Ferenc pápa empátiával nyilatkozott a melegekről. „…ha valaki meleg, és az Urat keresi és jó szándékú, ki vagyok én, hogy elítéljem?” – mondta újságírói kérdésre Ferenc pápa a Brazíliában rendezett ifjúsági világtalálkozó után, útban hazafelé a repülőgépen. A nemzetközi sajtó egyöntetűen elmozdulásnak tartja álláspontját e kényes kérdésben: van lap, a cseh Hospodarské Noviny, amely az eddigi legnagyobb lépésnek nevezi Ferenc kijelentését, ugyanakkor a Le Monde-tól kezdve a Süddeutsche Zeitungig rámutatnak arra, hogy Ferenc pápa nem írta felül a Bibliát.

A katolikus egyház a homoszexualitást a természeti törvénnyel ellentétesnek tartja. A katolikus tanításoknak azonban vannak olyan részei is, amelyekről kevesebb szó esik. A katekizmus (a hitelvek gyűjteménye) szerint „tisztelettel, együttérzéssel és gyengédséggel kell fogadni” a melegeket, „kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét”. A homoszexuális emberek „arra hivatottak, hogy Isten akaratát valósítsák meg életükben, és ha keresztények, az állapotukból adódó esetleges nehézségeket egyesítsék Urunknak a kereszten hozott áldozatával”.

A pápa tehát nem írta felül a katolikus tanítást, hanem annak szellemiségében nyilatkozott. A kijelentés mégis nagy feltűnést keltett, a hír gyorsan bejárta a világsajtót. Aminek az lehet az oka, hogy kevés hasonlóan elfogadó megnyilvánulással találkozni a katolikus egyház részéről. Ugyanez érvényes az önmagukat kereszténydemokrataként meghatározó pártokra – legalábbis nálunk.

A KDNP homofób akciói közül alighanem Semjén Zsolt 2005-ös szereplése a legemlékezetesebb: a pártelnök egy kereszténydemokrata rendezvényen arról értekezett, hogy az szavazzon az SZDSZ-re, aki azt szeretné, ha „tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól” szerezné.

A KDNP nemrégiben „utazó cirkusznak” és „politikai haszonlesők menetének” minősítette a Budapest Pride felvonulást. Kérdés, hogy Ferenc pápa kijelentése lesz-e valamilyen hatással a párt kommunikációjára.

Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakciójának vezetője kérdésünkre előrebocsátotta: különbséget kell tenni a homoszexualitás jelenségének megítélése, valamint az egyes emberek iránti megértés és szeretet között. Az idézett pápai kijelentés az utóbbiról, az emberek felé forduló egyházról szól. Való igaz – folytatta Harrach –, hogy ebben a kényes kérdésben az egyház vezetői nem nagyon szoktak ügyelni a különbségtételre. A pápa megnyilatkozása ilyen szempontból kétségtelenül újdonság, a hitbéli tanítások azonban változatlanok: a házasságot az egyház továbbra is csak férfi és nő között tartja elképzelhetőnek, nem támogatja, hogy meleg párok örökbe fogadhassanak gyerekeket, a homoszexualitást a magánélet szférájába sorolja.

A pápához hasonlóan a KDNP is elutasítja, hogy ideológiai és politikai célok érdekében, a hagyományos értékek fellazítására használják fel a melegeket – mondta Harrach. A kereszténydemokraták politikai és társadalmi céljai összhangban vannak a katolikus egyház tanításaival. A frakcióvezető nem látja indokoltnak, hogy finomítsanak a stíluson, amikor véleményt nyilvánítanak a melegek ügyéről.

A KDNP – így Harrach – nem egyházi szervezet, hanem párt, ennek megfelelően a politikában megszokott eszközöket alkalmazza. Márpedig az ellenfelekkel folytatott küzdelemnek része a kemény megfogalmazás. A frakcióvezető szerint furcsa lenne, ha a KDNP-sek politikus létükre úgy beszélnének, mint a hitéleti kérdésekben megnyilvánuló egyházi emberek.

– A melegközösségen belül komoly és pozitív visszhangja volt a pápa szavainak – számolt be Hanzli Péter, a Budapest Pride szóvivője. Annyiban viszont kénytelen egyetérteni Harrach Péterrel: a tanítások ettől nem változtak, a katolikus egyház bűnnek tekinti a homoszexualitást. Mészáros György, a Mozaik nevű ökumenikus meleg keresztény közösség tagja viszont azt hangsúlyozta, az eddigi nyilatkozatokhoz képest a pápa másfajta tónusban beszélt a melegekről. A kijelentés hozzájárulhat a dialógushoz a katolikus egyház és a melegek között.

A pápa a repülőgépen