Az új vezérigazgató azonnali leváltását Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere kezdeményezte. Bóka többszöri megkeresésünkre sem reagált, így lépésének indokát csak abból a levélből lehet kiolvasni, amit a rendkívüli közgyűlés összehívását sürgetve a Bahart vezérigazgatójának írt, egyúttal elküldte annak a 22 balatoni településnek is, amely társtulajdonosa a hajózási cégnek. A füredi polgármester a levelében egy júniusi ingatlanügylet körülményeit kifogásolja: a Bahart – a közgyűlés tudta és jóváhagyása nélkül – 450 millió forintért megvásárolt Siófoktól (pontosabban a siófoki önkormányzat tulajdonában lévő Balaton-parti Kft.-től) egy 1,2 hektáros, üresen álló Horgony utcai ingatlant, amely a hajózási cég székhelyének közelében található. Az üzlet megkötése után a Bahart azonnal át is utalt 200 millió forint vételárrészletet az eladónak.

Bóka István szerint azonban az ügylet szabálytalanul köttetett meg, mivel Halmos Gábor vezérigazgatónak a kontraktus aláírása előtt be kellett volna szereznie a zrt. tulajdonosi közgyűlésének jóváhagyását. Bóka azon az állásponton van, hogy a szerződés jelen formájában nem érvényes, „függő jogi helyzet alakult ki”, így a vezérigazgató indokolatlanul és jogszerűtlenül fizetett ki 200 millió forintot Siófoknak. A füredi polgármester – feltehetőleg a bizalomvesztés okán – a levelében kezdeményezi Halmos Gábor leváltását. A május óta hivatalban lévő vezérigazgató megkeresésünkre szűkszavúan nyilatkozott. Közölte: az augusztusi rendkívüli közgyűlésen mindenképpen napirendre került volna az ingatlanügylet, hiszen azt senki nem vitatja, hogy a szerződés érvényességéhez a közgyűlés jóváhagyása kell. Halmos Gábor azt mondta, két jogi szakvélemény is van a birtokában, amelyek szerint a közgyűlés utólag is hozzájárulhat a kontraktushoz, továbbá nem lépte át a hatáskörét akkor, amikor rendelkezett a 200 millió forint kifizetéséről.

Nem meglepő, hogy hasonló véleményen van Balázs Árpád, Siófok első embere is. A fideszes polgármester megfogalmazása szerint Bóka István „határozottan téves jogi álláspontot” képvisel az ügyben, ugyanis adásvételi szerződésekben megszokott formula az úgynevezett „bontó feltétel” beiktatása. Most is ez történt: ha a Bahart rendkívüli közgyűlése utólag nem hagyja jóvá a kontraktust, a szerződés érvénytelenné válik, Siófok pedig visszafizeti a 200 milliót.

Mint ismert, a tóparti önkormányzatok 2008 óta kizárólagos tulajdonosai az egykori állami hajózási vállalatnak, azóta a részvény-elővásárlási joggal rendelkező települések a folyamatos adásvételekkel alaposan átrendezték a belső erőviszonyokat. Ma már egyértelműen Siófoké a cégen belüli vezető szerep, a déli parti város jelenleg 40,3 százalékot birtokol a részvényekből. Siófok térnyerése elsősorban a kilencszázalékos részesedéssel bíró Balatonfüred érdekeit sérti, a Baharton belüli tulajdonviszonyok átrendeződése miatt Bókának és Balázsnak, a „Balaton két erős emberének” már korábban is akadt konfliktusa egymással. Ha a mostani ingatlanügylet megvalósul, Siófok két legyet üthet egy csapásra: elkönyvelhet 450 millió forint bevételt, amelynek jelentős részét az önkormányzat tervei szerint a Bahart tőkeemelésére fordítanák, így a város tulajdonrésze a cégen belül 46 százalékra emelkedne.

Megkérdeztük több tóparti település polgármesterét is, mit gondolnak az ingatlanügyről, ám legtöbben csak név nélkül fogalmazták meg a véleményüket. Többen is kifejtették: egyrészt nem tudják eldönteni, melyik jogi álláspont a helyes, másfelől nem szeretnének nyíltan állást foglalni a Bóka–Balázs háborúban. Egyedül Tósoki Imre, Tihany első embere adta a nevét a mondandójához, aki közölte: a korábbi cégvezetés idejében nem volt szokás, hogy közel félmilliárd forintos vásárlásról csak utólag tájékoztassák a tulajdonostársakat.

Felmerül a kérdés, miért volt olyan sürgős a ingatlan megszerzése a Bahartnak, hogy az új cégvezető hivatalba lépése után az első hetekben tető alá hozta a vásárlást. Annyit sikerült kiderítenünk, hogy a siófoki önkormányzat már évekkel korábban felajánlotta a szóban forgó területet a cégnek azzal, hogy ideális helyszíne lehetne egy szerelő- és gyártócsarnoknak. Balázs Árpád szerint az adásvételt kizárólag az motiválta, hogy a városnak nem volt szüksége az ingatlanra, a Bahartnak viszont igen. Hozzátette: a májusi vezetőváltást ő maga elsősorban azért szorgalmazta, mert a korábbi menedzsment nem volt eléggé elkötelezett és rugalmas a hajózási cég szükségszerű fejlesztéseivel kapcsolatban.

A lapunknak név nélkül nyilatkozó polgármesterek közül többen is felvetették, hogy az ingatlanügylet hátterében más is állhat: a Baharttól kapott 200 millió forinttal Siófok lényegében egy olyan pénzügyi segélyhez jutott, amit ha utólag vissza is kell fizetnie, akár pillanatnyi likviditási problémák megoldására is alkalmas lehet. Többen is úgy vélték, a nyereséges cég éléről talán azért kellett távoznia Horváth Gyulának, mert nem kívánt asszisztálni ehhez az ügylethez.

Megkerestük Horváth Gyulát, aki 16 évig irányította a Bahartot, de kérdésünkre azt mondta, a távozásával kapcsolatos találgatásokat nem kívánja kommentálni.

Nyereséges üzem