A nonprofit kft. március elsején kinevezett új vezetése a társaság tulajdonosával, a Hortobágyi Nemzeti Parkkal közösen vizsgálta meg a Legelőtavak élőhelykezelése a Hortobágyon című LIFE+ projekt célkitűzéseinek jogszabályi hátterét, megvalósításának előrehaladottságát, s megállapította: a projekt 2012. szeptemberi kezdése óta eltelt fél évben semmi sem történt, a pályázatot szerintük jogi értelemben átgondolatlanul, előkészítetlenül nyújtották be, s az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokat sem vették figyelembe. Megírtuk azt is: Angelo Salsi, az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatóságának nemzetközi ügyekért és LIFE-programokért felelős brüsszeli vezetője szerint a hortobágyi társaság által bejelentett szerződésfelmondás nem indokolt, ezért a projekt visszamondását nem is fogadta el. Egyúttal arra kérte a magyar partnert, hogy a programot teljes egészében az aláírt szerződés szerint valósítsa meg. A történet hátterét megvilágítja, hogy a szerződés váratlan visszamondásának oka üzleti érdek lehet, a szóban forgó LIFE-projekt ugyanis éppen azt a mintegy 8000 hektárnyi értékes földterületet érinti, amely egy új kormányhatározat értelmében különböző családi vállalkozásokhoz kerülhet hasznosításra. A Hortobágyi Nonprofit Kft. korábban 16 ezer hektár állami földet kezelt, állítólag ennek a felét akarják magánszemélyek hasznosításába átjátszani.

Karl Falkenberg egyebek mellett azt írta Illés Zoltán államtitkárnak, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a 2011 augusztusában kelt levelében még a teljes támogatásáról biztosította a beruházást, ezért felelősséggel tartozik a megvalósításáért. A bizottság brüsszeli főigazgatója közölte azt is: a magyar fél visszalépése példa nélküli a LIFE-program húszéves történetében, és a hortobágyi projekttel kapcsolatos döntés kérdéseket vethet föl az állami szerepvállalással megvalósuló LIFE-projektek hitelessége iránt.

Az ügyről szerettük volna megkérdezni a nonprofit kft. tulajdonosát, a Hortobágyi Nemzeti Parkot és magát a társaságot is, de nem sikerült őket szóra bírni. Szilágyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója azt közölte, hogy ebben a témában a Hortobágyi Nonprofit Kft. az illetékes, a cég azonban nem is reagált a levelünkre. Válaszolt azonban kérdéseinkre a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodája. Azon kérdésünkre, hogy személyesen ki döntött a pályázat visszaadásáról, a sajtóiroda közölte: „A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóság és a Hortobágyi Nonprofit Kft. vezetése elemző levelet küldött a VM illetékes államtitkárságára és a miniszter úrnak is, amelyben feltárta a LIFE-projekttel kapcsolatos jogi és szakmai problémákat, és javaslatot tett a minisztérium vezetése felé a program felmondására, a minisztérium vezetése a javaslatot elfogadta.” Kérdésünkre, hogy a pályázat felmondása előtt miért nem egyeztettek a brüsszeli illetékesekkel, elmondták: nem tartották szükségesnek, mert „egy meglévő, mindkét fél részéről aláírt szerződés újratárgyalására kevés esélyt” láttak. Arra a kérdésre, hogy konkrétan melyek voltak az említett „felvállalhatatlan jogi kockázatok”, amelyek miatt visszamondták a projektet, a tárca sajtóirodája azt válaszolta: a program szerint a Hortobágyi Nonprofit Kft. megvásárolta volna a magántulajdonban lévő Hortobágyi Faluvéghalmi Kft.-t, ez a vásárlás azonban jogilag nem lehetséges, mert egy állami tulajdonú nonprofit kft. nem vásárolhat profitorientált magántulajdonú gazdasági társaságot.

Ezzel kapcsolatban tudósítónk úgy értesült: a terv állítólag az volt, hogy a szóban forgó céget a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. veszi meg, nonprofittá alakítja, s átadja a Hortobágyi Nonprofi t Kft.-nek, amely a LIFE-projektből származó, uniós pályázati pénzből fizette volna ki az MNV Zrt.-nek az eredetivel azonos vételárat. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre, miszerint ez volt-e a „felvállalhatatlan jogi kockázat”, a tárca sajtóirodáján igennel válaszoltak.

Mint elmondták, a nonprofittá alakított gazdasági társaság gyakorlatilag forgalomképtelen, illetve piaci értéke jelentősen csökken, s mivel a Hortobágyi Nonprofit Kft. az eredeti vételárat fizette volna ki az MNV Zrt.-nek, ez nyilvánvaló vagyonvesztést jelentett volna. A minisztérium szerint „ez akár a hűtlen kezelés kockázatát is magában rejti”. Kérdésünkre, hol tartanak a Brüsszellel folytatott egyeztetések, elmondták: levélváltások után személyesen találkoztak Angelo Salsival, bemutatták neki a tárca által megvalósíthatónak és természetvédelmi szempontból is hasznosnak tartott módosított projektet, az egyeztetések pedig folytatódnak. A tárgyaláson a Hortobágyi Nonprofit Kft. és a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai vettek részt a nonprofit kft. igazgatójának vezetésével. Azzal kapcsolatban, hogy az említett 8000 hektár föld elvétele jelent-e elbocsátást, illetve csökken-e az állatállomány létszáma, a tárca közölte: nem lesz munkavállalói leépítés, nem adják el a mátai ménest, és a cég őshonos állatállománya sem csökken, sőt növekszik. Ennek a magyarázata, hogy idén elhelyeznek egy új magyar tarka törzsállományt a pusztán, s más őshonos állatfajok tartását is tervezik.

Az ügyhöz hozzátartozik, hogy Lengyel Szilvia parlamenti képviselő, az LMP vidékpolitikusa beperelte a Hortobágyi Nonprofit Kft.-t, mert a cég nem adta ki neki a felügyelőbizottság üléseinek jegyzőkönyveit. A politikus azért volt kíváncsi ezekre a dokumentumokra, hogy kiderüljön: igaz-e, hogy a cég az általa korábban kezelt 16 ezer hektárnyi terület felét magánszemélyeknek akarja hosszú távra bérbe adni. Lengyel Szilvia szerint a nemzeti örökség részét képező földek „kiszervezése” nem egyeztethető össze a cég eredeti céljaival, amely az őshonos magyar háziállatok, illetve különösen értékes élőhelyek megőrzése volt.

Nem tudni, hogy a cég új felügyelőbizottsága átadja-e a politikusnak a kért jegyzőkönyveket, a testületet ugyanis pár hete lecserélték, s a felügyelőbizottság új vezetője Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park egykori igazgatója lett. De úgy tudjuk, ez sem jelent komolyabb változást, az említett állami fölterületeket ugyanis mindenképpen magánszemélyeknek akarják hasznosításba adni. Ráadásul a legfrissebb hírek szerint július közepén eltávolították állásából Zilahy Istvánt, a Mátai Ménes vezetőjét, aki az elmúlt években szakmai körökben nagy tekintélyt vívott ki magának. Ez a lépés igazolni látszik, hogy a Hortobágyon egyre kevesebb az olyan ember, aki a folyamatoknak gátat tudna szabni.

A LIFE-program húszéves történetében még nem volt példa rá, hogy egy nyertes pályázó visszamondjon egy kétmilliárd forintos projektet