'Visszamenni? Ezekhez?'
Az elmúlt két év során három lépcsőben bocsátották el a dolgozók jelentős részét: az MTV, a Magyar Rádió, a Duna TV és a Magyar Távirati Iroda összevont munkáltatója, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 872 dolgozó munkaviszonyát szüntette meg. A munkavállalók fellépésének egyetlen kézzelfogható eredménye az volt, hogy végül a tervezett 1131-nél 259 személlyel kevesebbet bocsátottak el (458 dolgozónak mondtak fel, 414-en közös megegyezéssel távoztak). Az érintettek közül nagyjából húszan indítottak munkaügyi pert; az MTVA tájékoztatása szerint ezeknek a fele még folyamatban van, a másik felébe tartozók vagy peren kívüli egyezséggel zárultak, vagy tárgyalás nélkül elutasították. Tudomásunk szerint viszont egy per – a rádiós Solténszky Tiboré – a munkavállaló győzelmével zárult.
Egy megnyert per is legfeljebb anyagi vigaszt jelenthet, visszavenni csak akkor kell egy leépített közmédiást, ha diszkrimináció miatt perel, és a munkáltató nem tudja bizonyítani, hogy nem érte hátrányos megkülönböztetés az érintettet. Több ilyen eljárás is indult, Sándor Erzsi (Magyar Rádió) például politikai diszkriminációra hivatkozott, de elmondása szerint a bíró azt javasolta, egyezzen meg a munkáltatóval. Noha a szakszervezet és a munkáltató megállapodása alapján a tizenöt évnél régebben ott dolgozókat csak különleges indokkal lehet elbocsátani, esetében kivételt tettek, pár évvel nyugdíjazása előtt mondtak fel neki, húsz év rádiózás után, ráadásul a műsorának megszüntetésére hivatkoztak, mégis ő volt az egyetlen elbocsátott a szerkesztőségből.
– A főnököm közölte, hogy ha nem megyek el közös megegyezéssel, levesz a műsorokról, és így is történt – mondta Sándor Erzsi. Nem az övé volt az egyetlen különös eset, egy másik rádiós szerkesztő esetében azt sem méltányolták, hogy három kiskorú gyermeket nevel, férje pedig munkanélküli. Ő is pereskedik, ahogy az a kollégája is, aki ikerterhessége után jött vissza a rádióhoz, majd fél évre rá kirúgták.
A köztévénél hét embert még a csoportos leépítés előtt, 2010 őszén bocsátottak el gazdasági okokra hivatkozva, ők is pereskednek, közülük ketten jogerősen vesztettek, egyikük maga állt el a pertől, miután a bíró közölte vele, az iratok alapján nincs sok esélye. A kirúgott híradósok egy része nem is kérte, hogy visszavegyék állásába, amit egyikük tömören így indokolt: „Visszamenni? Ezekhez?”
Másokat viszont a leépítésük után rögtön vissza is vettek, de a többség jellemzően inkább peren kívül megegyezett a munkáltatóval, mintsem hogy évekig pereskedjen, hogy aztán ne kapja vissza az állását, sőt a külsős produkcióknál se helyezkedhessen el. A statisztikából emiatt is nehéz pontos képet kapni a leépítésről; mindenesetre az MTVA sajtóirodáján kérdésünkre azt mondták, a csoportos leépítések miatt indított perek nem érintették a munkáltató eredeti elképzeléseit, döntéseit.
„A perek egyedi jogorvoslati eljárások, amelyek a munkaviszonyok megszüntetését nem befolyásolták. Nincs tudomásunk olyan ítéletről a csoportos létszámleépítés keretében, amelyik miatt vissza kellett volna vennünk kollégát.” Az pedig, hogy végül kevesebb embert bocsátottak el a tervezettnél, az MTVA szerint többségében a „méltányos munkáltatói döntéseknek köszönhető”.
A leglátványosabb fellépés a Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezetéhez (TFSZ) köthető: a csoportos létszámleépítés egész folyamatát, de még az MTVA – mint a közmédiumok jogutódja – megalakulását is bíróságon támadta meg. A 2011. nyári első csoportos létszámleépítés miatti perben a TFSZ félsikert ért el: a bíróság jogerősen semmisnek nyilvánította az ideiglenes üzemi tanács és az MTVA megállapodását a leépítésről, mondván, az üzemi tanács megalakulása jogszerűtlen volt, de magát a leépítést jogszerűnek ítélték, tehát a pernek nincs jogkövetkezménye. A TFSZ perújrafelvételt kért, illetve a leépítés második körét is megtámadta, ez még folyamatban van.
– Marad az egyéni jogorvoslati út, de így is nagyon nehéz nyerni, a bíróság ugyanis nem vizsgálja, hogy kit miért rúgtak ki, legfeljebb azt, hogy valóban csökkent-e a létszám és a költség egy-egy alkalmazotti körben, felvettek-e mást ugyanabba a munkakörbe, erre azonban a munkáltató is vigyázott – nyilatkozott lapunknak Nagy Navarro Balázs. A szakszervezeti vezető számos más perben is érintett; az MTVA például beperelte a TFSZ-t, mert amikor nyolc szakszervezeti vezetőt akartak elbocsátani, a szakszervezet nem adta ki őket, de végül elálltak a keresettől, mert emiatt nem tudták volna befejezni a csoportos leépítést. Azért is pereskednek, mert a szakszervezeti vezetőket tüntetéseken való szereplésük miatt akarták rendkívüli felmondással elmozdítani (Nagy Navarro és társai az Éhségsztrájk a tisztességes közmédiáért elnevezésű mozgalmukról, éhségsztrájkjukról váltak ismertté, több demonstráción is felszólaltak); egyikük, Szávuly Aranka jogerősen pert nyert, mivel nem volt jelen azon a tüntetésen, amellyel „hírbe hozták”, kártalanítást is kapott. Nagy Navarro hasonló pere még folyamatban van, ő például kérte a visszahelyezését is, de ennek esélyét némileg csökkenti, hogy a Kunigunda utcai MTVA-bázison nemkívánatos személlyé nyilvánították, és be sem engedik. Emiatt is indult per, amely már a végrehajtásnál tart, így Nagy Navarro szerint végső esetben karhatalmi segítséggel fog bejutni a munkahelyére – méltó módon emlékezve a tüntetéssorozatuk 600. napjára.
