A Vámosszabadi külterületén létrehozandó menekülttábor ellen nem kizárólag a helybéliek tiltakoztak, a terv más környező településeken, így a mintegy tíz kilométerre lévő megyeszékhelyen, Győrben is aggodalmat keltett. Niedermüller Péter szerint tény: a Vámosszabadiról szóló hírekben gyakran egészen durva, szélsőséges véleményekkel lehet találkozni a menekültekkel kapcsolatban.

A DK alelnöke szerint a tiltakozást idegenellenes hecckampány is erősítette. Emlékeztetett rá, hogy a debreceni tábor ügyében a fideszes Kósa Lajos is vállalhatatlan, hangulatkeltő kijelentéseket tett. Teljesen nyilvánvaló – hangsúlyozta Niedermüller –, hogy a Demokratikus Koalíció a leghatározottabban elutasít mindenféle rasszista, idegengyűlölő megnyilvánulást. „Ugyanakkor egyetlen pillanatig sem gondoljuk, hogy egész Vámosszabadi rasszista, idegengyűlölő lenne” –mondta.

A kialakult helyzetért szerinte egyértelműen a kormányzat a felelős, mert mindenféle hatástanulmány és egyeztetés nélkül döntött a tábor létrehozásáról. A Belügyminisztérium előzőleg nem vette fel a kapcsolatot sem a lakossággal, sem az önkormányzattal. Sokan csak a sajtóból értesültek a tábor létrehozásáról. „Ez nem demokratikus eljárás” – állapította meg.

A kormány csak a konfliktus kirobbanása után próbált olyan intézkedéseket hozni, melyek megnyugtatják a helyieket. Az érvényes megállapodás szerint megvizsgálják, okoz-e valamilyen problémát a településnek a menekülttábor léte. Niedermüller Péter szerint az elkövetkező hónapokban a kormányzatnak mindent el kell követnie a feszültségek oldása érdekében.

A kérdésre, hogy a párt vezetői korábban felvették-e a kapcsolatot a polgármesterrel, az alelnök közölte: tudomása szerint Molnár Csaba beszélt vele, de szó sincs arról, hogy bármire utasította volna. A DK alapvetően a helyi társadalom ügyének tekinti a kérdést. A polgármester – jelentette ki Niedermüller – demokratikus meggyőződésű ember, aki jót akar a falunak, és tekintettel van a menedékkérők érdekeire is.

Nemrégiben Iván Júlia, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője is elsősorban az előzetes tájékoztatás hiányosságaival indokolta a konfliktusokat, és lapunknak nyilatkozva bejelentette: a jogvédő szervezet a tábor megnyitása után vizsgálatot készül végezni a helyszínen.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint nem eleve reménytelen meggyőzni egy település vezetőit arról, hogy helyet adjanak a menedékkérőket befogadó tábornak. Sok múlik a megfelelő előkészítésen és az önkormányzat hozzáállásán. A humanitárius szempontokon túl anyagilag is érdekeltté lehet tenni az embereket: egy befogadóállomás létesítése újmunkahelyeket teremt, a takarítótól kezdve a boltosig sok helybélinek adhat megélhetést. (A példa nem feltétlenül a konkrét esetre vonatkozik, hisz az elmúlt hetekben arról olvashattunk, hogy a menekülttábor hírére gazdasági befektetők pártoltak el Vámosszabaditól.)

Komoly összegeket lehet nyerni az Európai Menekültügyi Alaptól. A támogatás nem automatikus, de – hívta fel a figyelmet Iván Júlia – jó pályázatokkal az önkormányzat az egész települést fejlődési pályára állíthatja.