Eddig alig lehetett hallani a Tom Lantos Intézetről, pedig két évvel ezelőtt, amikor létrejött, óriási volt a felhajtás. Az intézet megalapítását Hillary Clinton amerikai külügyminiszter budapesti látogatásához időzítették. A Parlamentben rendezett hivatalos ceremónián a teljes magyar politikai elit felvonult, Orbán Viktor nem győzte hangsúlyozni, milyen szoros a szövetség az Egyesült Államok és Magyarország között. Az alapítóünnepség óta viszont a közvélemény csak elvétve találkozik az intézet nevével. Szerepe lehet ebben a gyakori vezetőváltásnak is: a mostani igazgató, Bíró Anna-Mária már harmadik a sorban. Bíró határozottan közli, hogy az intézet jelenlegi tevékenységéről és terveiről szívesen beszél, de az elmúlt két év összegzése nem az ő tiszte.

A Tom Lantos Intézet a Demokrácia Központ Közalapítvány „felügyelete alatt működő, önálló jogi személyiséggel rendelkező” intézmény. A közalapítvány vezetője jelenleg Schöpflin György fideszes EP-képviselő, alelnöke a szocialista Kovács László, a kuratóriumban több párt képviselője is helyet kap. Az igazgatón kívül három munkatársat foglalkoztató intézet elvileg nem kormányzati szervezet, de azt sem állíthatjuk, hogy attól független lenne. Miközben az amerikai nagykövetség és a Nyílt Társadalom Intézet is támogatói között szerepel, költségvetésének túlnyomó részét a magyar Külügyminisztériumtól érkező mintegy évi 50 millió forint teszi ki.

Ha egy emberi jogokkal foglalkozó szervezet komolyan veszi a dolgát, akkor óhatatlanul is összeütközésbe kerül azzal a mindenkori kormányzattal, amelytől – jelen esetben legalábbis – pénzt kap. Bíró Anna-Mária szerint az ellentmondás, ahogyan a nyugati demokráciákban is van rá példa, kompromisszumos megoldással feloldható: a Tom Lantos Intézet a kormány nyílt és direkt bírálata helyett ajánlások formájában fogja kifejteni véleményét. Az igazgató ezzel együtt szeretné elérni, hogy pályázati támogatások révén az intézet gazdaságilag is minél inkább függetlenné váljon a kormányzattól. Az anyagi vonatkozások mellett a függetlenség alapját a nívós tudományos munkában látja.

Bíró Anna-Mária reméli, hogy az általa kidolgozott stratégiának és szakmai koncepciónak köszönhetően új korszak kezdődik a Tom Lantos Intézet életében. Az antiszemitizmus kutatása mellett az intézet a romák és általában a kisebbségek jogaival foglalkozik majd, beleértve a határon túli magyar kisebbségek ügyét is. A magyar társadalom kényes kérdései egy halomba pakolva: ez a Tom Lantos Intézet – mondja az igazgató, bízva abban, hogy az intézmény idővel a kelet-közép-európai térség regionális emberi jogi szellemi műhelyévé és kutatóközpontjává válik. Ennek érdekében már létrejött egy hazai és külföldi szaktekintélyekből álló tanácsadó testület, az intézet minden programjában nemzetközi szakmai konzorciumokkal dolgozik.

Bíró Anna-Mária okfejtése szerint az emberi jogok politikai alkuk eredményeként születnek meg, éppen azért, hogy olyan normákká váljanak, amelyek a jövőben már nem képezik politikai alkuk tárgyát. Csakhogy az emberi jogoknak nem szabad örök érvényű, statikus állapotot tükrözniük, tartalmuk a körülményektől függően állandóan változik. Ahhoz, hogy a normák is igazodjanak ezekhez a változásokhoz, megint csak elkerülhetetlen a politika részvétele – mutat rá a folyamat paradoxonára az igazgató. Az emberi jogok értelmezéséhez és érvényesítéséhez azonban nem elég a politikai akarat, társadalmi közmegegyezésre is szükség van. Az igazgató a legfőbb gondnak azt tartja, hogy az egyetemek, a szakmai kurzusok és a jogvédő szervezetek világán túl nem valósul meg „az emberi jogi szocializáció”. A Tom Lantos Intézet ezért fontos feladatának tekinti, hogy oktatási programok indításával vagy akár társadalmi viták kezdeményezésével kilépjen a „szűk, akadémikus elitből”, és az emberi jogokat a „társadalmi kultúra részévé tegye”.

A névadó

Tom Lantos magyar zsidó származású demokrata párti politikus 1928-ban született Budapesten. 1944-ben, Magyarország német megszállása idején antifasiszta, a háború után antikommunista ifjúsági mozgalmakban vett részt. 1947-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba. A Szent István parkban lévő emléktáblája szerint 1981-től haláláig egyedüli holokauszt-túlélőként volt az amerikai kongresszus tagja. Nagy tekintélynek örvendett. A róla elnevezett intézet honlapja hangsúlyozza: kongresszusi munkájának középpontjában mindvégig az emberi jogok álltak. Társalapítója volt a kongresszus emberi jogi választmányának, később a képviselőház külügyi bizottságának elnöke lett. A gyermekkori megpróbáltatások ellenére Magyarország iránti szeretetét egész élete során megőrizte, gyermekei és unokái a mai napig ápolják magyarországi örökségüket. Tom Lantos 2008-ban halt meg.

Névjegy

BÍRÓ ANNA MÁRIA Tavaly ősszel pályázta meg, és nyerte el a Tom Lantos Intézet igazgatói posztját, amit idén február óta tölt be. Marosvásárhelyen született, magyar–angol szakon szerzett diplomát. Ösztöndíjasként Londonban tanult közigazgatást és közpolitikát, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán doktorált emberi jogokból. Több nemzetközileg ismert emberi jogi szervezetnél dolgozott. Évekig az RMDSZ-es Markó Béla külügyi tanácsosa volt Bukarestben.