Most már a jelöltekről és a listá(k)ról egyeztet az ellenzék
A tárgyalás nem tűnik egyszerűnek. Nehezíti, hogy a 106 egyéni körzet felosztásának arányszámában leginkább a miniszterelnök-jelölt és vele együtt a közös lista kérdésének eldöntése után lehet csak megállapodni. Ha közös pártlistán indulnak a felek, és közös a kormányfőjelölt, az módosítja egyik vagy másik párt egyéni helyeinek számát is. Tudható, hogy az MSZP nyitott arra, hogy „vastagabban fogjon a ceruzája”, ha az Együtt–PM beáll Mesterházy Attila jelöltsége mögé, míg szintén egyértelmű: ha Bajnai Gordon a közös jelölt, kevesebb szava lehet az egyéniek elosztásában. Forrásaink azt mondják: nincs kizárva, hogy a szocialisták és „Bajnaiék” eleve számszerűsített arányszámmal érkeznek majd a tárgyalásra.
A szintén feszültségpontot jelentő közös vagy külön lista kérdése ugyancsak nyitott. Míg az MSZP egyértelművé tette, hogy a közös lista mellett foglal állást, addig az Együtt–PM részéről hallani más hangokat is. Szigetváriék szintén a közös lista és így a közös, összehangolt kampány mellett érvelnek, a PM-esek viszont némileg húzódoznak a közös névsortól. Sokatmondó például, hogy Scheiring Gábor, a PM egyik maghatározó tagja az egyik legutóbbi blogbejegyzésében azt írta: az egyéni választókerületi jelöltállítás összehangolása kulcskérdés, ez már önmagában is elegendő lehet a kormányváltó szavazatok maximalizálásához. „Az sem biztos, hogy a legmélyebb együttműködés a legjobb együttműködés, tekintettel kell lenni majd a bizonytalanok aktuális helyzetére. (...) A listakérdés tulajdonképpen másodlagos, nem érdemes hiszterizálni, a lényeg, hogy milyen erősek a korszakváltás garanciái, és mennyire látszik a korszakváltó pólus akár közös, akár külön listán indulnak az ellenzéki szereplők” – véli Scheiring. A koordinált jelöltállításról – mondta –, a stratégiáról és a programról minél hamarabb meg kell állapodni, hogy kezdődhessen az építkezés.
A bonyolult mandátumkiosztási mechanizmus miatt adódhat olyan helyzet, amelyben – azonos választói támogatottság mellett – eggyel több vagy kevesebb listás mandátum jut a balközép pártoknak közös vagy koordinált indulás esetén.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a reális esetek döntő többségében nincs különbség az elnyert mandátumok számában, legfeljebb véletlenül fordulhat elő, hogy egy mandátummal kevesebb jut koordinált indulás esetén, de olyan helyzetet is lehet modellezni, amelyben épp a közös indulás hátrányosabb. „Mivel azonban egy mandátumnál nagyobb különbségre nincs esély, ezt tekinthetjük a legtúlértékeltebb szempontnak, ami aligha lesz döntő a tárgyalások során” – mondta.
László Róbert szerint a közös listás és a koordinált listás indulás közötti választás során a legfontosabb kérdés, amit mérlegelniük kell a feleknek, hogy melyik stratégiával lehet több választót mozgósítani.
– A közös listával a Fidesz-kormányt leváltani kívánók széles körében elvárt összefogás látványosan megvalósulna, ami erősítheti az ellenzék kormányképességének percepcióját. Az ellenzék azonban nemcsak a pártok vezetői, hanem a választók szintjén is megosztott. A kutatási adatokból kiolvasható, hogy több százezren lehetnek, akik bár elégedetlenek a kormánnyal, nem volnának hajlandók olyan pártlistára szavazni, amelyen az általuk elutasított párt politikusai is szerepelnek. Választék hiányában ők valószínűleg otthon maradnának – véli, hozzátéve: ha legalább a pártlisták szintjén több lehetőség közül válogathatnak, nagyobb eséllyel aktivizálódnának; ez a koordinált indulás melletti legfőbb érv.
– A választókat ugyanakkor megzavarhatja az „együtt küzdünk a Fidesz ellen, de ne a másikra szavazz, hanem ránk” üzenete. Közös indulás esetén bizonyosan egyetlen közös miniszterelnök-jelölt van, aki egyben a közös lista vezetője. Koordinált indulás esetén két elvi lehetőség van: egyfelől mindkét fél listavezetője miniszterelnök-jelölt is; másfelől az önálló listák és az önálló arcél kampányban való kidomborítása ellenére megneveznek egy közös miniszterelnök-jelöltet – mondta László Róbert.
A választási szakértő kiemelte azt is, hogy a költségvetési kampánytámogatás összege nem befolyásolja ugyan a megállapodást, annak disztribúciója viszont igen: nem mindegy, hogy van-e a feleknek külön kasszájuk.
– A kampányfinanszírozás inkább a felhasználható keret miatt lehet fontos mérlegelési szempont: bár minden bizonnyal nem változik a régi gyakorlat, és a törvény által meghatározottnál jóval több pénzt költenek majd a pártok, bővíti a mozgásteret, ha nem csak egy-, hanem csaknem másfél milliárdot költhetnek legálisan – mondta a szakértő. Szerinte ez a koordinált megállapodás felé billentheti a mérleget.
