Forrásaink egybehangzóan azt állítják, hogy mind a szocialisták, mind pedig az Együtt-pártiak a közös listán való indulást tartják a legoptimálisabb forgatókönyvnek; igaz, az Együtt oldalán ebben (főként a Párbeszéd Magyarországért tagjai részéről) van némi hangsúlyeltolódás.

„A közös listával szembeni koordinált indulás mellett egyetlen érv szól csupán: az, hogy nyitva hagyja a közös kormányfőjelölt személyének kérdését” – így értékelte a helyzetet Molnár Zsolt, az MSZP budapesti pártelnöke, a szocialisták tárgyalódelegációjának tagja. A politikus hozzátette, hogy a közös pártlista ugyanakkor a leghatékonyabb a szavazatmaximalizálás szempontjából, ugyanis a töredékszavazatok és az újfajta (a győztest is segítő) kompenzáció miatt egy-két mandátummal könnyen kevesebbet hozhat a külön listákon való indulás.

„A közös lista politikai szempontból is jóval előnyösebb, hiszen jól mutatja azt a fajta együttműködést a szövetségesek között, amely egy közös kormányzás esetében elengedhetetlenül szükséges. A közös lista és a közös miniszterelnök-jelölt személye már a választási időszakban bizonyítja a választók felé, hogy valós együttműködésről van szó, nem pusztán taktikáról. Ha külön listán és külön kormányfőjelöltekkel vágnánk neki a választásoknak, a szavazók részéről jogosan merülne fel a kérdés: ha még ebben sem tudnak megegyezni a felek, akkor hogyan fognak tudni közösen kormányozni? Arról nem is beszélve, hogy a két külön lista és a két miniszterelnök-jelölt óhatatlanul is egymást gyengítő kampányt kell, hogy folytasson a szavazatok megszerzéséért, ez szintén nem segíti a közös célként megfogalmazott kormányváltást. Olyan választót pedig nehezen tudok elképzelni, aki a közös egyéni jelöltet még támogatja, de a közös listát már olyannyira nem, hogy inkább el sem megy szavazni. Aki kormányváltást akar, az tenni is fog érte” – jelentette ki Molnár Zsolt. A politikus hozzátette: koordinált indulásnál a körzetekben az egyéni szavazólapokon ráadásul csak az egyik szervezet logója szerepelne csak, a listás szavazólapon viszont mindkettő, külön-külön sorban, ami megzavarhatná a választókat. „Korábban működött hasonló megoldás a gyakorlatban, de akkor még kétfordulós volt a választás. Ez az új szisztéma még nem ismert a gyakorlatban, így a legbiztosabb megoldás a közös lista és a közös indulás lehet. Világos üzenet kell legyen a választók felé, hogy kik, kikkel és hogyan akarnak kormányváltást” – jelentette ki kérdésünkre Molnár Zsolt.

A budapesti pártelnök lapunknak elismerte, hogy a közös kormányfőjelölt személye nyilvánvalóan kihatással lesz majd az egyéni körzetek elosztásának arányára is. „Hogy pontosan milyen arányban, ez majd a tárgyalások során derül ki” – tette hozzá.

A közös indulás a költségvetés szempontjából is fontos kérdés lehet. László Róbert, a Political Capital választási szakértőjének tanulmánya szerint közös indulás esetén a korteskedésre fordítható állami támogatás elérné az egy jelölőszervezet által lehívható csúcsértéket: az összes egyéni jelölt után járna egy-egymillió forint, ami egyben azt is jelenti, hogy a maximális, 597 milliós listás támogatást is megkapnák; összesen tehát 703 millió forintot. Mivel a teljes legális kampányráfordítás nem haladhatná meg a 995 millió forintot, az állami támogatáson felül legfeljebb további 292 milliót ölhetne a pártszövetség a szavazatvadászatba – írta a szakértő.

Molnár Zsolt