Az új családpolitika lényeges eleme a pénzbeli támogatás, a legjobb támogatási eszköz pedig a családi adókedvezmény – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. Szerinte ezzel szemben áll az a baloldali törekvés, hogy a segélyszerű támogatásokat erősítsék, ami viszont a „megélhetési gyermekvállalást” segíti. A KDNP-s politikus fontos eszköznek nevezte a lakástámogatást, valamint a munka és a családi élet összeegyeztethetőségének segítését is.

Csakhogy ezen – a gyermekvállalási kedv ösztönzése szempontjából a demográfusok által is kardinális kérdésnek tartott – problémákra egyelőre nem kínál megoldást a kormány. Szerdán a 10+1 pontból álló népesedéspolitikai akcióterv egyetlen eleméről, a családi adókedvezmény kiterjesztéséről döntött csupán a kabinet. E szerint 2014-től úgy alakítják át a személyi jövedelemadót, hogy a családi adókedvezmény szja-ból fel nem használható részét a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból is le lehessen vonni. A családi adókedvezményt ugyanis eddig sokan nem tudták igénybe venni, mert nem volt elég magas hozzá a jövedelmük.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerint a jövőben minden gyermekes család teljes egészében igénybe veheti majd a családi adókedvezményt. Ez persze erős csúsztatás, hiszen, mint arra Kormos Kata, az MSZP szóvivője is rámutatott, a döntés épp a legszegényebbeket nem érinti, például azokat, ahol a szülők munkanélküliek vagy közmunkaprogramban dolgoznak. Az élettársi kapcsolatban élő szülők keresete ráadásul nem adódik össze, így nem tudják maradéktalanul érvényesíteni a családi adókedvezményt – tette hozzá. A 10+1 pontos akciótervnek egyébként ez a legdrágább eleme. Az a szakértői anyag, amely még csupán az egészségbiztosítási járulék terhére bővítette volna ki az adókedvezményt, 20-30 milliárd forintos költséggel számol 2014-re.

Ez ugyanakkor a javaslatok közül az, amelyik nem annyira a gyermekvállalási kedv növekedésére lehetne hatással – az adókedvezmény 2011-es bevezetése óta sem nőtt, hiszen csökkent a születésszám –, hanem inkább a gyermekszegénység mérséklésében játszhat szerepet (és nem mellesleg: a jövő évi kampányidőszakban a családok már a zsebükben fogják érezni a megmaradt adóforintokat).

– Az egyik szemem sír, a másik nevet – kommentálta a kormánydöntést Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Mint mondta: a gyermekes családok anyagi helyzetének javulása fontos dolog, de a tragikus születésszámokon csak egy átfogó intézkedéscsomaggal lehetne változtatni. Megjegyezte: az adókedvezmény talán a harmadik gyermek vállalását ösztönözheti majd. Az adókedvezménynek köszönhetően-e, vagy sem, egyelőre nem tudni, mindenesetre az utóbbi évek egyetlen pozitív fejleménye, hogy a harmadikként vagy többedikként megszületett gyermekek aránya nem csökkent: stabilan 15 százaléknyi.

Ezzel egyidejűleg azonban jelentősen csökkent a kétgyermekes családok aránya, a 30 éves nők fele pedig gyermektelen: ilyen magas még soha nem volt a számuk. Pongrácz Tiborné szerint elsősorban ezeknek a meg nem született első, illetve második gyermekeknek a megszületését kellene ösztönözni egy komplex programmal, mert igazán ők állíthatják meg a népességcsökkenést. Ebben pedig kulcskérdésként a munka és a gyermekvállalás összeegyeztethetőségét kellene segíteni, a legnagyobb akadályt ugyanis ez jelenti a gyermekvállalás előtt. Ehhez többek között a bölcsődei ellátás fejlesztésére volna szükség, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésére.

A nők egyébként nem karriervágyból szeretnének visszatérni munkahelyükre, hanem éppen a család érdekében. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben ugyanis a családok arra törekszenek, hogy két kereső is legyen, így akkor sem süllyednek mélyszegénységbe, ha az egyik szülő elveszítené a munkáját – mutatott rá Pongrácz Tiborné. A Fidesz tarsolyában persze vannak még javaslatok: például arra vonatkozóan, hogy a háromgyermekes édesanyákat a legkisebb gyermek nyolcéves koráig költségmentesen lehessen foglalkoztatni, vagy hogy a gyermekvállalás előbbre hozásának érdekében az egyetemi évek alatt anyává váló nők tanulmányi idejét is munkaviszonynak tekintsék.

Hogy azonban ezekről mikor hoz döntést a kormány, nem tudni. A szintén a javaslatok között szereplő rugalmas gyed bevezetéséről szeptemberben tárgyalnak. Ennek lényege, hogy előre kiszámolják, a gyerek hároméves koráig milyen összegű juttatások járnának, és ezt akkor is megkapnák az anyák, ha előbb visszatérnek dolgozni, vagy előbb születik meg a kistestvér. Jelenleg ugyanis előbbi esetben le kell mondani az anyasági támogatásokról, utóbbi esetben pedig csak az egyik gyerek után jár a juttatás. Az anyák egyébként zömmel a gyerek kétéves kora körül térnének vissza a munkaerőpiacra: ekkor jár le a nagyobb összegű, a minimálbér 70 százalékában maximalizált gyed, és jön helyette a bruttó 28 500 forintos gyes.

Vagyis igazából a gyes volna az, amit megkapnának a munka mellett is az anyák. Ez viszont nem volna nagy újdonság, hiszen azt még a Gyurcsány-kormány vezette be, hogy a gyes folyósítása mellett korlátlanul lehessen dolgozni. Igaz, az Orbán-kormány ezt eltörölte, így jelenleg a gyes mellett csak heti 30 órát dolgozhat az anya. Az új rendszerben persze elképzelhető, hogy az anyák megpróbálnak még korábban visszamenni dolgozni, hiszen nem kell megvárniuk a gyerek kétéves korát ahhoz, hogy kimeríthessék a maximális „gyedkeretet”. A magánbölcsit vagy a családi napközit pedig – amelyekért havonta 40-100 ezer forintot kell fizetni – finanszírozhatnák a gyedből vagy a gyesből.

A nagycsaládosok lesznek az igazi nyertesek

Az egygyermekesek, illetve a 130 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező kétgyermekes családok nem fognak profitálni a családi adókedvezmény kibővítéséből: ők eddig is teljes mértékben tudták érvényesíteni a kedvezményt. A haszonélvezők a három-, illetve négygyermekes, 618 750, illetve 825 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkező családok lesznek – mondta el érdeklődésünkre Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. adóüzletág-vezetője. Hozzátette: egy kétgyermekes család esetén jelenleg 125 ezer forint bruttó jövedelemre van szükség ahhoz, hogy az adóalap-kedvezményt teljes mértékben ki lehessen használni.

Az új szabályok alapján viszont már egy minimálbérnyi jövedelem is elég lesz a teljes kedvezmény érvényesítésére, sőt, akár egy részmunkaidős foglalkoztatás is elegendő lehet, ha a bruttó kifizetés eléri az 60 607 forintot. Egy bruttó 100 ezer forintos jövedelemmel rendelkező kétgyermekes család pedig havi négyezer forintot nyer az új szabályozással. Egy háromgyermekes család jelenleg 618 750 forint bruttó jövedelem fölött tudja teljes mértékben érvényesíteni az adóalap-kedvezményt. Az új szabályok alapján viszont már havi bruttó 300 ezer forint jövedelem esetén érvényesíthetik majd a teljes kedvezményt, így jövőre 51 ezer forinttal több marad a családi kasszában. Egy bruttó 400 ezer forint jövedelmű, négygyermekes család pedig 68 ezer forintot profitálhat havonta az új számításnak köszönhetően. 

„A tragikus születésszámokon csak egy átfogó intézkedéscsomaggal lehetne változtatni”