Nyolcmilliárd forinttal támogatja a kormány a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létrehozását – az erről szóló kormányrendelet június 17-én jelent meg. A humántárca június 3-i közleménye szerint a jelenleg kutatóintézeti célokra nem alkalmas, szétszórtan elhelyezkedő ingatlanokban működő létesítmények helyett az MTA Bölcsész- és Társadalomtudományok Kutatóháza a humántudományok kiválósági centrumaként nemzetközileg is versenyképes kutatási környezetet biztosít majd. A kormány kiemelt beruházásként támogatja a kutatóház felépítését, amely a XXI. századi igényeknek megfelelő könyvtárral és várhatóan 30 százalékos üzemeltetésiköltség-megtakarítással működik majd. A kutatóházban kap majd helyet az összes, humán tudománnyal foglalkozó, tavaly összesen 968 személyt foglalkoztató, eddig hat különböző ingatlanban lévő akadémiai intézmény, így a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, és a 2011-es akadémiai összevonások után is önállóságát megőrző Nyelvtudományi Intézet.

A történet fura mellékszála, hogy a kormányhatározatban szereplő MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont nem is a Várban van: maga a központ Pécsett, a hozzá tartozó három intézet pedig szintén a baranyai megyeszékhelyen, illetve a Budaörsi úton működik.

A vári központban található intézetek vezetőinek a közelmúltban bemutatták a hamarosan elkészülő lágymányosi Q2-nek nevezett hipermodern központot – mint olyan épületet, amilyenhez hasonló valósulna meg a Vaskapu és a Tóth Kálmán utca találkozásánál található hatalmas telken, bár a végleges helyszínről még nincs döntés. A mindenféle elektronikával felszerelt Q2 azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését. A történészek sokkal inkább olyan helyen élnének, ahol a történelem tapintható közelségű. Már elkezdődött az igényfelmérés, melyeket Pálinkás Gábor, a lágymányosi Természettudományi Kutatóközpont – röviden az épület nevéről Q2-nek nevezett beruházás – projektbiztosa által vezetett iroda gyűjt össze. Információink szerint Pálinkásra bízzák a bölcsészközpont megépítését is.

Azt, hogy mikor épül fel a kutatóház, nem tudni, de legalább ilyen izgalmas kérdés, hogy mi lesz a megürülő ingatlanokkal, amelyekből kettő a budai Várban található, reprezentatív épület. Az ingatlanok átadásáról nem rendelkezik a kormányhatározat (az illetékes kormánybiztos a közelmúltban nem volt hajlandó válaszolni a Népszava ezzel kapcsolatos kérdésére, és a Vár – állítólag elkészült – 25 éves fejlesztési koncepcióját sem tárta eddig a nyilvánosság elé), ugyanakkor a Miniszterelnökség emberei már megjelentek a két várbeli ingatlanban. Különösen az 1750-ben épült Erdődy-Hatvani-palota érdekelte őket, mely 1984 óta a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének ad otthont. Az intézetben nem csupán kutatószobák vannak, amelyeket minden gond nélkül befogadhat egy irodaház, hanem egy, a palota földszintjén megtekinthető tematikus múzeum is, több mint ötszáz darabos hangszergyűjteménnyel. A Zenetörténeti Múzeumban őrzik például Dohnányi zongoráját, Lajtha László, Pásztory Ditta, Bartók Béla személyes tárgyait, ott van a Bartók Archívum, mely a zeneszerző teljes hagyatékát felöleli, így a Bartók-kutatás első számú helyszíne. Ezenkívül az intézet gondozza a magyar népzenekutatás alapjául szolgáló páratlan népzenei és néptáncgyűjteményt. Kérdéses, hogy az örökösök hozzájárulnak-e a költözéshez. A budai épületegyüttes másik palotájának ékessége az Országház utcai vári konferenciaterem, ahol korábban az akadémiai közgyűléseket tartották.

Az Együtt–PM pártszövetség a napokban írásbeli kérdést intézett a miniszterelnökhöz ( Orbán Viktor jelentette be ugyanis a várbeli épületek kisajátítását az MTA közgyűlésén). Az aláíró Szabó Rebeka jelzi, hogy az elmúlt öt évben közpénzekből több mint 200 millió forintot költöttek a kutatóhelyek épületállományának korszerűsítésére. A politikus azt kéri Orbán Viktortól, nevezze meg, hogy kivel és mikor konzultált az Akadémia illetékesei közül az átköltöztetés ügyében. Megkérdezi továbbá, igaz-e, hogy a kormányzat kívánja birtokba venni a vári épületeket, és hogy okoz-e a döntés fennakadást az érintettek munkájában (közel ezer tudományos munkahelyről van szó). Tájékoztatást kér arról is, hogy pontosan hol és mikor folytathatják munkájukat az intézetben dolgozó kutatók és munkatársaik.

Irány a világszínvonal

Szabó Rebeka írásbeli kérdése számos csúsztatást, pontatlanságot tartalmaz és tájékozatlanságról árulkodik – tájékoztatta lapunkat az MTA. „A képviselő asszony állításával szemben a kormány nem rendelt el kiköltözést az MTA ingatlanjaiból. Az MTA májusi közgyűlésén a miniszterelnök azt jelentette be, hogy a magyar kormány Magyarország egyetlen főhivatású kutatóintézet-hálózatának megújítási programját kiemelt kormányzati beruházásokkal támogatja. A humán tudományok kiválósági centrumaként működő kutatóházban nemzetközileg is versenyképes kutatási környezetben, korszerű könyvtár mellett dolgozhat a képviselő asszony által említett 968 fő, akiknek munkahelyét indokolatlanul láttatja veszélyben forogni. A jelenleg hat, a városban szétszórtan elhelyezkedő, kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán üzemeltethető ingatlanban (pl. egy műemléki épület 2700 négyzetméterén dolgozik 53 fő) elhelyezkedő intézmények új, világszínvonalú kutatóközpontba költözésétől a tervek szerint 30 százalékos üzemeltetésiköltség-megtakarítás várható, továbbá elmaradnak a tetemes felújítási költségek. Az intézmények tehát takarékosabb és korszerűbb intézményi működési keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén végezhetik közfeladataikat.

Az Akadémia Országház utcai palotája