloda mentőt hívott, és azonnal a helyi kórházba vittek. Ott derült ki, hogy combnyaktörést szenvedtem. Két óráig feküdtem vákuumágyon a folyosón, iszonyú fájdalmak közepette. Nem én voltam az egyedüli, rengeteg bajba jutott külföldi volt még ott rajtam kívül. Végül megjelent egy orvos, aki angolul közölte: azonnal meg kell operálni, de addig hozzám sem nyúlnak, amíg ki nem fizetem a tízezer eurót, a műtét árát. Hiába mutogattam az európai egészségbiztosítási kártyámat, amely ingyenes sürgősségi ellátásra jogosítana. Szörnyű fájdalmaim voltak, természetesen az azonnali műtét mellett döntöttem – meséli lapunknak telefonon a nyugdíjas asszony, aki végzettségét tekintve szintén orvos, élete nagy részét a magyar egészségügyben töltötte.
Ám tízezer euró nagy pénz, ekkora limit keveseknek van a hitelkártyájukon. H. Gabriellának kölcsönt kellett felvennie egy alapítványtól, azóta is törleszti a tartozást, természetesen kamatostul. Elismeri, hogy a tenerifei Hospiten Surban elsőrangú ellátásban részesült: mindennap tiszta ágyneműt kapott, finom ebédet, és három nap múlva ki is engedték. A számla ekkor már 13 ezer euróra rúgott.
H. Gabriella itthon benyújtotta a számlát az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, arra hivatkozva, hogy neki – mint az európai egészségbiztosítási kártya tulajdonosának – ingyen járt volna a sürgősségi ellátás az állami kórházban. (Az EEK lényege éppen ez: a külföldön balesetet szenvedő európai állampolgárt ugyanolyan ellátásban kell részesíteni, mint a hazait. Ami egy spanyolnak ingyen járt volna, azért nem lehet egy külfölditől több ezer eurót kérni. Az év végén a tagállamok egészségbiztosítói egymás között elszámolnak, és megtérítik a másik költségeit.)
Az OEP befogadta a számlát, és megpróbálta behajtani a pénzt Madridon, de onnan állítólag a mai napig válasz sem érkezett. – A hatósági eljárás folyamatban van, az ügyet nem zárták le – mondta lapunk kérdésére Szivák Bernadett, a fővárosi kormányhivatal (az ügyben eljáró hatóság) szóvivője, de hozzátette: részletes információt folyamatban levő ügyekről nem adhat. Az OEP e-mailben arról tájékoztatott, van mód arra, hogy valaki utólag számlát nyújtson be, de korántsem biztos, hogy a számlán szereplő teljes összeget megtérítik, nagy valószínűséggel csak annyit, amennyit az állami biztosító számlázott volna hasonló műtétért.
H. Gabriella nemcsak az OEP-re, hanem a bankjára is mérges: utóbb kiderült, a hitelkártyájához biztosítás is járt, de ő a betegágyáról nem a biztosítót, hanem a bankos ügyintézőt hívta a kártyalimit megemelése miatt. Az nem szólt arról, hogy az asszonynak a biztosítónál is be kellett volna jelentenie a balesetet: akkor minden zökkenőmentesen zajlott volna, a biztosító tárgyalt volna a kórházzal, és intézte volna az anyagi ügyeket. Ám ezt most már kár is felemlegetni, a biztosító szóba sem áll vele. – Huszonhat éve vagyok a bank ügyfele, elvártam volna, hogy kicsit többet segítsenek – mondja elkeseredve, de kitart amellett: visszaszerzi a pénzt, amelyet szerinte jogtalanul fizettettek ki vele.
