Ebben olyan tételek szerepelnek, mint hogy a választóknak garanciákat kell kapniuk arra, hogy „az új kormányzat szilárd erkölcsi alapokon, világos értékek szerint, kiszámíthatóan és szakszerűen kormányozza majd Magyarországot”. Ehhez változtatni kell a politikán, „visszafelé nem vezet út”.

A két szervezet leszögezi, hogy igazságos, szabad, európai, demokratikus és modern Magyarország megteremtésére törekszenek. Ehhez többek között az alaptörvény átfogó korrekciója után egy új, széles konszenzuson nyugvó alkotmányra van szükség. Visszaadják a helyi közösségek önkormányzási jogát, a részvételi demokrácia új eszközeit vezetik be, a rendvédelem erőforrásait a helyi közbiztonság megteremtésére koncentrálják, megszüntetik a Terrorelhárító Központot és az Országgyűlési Őrséget, rehabilitálják a jogfosztott aktív és nyugállományú rendvédelmi dolgozókat. Szintén szerepel a dokumentumban, hogy átfogó stratégiát készítenek a korrupció ellen, minden közbeszerzési szerződés nyilvános lesz, új törvényt alkotnak a párt- és kampányfinanszírozás rendezésére, megismerhetővé teszik az állambiztonsággal együttműködő személyek nevét, visszaszerzik a „fideszes klientúrának jogsértően bérbe adott földeket”, felülvizsgálják a „fideszes dohánymaffia által állami eszközökkel végrehajtott piacújraosztást”. Átalakítanák a közmunkarendszert, háromszorosára emelnék az álláskeresési járadék folyósítási idejét, megszüntetnék az egykulcsos adót, növelnék a nettó minimálbért. Adóalkotmányt ígérnek az év közbeni adóváltoztatások ellen, fellépést az offshoreadózással szemben, a pénzügyi spekulációt bevonnák a közteherviselés rendszerébe. Új munka törvénykönyvét szorgalmaz a két szervezet, presztízsberuházások helyett pedig oktatásra és egészségügyre fordítanák a forrásokat; a tankötelezettség korhatárát ismét tizennyolc évre emelnék. Kiemelt célkitűzés a környezeti fenntarthatóság érvényesítése, ennek keretében átfogó ingatlan felújítási programot hirdetnének a valódi rezsicsökkentés érdekében. „Egyetlen gyermek sem éhezhet Magyarországon! Már a kormányzás első évének végére elérjük, hogy – a civil szférával együttműködve – az országban mindenhol, minden gyermek mindennap tisztességesen, egészséges élelmiszert ehessen” – olvasható a közös alapvetésben, amely kiemelten kezeli a nyugdíjasok ügyét is, s megszüntetné a korhatár feletti nyugdíjasok munkavállalási tilalmát.

„Tudatában vagyunk a határon túli magyarok sorsáért viselt felelősségünknek. Nem szakítunk fel behegedt sebeket, így a lakóhely nélküli honosítás kérdését és a határon túliak választójogának tényét lezárt ügynek tekintjük. Határozottan elutasítjuk azonban, hogy a kisebbségben élő magyarokat bárki a belpolitikai küzdelmek eszközeivé tegye: a saját életükre nézve nekik kell a döntéseiket meghozni, ezeket pedig a magyar államnak kötelessége támogatni” – olvasható a Mesterházy és Bajnai Gordon által jegyzett dokumentumban.

A tárgyaláson Bajnai szóvá tette, hogy a médiában való „üzengetés” rontja a bizalmi viszonyt. Mesterházy Attila erre válaszul a Párbeszéd Magyarországért vezetőit ostorozta a médiában való, vélt vagy valós „kavarásaikért”. A felek azonban túltették magukat ezen, s megállapodtak a jelöltállítás szempontjaiban is. Erről szintén közös dokumentum rendelkezik. Ebben az szerepel, hogy a jelölteknek felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük, ettől eltérni csak különleges esetben lehet. Abban is egységes az álláspont, hogy a szavazatmaximalizálást veszik figyelembe a kiválasztásnál, a körzetek elosztásában pedig az esélyegyenlőség jegyében arányos lesz a döntés. Úgy tudjuk, augusztusra készül el a két szervezet tárgyalóinak – az MSZP-től Tóbiás József és Molnár Zsolt, az Együtt oldaláról Szigetvári Viktor és Karácsony Gergely – közreműködésével az az előterjesztés, amelyet a szocialisták augusztusi kongresszusa is megtárgyal. A közös lista, illetve a miniszterelnök-jelölt kérdése érdemben csak a jelölti névsor után kerülhet napirendre.

Hosszú tárgyalásra készültek