Pintér az amerikai kémprogramról: magyarok érintettsége nem zárható ki
A nemzetközi botrány alapját egy 2007-ben kezdődött Prism fedőnevű akció adja, amelynek keretében az amerikai belbiztonsági szolgálat számára a hét legnagyobb online szolgáltatás, köztük a Google, a Facebook, a Skype vagy épp a YouTube is hozzáférést adott a felhasználók adataihoz. Egy a Washington Post által megszellőztetett prezentáció szerint az amerikai NSA korlátlanul hozzáfért és hozzáférhet a szervereken tárolt e-mailekhez, szöveges, hangalapú és videós beszélgetésekhez, tárolt fotókhoz és videókhoz, elküldött fájlokhoz, videókonferenciákhoz, közösségi tevékenységekhez, feltöltött fájlokhoz, illetve olyan metaadatokhoz is, mint a felhasználók belépései a rendszerbe.
Az adatgyűjtőbotrányt egy volt CIA-ügynök, bizonyos Edward Snowden robbantotta ki a The Guadiannek és a Washington Postnak adott nyilatkozataival. Az ügy azért is sajátos, mert az NSA feladata alapvetően a külföldi kommunikáció lehallgatása és a külső elhárítás, a Prism-programmal pedig nemcsak amerikai, de európai uniós és unión kívüli országok polgárait – így akár politikusokat – is megfigyelhettek és megfigyelhetnek.
Az ügyben Mile Lajos LMP-s országgyűlési képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság tagja kérdezte írásban a belügyminisztert. A politikus „figyelünk-e arra, hogy megfigyelnek-e?” című levelében arra várt választ, hogy a magyar hatóságok kezdeményeztek-e a botrány kirobbanása óta egyeztetést az USA illetékeseivel, foganatosítottak-e feltáró és óvintézkedéseket Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek védelmében, folytatnak-e egyeztetéseket a partnerszolgálatokkal a lehetséges problémák feltárására, az esetleges jogtalanságok azonosítására.
Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszában leszögezte, hogy a Prism-rendszerrel kapcsolatos legfontosabb aggály, hogy a magánadatok széles köréhez biztosít hozzáférést, mégpedig készletező jelleggel: ez a fajta megfigyelés az EU tagállamai körében elismert és garantált célhoz kötöttség alapelvét súlyosan sérti abból következően, hogy nem egyedileg meghatározott személyekhez vagy eljáráshoz kötődik.
„Az irányításom alá tartozó szerveknél nem keletkezett arra vonatkozóan információ, hogy az amerikai NSA kifejezetten hazánkat érintően is folytatott volna különleges, felderítő tevékenységet, de hazánk, illetve magyar állampolgárok érintettsége (az NSA kapacitásaira, a külföldi kommunikáció lehallgatására vonatkozó hatáskörére, illetve a Prism-rendszer sajtóban is napvilágot látott képességeire tekintettel) nem zárható ki” – fogalmazott Pintér Sándor.
A belügyi tárca vezetőjének kijelentése nyomán a Népszabadság is tájékoztatást kért a minisztériumtól, egyebek mellett arra vonatkozóan, hogy ha magyarok érintettsége sem zárható ki, úgy a BM milyen intézkedéseket tett ennek kivizsgálására, milyen lépéseket tettek és tehetnek a hasonló adatgyűjtések kiszűrésére, illetve, hogy a magyar fél kért-e bármilyen tájékoztatást az ügyben az amerikai NSA-tól, hangsúlyozottan a magyar állam és a magyar állampolgárok adatainak védelme érdekében.
Mester Dávid, a Belügyminisztérium sajtófőnök-helyettese kérdéseinkre azt közölte: hazánk, illetve magyar állampolgárok érintettsége nem állapítható meg a rendelkezésre álló adatok alapján, az elvi lehetőség viszont valóban nem zárható ki. „De kifejezetten hazánkat érintő különleges, felderítő tevékenységre utaló információ nem áll rendelkezésre” – hangsúlyozta Mester Dávid.
A biztonsági lépésekre vonatkozó kérdésünkre azt mondta: kiadták Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiáját, s ennek alapján megkezdődött és jelenleg is folyamatban van a kibertér védelmével kapcsolatos szervezetrendszer kialakítása. „E folyamatnak szerves részét képezte az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény elfogadása, amely idén július elején hatályba lépett. A törvény szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró információs rendszereket érintő biztonsági események kezelése érdekében kormányzati eseménykezelő központ jött létre. Összességében kijelenthető, hogy az új szabályozási környezet a védelmi képességek fokozása, a biztonsági események megakadályozása céljából hatékony követelmény- és szervezetrendszert hoz létre: az esetleges beavatkozások veszélyeinek, kockázatainak mérséklésére jelenleg is több eszköz áll rendelkezésünkre” – fogalmazott, hozzátéve: a diplomáciai kérdések viszont nem a BM illetékességi körébe tartoznak. Tény, hogy korábban Martonyi János külügyminiszter az amerikai nagykövettől tájékoztatást kért a Prism-botrány kapcsán.
Lapunk megkereste az ügyben Molnár Zsolt szocialista képviselőt, a nemzetbiztonsági bizottság elnökét is, aki a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a megfigyelés „elvi lehetősége” mindenképpen pontosításra szorul. Mivel partnerországról és partnerszolgálatokról van szó, így nincs szükség azonnali lépésekre, de az országgyűlési bizottság szeptemberi ülésén kezdeményezni fogja, hogy a felmerült kérdésekkel kapcsolatban az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetése érdemi tájékoztatást adjon.
A Google szóvivője cikkünk nyomán az ügyben azt a tájékoztatást adta, hogy a cég semmiféle széleskörű adatgyűjtésre nem adott lehetőséget a hatóságoknak. Leszögezték, hogy a Google nem csatlakozott a PRISM programhoz és semmilyen más megfigyelési programhoz sem, rendszereihez nem ad hozzáférést sem az Egyesült Államok, sem más ország kormányának, hatóságainak. „Felhasználói adatokat csak és kizárólag a törvényben meghatározott feltételek mellett ad ki a Google. Ezek törvényes, eseti és célzott kérelmek, például nyomozások, büntető eljárásokhoz kapcsolódnak; ezen kérelmek a Google felhasználóinak egy elenyésző töredékét érintik csak. Szó sincs a sajtóban feltételezett méretű adatszolgáltatásról. Téves az a nemzetközi sajtóban megjelent feltételezés is, hogy a törvényes adatkérelmek a sajtóban leírt tömeges és folyamatos adatszolgáltatás alapját adnák” - hangsúlyozták.
A Google szóvivője hozzátette azt is: a cég nagyon komolyan veszi a felhasználói adatok védelmét. „A felhasználói adatokra vonatkozó kérelmeket minden esetben alaposan tanulmányozzuk és az érvényes jogi eljárásoknak megfelelően reagálunk rájuk. Időről időre felbukkannak híresztelések, melyek szerint a kormányzati szerveknek valamiféle 'hátsó ajtón' keresztül hozzáférést adnánk a rendszereinkhez, de ilyen 'hátsó ajtó' nem létezik.” - nyilatkozta a szóvivő.
