Már augusztusban látványos programokkal szándékozik előkészíteni a Bálna – leánykori nevén CET – október végi megnyitását a fővárosi önkormányzat. A leendő bérlőknek legalábbis ezt ígérik a pályázati felhívásban.

A „felkavarjuk az állóvizet” fedőnevet viselő figyelemfelkeltő ténykedés részeként kihelyezik az utcabútorokat, megnyitnak a vendéglátóhelyek, lesz zene és kivilágítás. Mindez már augusztustól. A zene, a fény és az utcabútor vélhetőleg teljesül, a vendéglátás már neccesebb. A részben Szécsi Zoltán háromszoros olimpia bajnok tulajdonában álló Olimpi Café ugyan valóban augusztus elejétől várja a vendégeket – a kávézóban egyidejűleg több tv-csatornán nézhetők a különféle sportesemények, és lesz időszakos fotó- és rajzkiállítás, alkalmanként élő zene a teraszon –, de a földszinti éttermek és kávézók többségének még bérlője sincs.

A belsőépítészeti munkálatokkal jó, ha októberre végeznek. A bérlőkereséssel megbízott Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. 19 vendéglátóipari, kereskedelmi és kulturális célú helyiségre hirdetett pályázatot júniusban. Az ajánlatokat július 22-ig, illetve 29-ig tehetik meg az érdeklődők. A szerződést legrövidebb öt, a leghosszabb időtartamra tíz évre kötnék változó bérleti díjakkal. Az éttermek, kávézók, büfék, bisztrók és partihelyek tulajdonosai négyzetméterenként 675–810 forintos nyitóárral számolhatnak havonta, míg a kereskedőktől négyzetméterenként havi 840–1785 forintot kérnének az első évben.

Ez évente emelkedne, majd a bevezető szakasz 2017-es lezárása után elérné az 5100–6600 forintot a gasztrósoknál, a butikok esetében pedig a 2400–5100 forintot elhelyezkedéstől, mérettől függően. A kulturális célú hasznosítást vállaló bérlőnek 675 forintról legfeljebb 1800 forintra ugrik a havi bérleti díja négyzetméterenként. Bár van egy kis trükk a dologban: ez a szabott ár csak akkor érvényes, ha a forgalom 7-10 százaléka nem haladja meg ezt, mert akkor az utóbbit kérné a BFVK.

Ezenfelül mindenkinek havonta nettó 3300 forintot kell leperkálnia négyzetméterenként az üzemeltetés fejében. Mindez azonban csak irányadó, a bérlői ajánlatokban megadott díj ettől eltérhet. Ez lesz egyébként a leglényegesebb bírálati szempont a pályázatok értékelésénél. Ezenfelül számít majd a bérleményben tervezett beruházások értéke, illetve a bérbe venni kívánt terület nagysága. A helyiségeket csupaszon kapják meg a bérlők, a belső kialakítás az ő feladatuk. A leánykori nevén CET-ként ismert, majd Bálnává átkeresztelt közraktárak pinceszintjét teljes egészében a főváros saját cége, a Csarnok és Piac Igazgatóság kapja meg.

Az egyik felében biopiacot, a másikban műkincs- és használtcikkvásárt rendeznek. Szintén fővárosi cég kapta meg az első emelet tekintélyes részét. A Budapesti Történeti Múzeum ide költözteti át a Budapest Galériát. Az új kiállítótér az ismertté vált elképzelések szerint a fővárosban élő képzőművészek és művészi kapcsolataik, Budapest partnervárosi kötődéseit is reprezentáló korszerű tárlatok bemutatóhelyévé válik. Az új helyszín, illetve az új profil lehetővé teszi a nagyszabású, hazai és nemzetközi részvétellel megvalósított tematikus kiállítások létrehozását is. A galéria október végén új tárlattal nyit Budapest merítés – 2013 címmel. A galériával szemben kap helyet – már ha akad vállalkozó – a kereskedelem és a kultúra ötvözeteként meghatározott Design Klaszter.

A Bálna fejében pedig 1200 négyzetméteres, 800-1000 személyt befogadni képes rendezvényhelyszínt alakítanak ki. A 2. és 3. emeleten csaknem 2500 négyzetmétert foglal el az „eseménytér”, amivel egyelőre láthatólag a fővárosi önkormányzat se tudja, hogy mit kezdjen. Az épületegyüttes május végén kapta meg a használatbavételi engedélyt, és a generálkivitelező után júniusban a beruházó Portóval is külön alkut kötött a főváros. A beruházáshoz hitelt nyújtó Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) viszont továbbra is 7,5 milliárdra perli a fővárost, ám a per kimenetele nem befolyásolja az épület megnyitását. Időközben az is kiderült, hogy a tető üvegszerkezetét mégsem kell lebontani, kisebb javítások után megnyithatják az épületet.