A miniszterelnök két héttel Páva Zsolt lányának megtámadása után beszélt erről, miután a pécsiek már többször az utcára vonultak a szerintük elviselhetetlen közbiztonság miatt. A helyi rendőrség ugyanakkor azt állította, hogy a számok nem indokolták a tüntetőket, Pécs közbiztonsága lényegesen jobb, mint amilyennek a néhány sajnálatos és kétségtelen brutális eset után sokan érezni vélték.

Azonban Bándy Kata rendőrségi pszichológus 2012. április 26-i megtámadása, megerőszakolása és meggyilkolása, majd egy évvel később a polgármester lánya elleni támadás hatalmas indulatokat váltott ki a városban. (Egyes pécsi források szerint állítólag volt még néhány eset, ami „nem ismert embereket érintett, ezért sem a politika, sem a sajtó, sem a rendőrség nem foglalkozott azokkal a súlyuknak megfelelően”.) Annak ellenére is vagy inkább attól függetlenül, hogy, mint arra a miniszterelnök is kitért a vele készült interjúban, Pécsett a kormányváltás óta 161-gyel több rendőr szolgál, mint 2010 előtt.

A regisztrált bűncselekmények száma 2009-ben és 2010-ben 1800 felett volt, tavaly az 1600-at sem érte el. Csakhogy a lakosságot, főleg a lányokat és asszonyokat leginkább irritáló, nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma a helyi sajtóban megjelent adatok szerint 2010-hez (29) képest jelentősen nőtt, tavaly 41 esetet regisztráltak. Sok pécsi ezért a végén már azt szerette volna, ha minden sarkon rendőr áll.

A második Orbán-kormány hivatalba lépése óta több mint 3500-zal nőtt az azt megelőző évek folyamatos és nagymértékű elvándorlása miatt megcsappant rendőrségi létszám. Sok kapitányságon a létszámgondok és a nagy munkaterhek, valamint a folyton változó elvárások miatt lasszóval kellett vezetőket fogni; nem egy, bűnügyileg kiemelt jelentőségű városi, budapesti kerületi kapitányságon folyamatosan megbízott vezetők töltenek be kulcspozíciókat, mivel senki nem vállalja a kinevezéssel járó jelentős terheket. Egyes nem hivatalos vélemények szerint a helyzet ezen a téren mit sem változott az elmúlt években. Középvezetői beosztást senki nem vállal szívesen ma sem.

A nyomozók és a vizsgálók létszámhiányát különböző eljárási trükkökkel el lehet ugyan fedni, azonban azt mindenki látja, hogy van-e rendőr az utcán vagy sem, s érzékeli, hogy ha segítségre van szüksége, az milyen gyorsan érkezik. Bár a kormány – nem alaptalanul – hatalmas sikerként értékeli a rendőrség 3500 fős létszámnövelését, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a testület sok helyen már évek óta kizárólag a polgárőrség hathatós közreműködésével képes ellátni feladatait.

A 80 ezres létszámú Országos Polgárőr Szövetség keretei között az önkéntes közbiztonsági járőrök évi több millió órás szolgálattal és a 300 ezret meghaladó számú intézkedéssel becslések szerint négy-ötezer rendőr munkáját látják el. Kérdés, meddig. Az eredetileg a résztvevők lakóhelyének közterületi közbiztonságának javítására, a közterületi bűnözés visszaszorítására, a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőinek elriasztására „kitalált”, önkéntes alapon működő szervezetet az egymást követő kormányok fokozatosan államosítják.

Egyre több feladatot osztanak a 700 milliós állami támogatás és a rendőrség levetett autóinak, rádióinak fejében a polgárőrségre. Nemrég a NAV bízta meg őket a fémtolvajok, illegális fémfelvásárlók „felderítésével” és bejelentésével. Még nem tudni, hogy az alapvetően saját otthonuk védelmére szerveződött polgárőr-egyesületek meddig vállalják az új feladatokat, mit és mennyit vállalnak magukra az egyébként állami, rendőrségi tennivalók közül, s hogy a végén meg tudnak-e maradni önkéntes közbiztonsági járőröknek, vagy – mint azt egyesek már látni vélik – egyfajta önkéntes rendőrséggé redukálódik a szervezet.

A rendőrségtől kapott motorokra ülhetnek a polgárőrök