Kormányzati huszárvágás: Az állatnak nem kell helyben élnie
„Gőgös Zoltán nem más, mint egy tehénpaparazzi!” – mondta néhány hete egyik országgyűlési felszólalásában a vidékfejlesztési tárca parlamenti államtitkára. Budai Gyula azért aggatta e sajátos jelzőt a szocialista politikusra, mert Gőgös – aki nem mellesleg szintén agrárállamtitkár volt korábban – több megyében is maga „ellenőrizte” a földbérletpályázatokban vállalt teljesítéseket, így például a vállalt állatállomány tényleges meglétét. Gőgös több helyen is saját készítésű fotókkal igazolta, hogy a szerinte mutyival nyertes pályázók földjein nyoma sincsen azoknak a csordáknak, amelyeket a kiírás szerint tartaniuk kellene a bérlőknek. Budai ezt kommentálta „tehénpaparazziként” (ami egyébként helyesen „paparazzo”), de kifogásolta azt is, hogy a szocialista politikus „Rákosi-módszerekkel” zaklatja a tisztes vidéki vállalkozókat.
Gőgös szerint az agrárminiszter egyik legutóbbi állításával beigazolódott azon állítása, amely szerint bizonyos nyertesek nem, vagy legalábbis meglehetősen sajátos keretek között teljesítik csak a pályázatban előírtakat. A napokban konkrét földpályázatokkal kapcsolatban feltett írásbeli kérdésére válaszul ugyanis Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egyebek mellett azt írta, hogy a Fejér megyei Kajászón történt egyik helyi ellenőrzés során megállapították: a pályázat nyertese a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette, sőt valamivel több állatot is tart az előírtnál. Az írásbeli válasz ugyanakkor azt is leírja, hogy a szerződésben vállalt „72,5 nagyállat-egységet” nem a kajászói földön, hanem egy nógrád megyeri ingatlanon tartja az érintett. Ez pedig az ellenőrzés és a szaktárca szerint rendben is van.
Gőgös Zoltán szerint viszont mindez azt igazolja, hogy valóban előfordulnak olyan esetek, amikor a Fideszhez közel álló nyertesek visszaélnek a pályázati feltételekkel. „Felháborító és egyben életszerűtlen ez az eset, és nem mellékesen igazolja, hogy szükség volt azokra a személyes ellenőrzésekre, amelyeket az elmúlt fél év során végeztem. Azt látjuk ugyanis a miniszteri válaszban, hogy a tárgyat képező kajászói terület nyertese – aki egyébként a kápolnásnyéki önkormányzat pénzügyi bizottságának egyik külsős tagja és nádarató-tetőfedő vállalkozó – bár teljesítette a vállalt állattartási kötelezettséget, de az állatait a földterülettől százhatvan kilométerrel messzebb, Nógrádmegyeren tartja. Rendkívül életszerűtlen, hogy valaki, aki a pályázati feltételeknek megfelelően Kajászón vagy húsz kilométeres körzetében lakik, Nógrádmegyeren tartson állatokat. Nem hiszem, hogy bárki azért naponta ezt a több mint száz kilométeres távolságot többször is megteszi, hogy például az állattenyésztési munkákat elvégezze” – fogalmazott a szocialista politikus.
Gőgös Zoltán szerint elvárható lenne, hogy az agrárminiszter szüntesse meg az ilyen és ehhez hasonló helyzeteket, mint például azt, hogy Nagyesztergárban egy vállalkozó a közel száz kilométerre lévő Lesencetomajról „lízingeljen” szürke marhákat. „Az üzleti tervek be-, illetve be nem tartásának személyes, helyszíni vizsgálatával ki lehet szűrni legalább egy részét a mutyizóknak, az állatokat lízingelőknek. Folytatni is fogom ezt a feltárást!” – fogalmazott Gőgös Zoltán.
Mindehhez hozzátartozik, hogy a vidékfejlesztési tárca egyik korábbi közleménye szerint a helyben lakás alapfeltétele a pályázó gazdára, nem pedig az állataira vonatkozik, így az nem jelent problémát, ha valaki úgy nyert el földet, hogy az állatokat nem az elnyert földeken tartja. „A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a jogszabályokban előírt kötelezettségének megfelelően minden ellenőrzést végrehajt, folyamatosan figyelve a szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesülését” – írta a minisztérium.
Ha nincs internete, küldjön e-mailt!
A mai nappal jár le az adategyeztetés és tagdíjbevallás határideje a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál, a bevallók közül eddig az őstermelők voltak a legaktívabbak. Az adategyeztetés és tagdíjbevallás elektronikusan történik a NAK egyik külön honlapján. Érdekesség, hogy a szervezet nemrég kiadott közleménye szerint, amelyik gazdálkodónak nincs internet-hozzáférése vagy elérése, annak örömmel segítenek. A NAK tanácsadóit viszont – ugyanezen közlemény szerint – csak az agrárkamara internetes honlapján keresztül lehet elérni. (Sz. T. L.)