Pedig, mint lapunknak is elmondta, épp azért adta fel magát, mert abból a szervezetből, amelynek tagja volt, másképpen nem lehet kiszállni. Élve legalábbis nem. Magyar felesége van és két gyermeke, gondolta, itt lesz a lehető legnagyobb biztonságban, nem mellesleg a lehető legközelebb a Vajdaságban élő szüleihez. A jogerős ítélet után Yugovich és családja bekerült a tanúvédelmi programba. Yugovichot más raboktól elkülönítve helyezték el a számára kijelölt fegyintézetben, felesége és gyermekei új személyazonosságot kaptak, lakást és támogatást.

Yugovich elmondása szerint a problémáik akkor kezdődtek újra, amikor a Vajdaságban élő édesanyjától egyre-másra kapta a rossz híreket. Kiderült, hogy az NNI-nél tett vallomásainak jegyzőkönyvei pár nappal később már a szerb maffiózók kezében voltak. Később egykori rotterdami társai kezdték zaklatni a családját. Hiába kérte azonban, hadd lépjen kapcsolatba néhány helyi bűnözővel, akiknek a segítségével a börtönből is védelmet nyújthatna szeretteinek, nem kapott rá engedélyt. Megtette hát egy illegálisan beszerzett számítógép és internetkapcsolat segítségével. Lebukott, és őt és a családját is azonnal kitették a tanúvédelmi programból. Yugovich később ezért fordult a strasbourgi bírósághoz.

Strasbourg részben adott csak igazat Yugovichnak. A bíróság szerint ő a rácsok mögött egyelőre biztonságban van. A családja élethez való jogát azonban súlyosan megsértette a magyar állam azzal, hogy egyik napról a másikra visszaadták eredeti, a szerb maffia által ismert személyazonosságukat. Strasbourg tízezer euróra büntette Magyarországot, és kötelezte az államot, hogy három hónapon belül adjon új személyazonosságot Yugovich feleségének és gyermekeinek. Ez lényegében azt jelenti, hogy ismét védelem alá kell helyezniük.

Az ítélet jogerőre emelkedése után a magyar állam átutalta a tízezer eurót a család számlájára. Az ítélet egyéb rendelkezéseit azonban Yugovich szerint máig nem hajtották végre. A rendőrség meghallgatta ugyan a feleségét, kikérdezte, hogy tapasztalt-e bármiféle fenyegetést, majd kérdőre vonták, miért nem adott be kérelmet, hogy vegyék vissza a tanúvédelmi programba.

Eltér a felek véleménye arról, hogy a strasbourgi bírósági döntés mire kötelezi a magyar államot: védelemre vagy a tanúvédelmi programba való visszavételre. A Belügyminisztérium illetékese szerint a tárca és a rendőrség mindent megtett, amire a bíróság kötelezte. Nem hivatalosan egy rendőrségi forrás azt mondta, a helyi rendőrök más településrészekhez képest gyakrabban járőröznek ott, ahol Yugovich családja jelenleg él.

Palotai Dániel, Yugovich ügyvédje szerint a strasbourgi ítélet végrehajtásáért felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (ők intézkedtek a tízezer euró kifizetéséről is) és a rendőrség tanúvédelmi szolgálata egymásra mutogat, de érdemi megoldást egyik sem kínál. „Nemrég segítség gyanánt a KIM illetékese megadta az NNI központi telefonszámát.”

Palotai Dániel szerint, ha így megy tovább, nem marad más választásuk, mint ismét Strasbourghoz fordulni. Azt, hogy mostanában senki nem fenyegeti Yugovich egyik vidéki városunkba költöztetett családját, még nem jelenti azt, hogy a szerb maffia feladta, hogy megtorolja a férfi árulását. Ügyvédje még a közelmúltban is kapott üzeneteket, hogy „nem felejtettünk el…”

Robert Yugovich a börtönben