Aggódhatnak az egyetemek
„A hivatalos Pont Ott Parti elmarad, de aggodalomra semmi ok! Helyette várd az eredményeket, és bulizz a Hallgatói Hálózattal a Fogas Házban” – a hallgatói hálózat (HaHa) a Facebookon alternatív partira invitál, amely a szerda esti hivatalos felvételi tájékoztatót foglalja szórakoztató keretbe. Az állam erről az idén lemondott: a már-már hagyományosnak tekinthető ponthúzás azért marad el, mert az értelmetlenné vált a kormány felsőoktatást érintő politikája miatt. Az események ilyen alakulásában éppen a szerda esti budapesti bulit szervező HaHa volt az egyik főszereplő.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly októberben még önfenntartó felsőoktatásról beszélt. Ezzel kapcsolatban mértékadó oktatási szakértők jelezték, hogy ilyen sehol a világon nem létezik. Ennek ellenére a kormány tavaly december elején a keretszámok drasztikus megvágásáról döntött. Az államilag finanszírozott keretszám brutális csökkentését a hivatalos kormánykommunikáció nem a férőhelyek szűkítéseként tálalta, hanem épp ellenkezőleg: azt sulykolta, hogy a kormány valójában mindenkinek elérhetővé teszi a diploma megszerzését. Ha ugyanis a felvételiző nem jutna be a tízezresre szűkített, államilag finanszírozott keretbe, akkor hitelt vehet föl a tandíjára, mindössze kétszázalékos kamatra.
A diákokat azonban ez nem tévesztette meg, mint ahogy a keretszámokkal folytatott bűvészkedés sem, s a HaHa kezdeményezésére utcára vonultak. Ehhez csatlakozott a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is. A megmozdulások nemcsak Budapesten, hanem országszerte folytatódtak, s a helyzet már Orbán Viktort is aggodalommal töltötte el: egy hét múltán a miniszterelnök egy romkocsmában találkozott pártja ifjúsági tagozatának képviselőivel, s távozóban a Hvg.hu újságírójának azt válaszolta a keretszámokról: „azok nem lesznek”. Lényegében a kormányfőnek ez a mondata telítődik tartalommal holnap este, a ponthúzáskor. Azóta azt is tudjuk: a kormány által üldözött 16 szak kivételével – ezek a diákok által leginkább kedvelt szakok – 240 pont lesz a bejutási ponthatár, így aki azt eléri, mehet az államilag finanszírozott felsőoktatásba tanulni.
Valójában nem kis feladatot kapott a felsőoktatásért felelős államtitkárság, illetve annak háttérintézménye, az Oktatási Hivatal. A téli zűrzavaros időszakban ugyanis két pontot rögzített a kormány: 240 pont felett biztosítani kell a diákok bejutását a felsőoktatásba az egyetemi kapacitások erejéig, s mindezt úgy, hogy az állam által finanszírozott hallgatók száma nem lehet kevesebb 55 ezernél. (Ez utóbbi konkrét ígéretként hangzott el karácsony előtt Giró-Szász András kormányszóvivőtől.) Az államtitkárságnak tehát úgy kell alakítgatnia a ponthatárokat, hogy a nagy intézmények, amelyek a legtöbb első helyes jelentkezést besöpörhették, „ne nyerjék túl magukat”, vagyis: jusson hallgató a kisebb főiskolákhoz is. Arra is ügyelniük kell, hogy a megszorítások miatt megrokkant nagy egyetemeknek több csapást már ne kelljen elviselniük. Ha ugyanis a nagyok kárára mentik meg a máskülönben elnéptelenedő kis intézményeket, akkor – azon túl, hogy ez óriási feszültségeket gerjesztene – működésképtelenné tenné a nagy intézményeket.
Ilyen körülmények között a felvételizők számára várva várt eredmények kihirdetése különleges esemény lesz. Ki fog derülni, hogy ki melyik intézménybe jut majd be. Az általunk megkérdezett szakemberek jóslatokba nem kívántak bocsátkozni. Várhatóan az első helyes jelentkezések és a kapacitások kombinációjából szerkesztették meg az államtitkárság tervezőasztalán, ki melyik intézménybe juthat.
Izgulhatnak az egyetemek is. Nekik két húsba vágó kérdéssel kell szeptemberben szembesülniük. Az első, hogy nem teszi-e tönkre az önköltséges hallgatók piacát a keretszám eltörlése, a 240 pontos határ egységes bevezetése? Ha ugyanis az állami finanszírozott helyek az önköltséges helyek kárára nőnek, akkor az intézmények elesnek a fizetős hallgatóktól, így a szeptemberben azonnal jelentkező tandíjbefizetésektől. A felsőoktatás finanszírozási szisztémája alapján ugyanis hiába vesznek idén több állami ösztöndíjas hallgatót, az utánuk érkező költségvetési pénzt csak jövőre kapják meg az intézmények. Vagyis az amúgy is rendkívül ingatag költségvetési helyzetben az egyetemek könnyen azon kaphatják magukat, hogy a keretszám-eltörléses politikai meccsel pénzt veszítettek, méghozzá nem is keveset.
Itt érkeztünk el a másik húsba vágó kérdéshez: az államtitkárságnak szeptemberben kell megírnia azt a jogszabályt, amely rendezi, mekkora összeget kap az egyetem/főiskola az állami ösztöndíjasok után a költségvetésből. Ha a tavalyi tanévhez viszonyítva százalékosan növekszik egy intézményben a felvett hallgatók aránya, az a jelenlegi körülmények között egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezt a növekedést a finanszírozás is követni fogja.
Kéthetes szénszünet
December 22-e és január 5-e között egyetlen vizsgát sem tartanak a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), amely a tavalyi után újabb szénszünetet tart – írja a Szegedcafe.hu. Az intézmény 4,2 milliárd forinttal kap kevesebb állami támogatást, mint egy évvel korábban – igaz, a kiemelt egyetemi címért 2,4 milliárd forint jár, de még így is 1,8 milliárdos mínuszban van az SZTE. 2012 végén több mint 800 millió forintot zároltak az intézmény költségvetéséből, amelynek mintegy ötödét, körülbelül 160 millió forintot tudtak kigazdálkodni a kéthetes szénszünet alatt.
A rektori hivatal tájékoztatása szerint „a szénszünet beiktatása nem teszi lehetővé az őszi szünet, illetve a tavaszi szünet tervezését, mivel a hatályos jogszabályok alapján a javaslat 14 hét szorgalmi időszakkal és 6+1 hét vizsgaidőszakkal számol”. Ez azt is jelenti, hogy a szorgalmi időszak 2014. február 10-től május 17-ig, a vizsgaidőszak május 19-től június 28-ig, az utóvizsgahét pedig június 30-tól július 5-ig tart majd.
